Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-08 / 82. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM. KumOjsm $ A magyar lisztviselők tragédiája Egry nap vesxfe«ég!islája— Ä* állami iparvosnlnâl nem« csak «'csaptak, de Budapestre is küldték a magyar vasutasokat — Baia»Maren a városi tanács is megsokalta a künyü rtelenséget (Cluj, április 6.) Állandó rovat. Kifogyhatatlan. Nyelvvizsga, fegyelmi Ítélet, elbocsátás- De mi az alábbiakból kiderül, nem kell okvetlenül ragaszkodni ehhez a sorrendhez- Tiz-, huszévi szolgálat után máról holnapra kidobni az állásukból néhány tucat magyar tisztviselőt: nagyon egyszerű és könnyű munka. íme egy csokor a mai nap krónikájából: Nyelvvizsga az egyetemen. Az egyetem, egyetemi klinikák, vegytani intézet, növénytani intézet és az egyetemi gyógy szertár harminchat kisebbségi alkalmazottja állott tegnap nyelvvizsgára. A háromtagú bizottság élén Stefanescu Goanga egyetemi rektor vezette az írásbeli és szóbeli vizsgálatot. Az írásbeliben életrajzi adataikról, szolgálati beosztásukról kellett beszá/molniok, természetesen románul. A szóbeli vizsgálat is ebben a tárgykörben mozgott. A vizsgázók nagyobbik része husz-harminc éve teljesít szolgálatot a legnagyobb megelégedésre- A vizsga eredménye még ismeretlen, de az, öreg diákok körében bizakodó a hangulat. A mérnök nr hajlandó Áttétetni a határon harminc magyar vasutast. A Reghin melletti Herbus fűrésztelephez tartozó ipar vasút, továbbá az erdőkitermelő vállalat, CAPS. Cassá Autonoma, stb. összes tisztviselőiről és alkalmazottairól jegyzéket kértek be az etnikai származás megjelölésével. Aprilis 1-én azután az iparvasut magyar alkalmazottai megtudták, hogy milyen célt szolgál a jegyzék összeállítása? Tudomásukra hozták ugyanis, hogy minden felmondási idő, végkielégítés, vagy nyugdíj nélkül cl vannak bocsátva. Az iparvasut harminc magyar munkása felkereste Lapedatu vezető-mérnököt, hogy információt kérjen tőle. Lapedatu meg som hallgatta a szerencsétlen, kétségbeesett embereket, hanem odavágta, hogyha itt nem találnának elhelyezkedést, szívesen segít nekik abban, hogy áttegyék őket a magyar határon, hátha ott könnyebben jutnak kenyérhez. Itt következik a máról-holnapra elbocsátott magyar alkalmazottak névsora, szolgálati idejük megjelölésével: Csiszár József vasúti pályafelvigyázó (21 év), Irsai Árpád pályafelvigyázó (12 év), Katács J. mozdonyvezető (4 év), Salamon Gyula mozdonyvezető (20 év), Pausin- ger Andorné hivatalnoknő (3 év), Dénes Ferenc állomásőr (30 év), Fina Béla munkavezető (14 év), Szoboszlai István vasesztergályos és Szőke András lakatos (4—4 év), Salak! Sándor kovács (10 év), Szélesi István, Szabó Károly, Kázmér Rudolf, Kovács István mühelymunkások (16—16 év). Kívülük még négy hivatalnok, hét gatteres munkás és öt pályamunkás került erre a sorsra. A harminc magyar vasúti alkalmazott a Magyar Párthoz fordult, ahol megígérték, hogy minden lehetőt elkövetnek érdekükben. Az oradeai villamosmüveknél uj attak következik. Megírtuk, hogy az oradeai villamosmüveknél előbb tizenhat, majd öt alkalmazottat bocsátottak el rövid utón. A városi tanács azzal magyarázza a könyörtelen eljárást, hogy a villamosmü harmincmilliós költségvetését, ha törik, ha szakad. 25 százalékkal kell csökkenteni. Érdekes, hogy Salamon Béla főpénztár- nok és Szűcs Béla főgépész ellen fegyelmi eljárást indítottak azon a címen, hogy eddig még nem nyújtották be lemondásukat. Nem érdektelen, hogy úgy Salamon, mint Szűcs királyi kitüntetésben részesült odaadó munkájáért■ Azok között, akiket elbocsátásra ítéltek, vannak a kapcsolótábla kezelők is, akik rendkívül kényes beosztásukban a szó szoros értelmében pótolhatatlanok. Az előző elbocsátások alkalmával történt, hogy az üzem újonnan felvett román alkalmazottai küldöttségileg kérték, hogy a kapcsolótábla kezelőket tartsák továbbra is szolgálatban, mert ők nem tudják a felelősségteljes munkát vállalni. Akkor, mint napidijasokat ideiglenesen megtartották őket, de most elérte őket végzetük. Kiszivárgott hirek szerint újabb húsz munkásnak szándékoznak a napokban kikézbesiteni a felmondó levelet. tanács tiltakozik elbocsátása ellen. Baia-Maren, mint megírtuk, tizenegy magyar tisztviselőt buktattak el a legutóbbi TUNGSRAM Ahol a városi a tisztviselők OUPLASPIRALLAMPA DEKALUHEN SOROZATBAN nyelvvizsgán. Közülük négyet nyugdíjaznak, hetet pedig május elsején azonnali hatállyal el akarnak bocsátani. Legalább is ez a terv, azonban maga a városi tanács sem tartja ilyen egyszerűnek a dolgot. Kiderült ugyanis, hogy az intézkedésre az interimárbizottság a belügyminisztertől kapott távirati utasítást. A tanács kénytelen-kelletlen meghozta határozatát, de ugyanakkor jelentést küldött a belügyminiszterhez s kifejtette benne, hogy az elbocsátásra Ítélt tisztviselők mindannyian tudnak románul ős közigazgatási érdekből helytelennek tartják az elbocsátást. A tanács kéri, hogy a tisztviselők maradhassanak meg állásukban és ha ennek akadályai lennének, állítsák őket ismét nyelvvizsgára, Maga ellen vétkezik aki nem újítja meg idejében sorsjegyét, vagy nem vásárol legalább a második osztá'y húzása előtt!!! Banca Iliescu $.&■ Clu* Húzás 1935 április 15« Tizedes-tört izgatnak Lehet-e igaz, hogy Erdélyben a közufhalmazásban orvosoknak több mint a fele kisebbségi ? levő (Bucureşti, április 6.) A legutolsó napok izgalmai között a román orvosok és orvosnövendékek numerus nullus-kivánsága került napirendre. Ennek a mozgalomnak a kiindulásául egy statisztikát használnak fel, amely meglepő számokat tartalmaz arról, hogy milyen arányban vannak képviselve a kisebbségi, főként a zsidó orvosok az állami közigazgatási állásokban. Olyan számokat mutat ki ez a statisztika, amelyekhez a legnagyobb mértékben kétség fér. E kimutatás szerint, amit most az „Universul“ legutóbbi száma közöl, Erdélyben a közalkalmazásban levő orvosoknak több mint ötvenhat százaléka kisebbségi. Pontosnak látszó tört számot írnak: 5609. Besszarábiában hetvenhat, Bukovinában pedig 84-25 százalék ez a szám, sőt az ókirályságbeli megyék közalkalmazásban levő orvosai közül is 25-47% kisebbségi volna. Hogy honnan veszik ezeket a pontos kimutatásokat, nem tudjuk. Mi amerre járunk és ahol élünk, mondhatni sehol nem látunk közalkalmazásban magyar orvost. Állami, városi, megyei kórházakban, munkáspénztáraknál, közigazgatási orvosi hivatalokban. Kisebbségit is alig elvétve, egy-egy eldugott helyen. Az egyetemekre nem vesznek fel kisebbségi orvostanhallgatót csak igen csekély számban s az alsó évfolyamokon alaposan gondoskodnak ezeknek a meggyérité- séről is. El sem lehet képzelni, honnan kerülhetne ki az a nagyszámú kisebbségi, orvosi diplomával, az életbe, hogy ennyi helyet el tudjanak foglalni a közalkalmazottak között. Az tény, hogy a román orvosok nem szeretik a falusi életet, egyáltalában nem akarnak kimenni vidékre körorvosoknak. A körorvosi állásokat pedig mégis be kell tölteni. Ezért néhol kisebbségi körorvos is található, messzire eldugott falvakban, de ez nem magyarázza meg azokat a nagy százalékszámokat, amikkel a numerus rtuíhts mozgalmát indokolni igyekeznek. Jó volna már egyszer megfelelő módon ellenőrizni annak a sovinizmusnak ezeket a statisztikai adatait, amely pontosnak látszó számokkal operál. Aki nyitott szemmel él vagy jár Erdélyben, annak a számára feltesszük a kérdést: lehetséges-e? Lehetséges-e, hogy ez igy igaz? giiiiiiiiiiiiiigBiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiia:imniiiiiigiiiiiiiiimiigiiiiitaiiiii5iiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiinig|iHiimimiisiiiiiimiiigMniiiiiiingiHiiii»aiiggBH!iiiiiiii3iiiimiimigi Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV.» Egyetem ucca 5. 100 modern, kényelmes szoba. Liftek Központi fűtés. Hide«-meleg folyóvíz. Az étterem-és kuvéház- ban minden este szalonzene. A? Pjfi'ţÂh'ţt r)‘*V*éS®r\ egyomcér táletaü i 1-áJ aJ, aillllliiiiüjfflllllilllliliailllllllllliaililllliuiimiiiiiiiiiiiM felllillilllllliBllllllliiillBlllliiilíl.iiailllliílUillB
