Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-07 / 81. szám
5 Ä Magyar Párt károm tagozatában egyszerre hangzottak el a legeUcese- recleiiehb panaszok Oaj®d®®*«araI©**«t a gyönyörűi városházára, »■ T \ fX' r' i? ,^V/ 1 A. BclbIenaI(oI!égiuin megyéjében szomorú hesiámolób ismerleliék a súlyos hely relel — A földgáz-kincs városa csőd szélére jutofl és duplázza az adókat TW im irFOETZM* u. &S2M, KELEIfBjSISB Az a rengeteg panasz és folyton növekvő elkeseredés, amivel a magyar lakosság lelke mind jobban telítődik, a Magyar Párt megyei tagozatainak a gyűlésén jut kifejezésre. Mindenütt, minden nap uj sérelem s uj támadás a magyarok megélhetése és kulturális intézményei ellen. Most egyszerre három tagozat tartott intézőbizottsági ülést s három helyről hangzott fel a panasz és elkeseredés. Elkeseredett panaszok a székely fővárosban. (Tg.-Mureş, április 5.) A Magyar Párt helyi tagozatának intézőbizottsága szerdán délután tartotta meg április havi beszámoló ülését. Az elmúlt hónap mérlege ismételt és megsokszorozódott kisebbségi sérelmekkel zárult s a magyar társadalom minden rétegéből nagy elkeseredést váltott ki. Sorozatosan bejelentett panaszok hangzottak cl, amelyekre minden lehető törvényes módon kell orvoslást követelnie az egységes magyarságnakA becsületünket nem hagyjuk. Sebess Jenő dr., elnök megnyitó beszédében. rámutatott az újabb sérelmekre. Aztán azt mondotta: — Már becsületünket is megtámadják. Gazdaságilag tönkretehettek, de becsületünket védeni fogjuk. E szavakkal kérte az intézőbizottságot, hogy Jonescu valótlan állítását, mellyel dr. Bernády Györgyöt megvádolta, egyhangúlag utasítsák visszaA nyelvvizsgákon még a renőeleteket sem tartják be. Bernády György dr. részletesen ismertette a Jonescu-féle ügyet és bebizonyította annak valótlanságát. — Én a megértés embere vagyok, — mondotta. — Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a magyarság és a románság megértse egymást- Azonban hiába keressük a megértés arany útját, ha ezzel csak megalázzuk önmagunkat. Beszélt a városi költségvetésről. Azt a kevés kultursegélyt is, amit az 1934. év terhére folyó- sitottak, csak bonokban fizették ki, holott ezt a költségvetésben lejekben szerepeltették és igy alig - egyharmad érték jutott, a kisebbségi intézményeknek. Részletesen beszélt a városi tisztviselők újabb nyelvvizsgájáról, amelyet a legnagyobb jogtalanságnak minősített. Azt nem sikerült megtudni, hogy ki adta ki az újabb rendeletét. Fővárosi értesülés szerint azok, akiknek ötösnél kisebb osztályzatot adtak, pótvizsgát teméhészei 1 Gyakorlati tanácsadó méhészek számára. Irta IGNÂCZ SÁNDOR. 122 szövegrajzzat Ára 182*— lej. ff I P°stán utánvéttel. JLáVfVflttjpi V Cluj I Kérien ingyen k5nyv]«gy*éke, hétnek. Valójában tehát ez a rendelet könnyítést kellene hozzon és nem uj félelmeket. Ámde az történt, hogy a városi tisztviselők nyelvvizsgáján elfelejtettek osztályozni és igy most valamennyit újabb vizsgára utasítják. Majd az iskolák egyre súlyosbodó nehézségeit és a kisebbségi tanárok sorsát Ismertette. A kulturális autonómiáért, — Nekünk — mondotta — minden lehetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a székely kulturális autonómia, melyet a párisiegyezmény biztosított számunkra, ne csak írott malaszt maradjon. Ez nem daooskodás, hanem részünkre életszükséglet. Ezután a Magyar Ház felépítésének szükségéről beszélt. Beszéde végén tisztelettel adózott gróf Bethlen György országos magyar- párti elnöknekKidobott tisztviselők, kisemmizett Iskolák. Radó Sándor, volt helyettes polgármester a városi költségvetés ügyét tárta fel. Elmon(Aiud, április 5.)’ A vármegye Magyar Pártja intézőbizottsági gyűlést tartott. A gyűlésen rését vettek a megyei magyarság számottevő tagjai, sok vidéki gazdaember a zz iparosság képviselői is. IA gyűlést lelkes beszéddel dr. Séász Pál, a vármegyei tagozat elnöke nyitotta meg. Utalt a magyarság 15 éves kisebbségi sorsára, mely az évek múltával nemhogy enyhülést, vagy javulást hozott volna, de egyre nehezebbé és nyomasztóbbá vált. A különböző numerusok jelszava alatt ádáz küzdelem folyik ellene, amelynek nem titkolt célja, hogy a magyarságnak eddig megmaradt szellemi és anyagi javai is a numerusok által elvetessenek — Egyre dőlnek ki sorainkból a különböző állami, közigazgatási és tanügyi tereken az apró mártírok, akikről nem tud senki, csak a legszűkebb környezet, do akiknek elvérzése a magyar kisebbség egyre fokozódó gyöngülését eredményezi. A memorandum-pernek, — mondotta, — voltak mártírjai, talán 15-ön, 20-an, de a magyarságnak nap-nap után százával, ezrével teremnek mártírjai. Ezt a lelkűnkbe, vérünkbe markoló állapotot passive tűrni tovább, anélkül, hogy a magyarság bár egy jajszót hangoztatna az ország közvéleménye előtt, egyenesen bűn, jövendő sorsunk iránt. Szükség van egységes megmozdulásra azoknak- a - névtelen kisembereknek az érdekében akik csapásként viselik a kisebbségi sorsot-, A méiyhatást tett elnöki megnyitó után dr. Kászmyi Alajos az egyházak és a hitvallásos iskolák helyzetéről beszélt röviden és tárgyilagosan. Elekes Viktor ismertette azután a kisebbségi élet jogforrásait, kiemelve az albaiüliai határozatok cs a kisebbségi egyezmény reánk vonatkozó rendelkezéseit, Dr. Szabó András ezeknek az írott dotta, hogy a költségvetést nem törvényes formában csinálták meg, egyedül Dandea állította össze. Megemlítette, hogy míg a román nemzeti egyházak mult évi egész segélyét készpénzben fizették ki, addig a kisebbségiek csak bonokat kaptak. Ä. kisebbségi iskolák és egyházak számára az idén semmit seun vettek fel a költségvetésbe s amikor ezért szót emeltek, dr. Dandea azzal a megokolással utasította el. hogy a kisebbségi egyházak olyan gazdagok, hogy nincs szükségük városi hozzájárulásra. Ezzel szemben a, többségi egyházak nagyon szegények és segítségre szorulnak. A tisztviselői állások betöltésénél is teljes igazságtalanság uralkodik. Tizennyolc újabban kinevezett tisztviselő között egyetlen egy magyar nincsRadó Sándor adatokkal- bizonyított számtalan sérelmet sorolt fel, majd. indítványozta, hogy a jogos panaszokkal az intézőbizottság előbb forduljon az illetékes miniszterhez, ha olt siket fülekre talál, Őfelségéhez és csak azután. aimikor már mindent megpróbált, lépjen a Népszövetség elé. Azonban ezeket a lépéseket a lehető leggyorsabban tegye meg, mert már „csordultig betelt a pohár“. Bustya Béla, a Magyar" Iparos Egylet elnöke részletesen beszámolt, hogy miképpen utasították ki a magyar iparosságot abból a városházából, amelyet magyar munka épített fél. Majd az iparkamarai sérelmekről beszélt & kérte a Magyar Párt intézőbizottságát, hogy ebben az ügyben is sürgősen járjon el. Dr. Soós Andor az ifjúság sérelmeit tárta fel és részt kért a munkából, mely a magyar ügyet előbbre viszi. Szilágyi Olivér dr. a párt ifjúsági csoportjának megalakítását sürgette. Mészáros Dénes és Sóry Jenő felszólalása után az ülés folytatását jövő szerdára halasztották. K. Gy. jogoknak gyakorlati meg valósításáról beszélt, kiegészítve a két kisebbségi egyezményt az alkotmánytörvény rendelkezéseivel. Különösen utalt a párisi egyezmény keletkezésének indító okaira s az aláírás körülményeire. Hangoztatta, hogy szükség van ezeknek a jogoknak megismerésére, hogy zsinórmértékül szolgálhassanak magatartásaink tekintetében. Csefó Sándor a kisebbségi oktatásügy helyzetéről adott alapos ismertetést, majd dr. Kovács Endre Indítványára határozati javaslatot fogadtak el, mit a pártközpontnak terjesztenek fel. A határozati javaslat legfőbb megállapítása, hogy az erdélyi magyarság sorsfordulat előtt áll, miért is szükségesnek tartja rendkívül! nagygyűlés összehívását, ahol a magyarság állást fog. laihasson a jövendő sorsát megváltoztatni alkalmas körülmények és adottságok felől, egysége* magatartást tartván e tekintetben szükségesnek. Az intézőbizottság egy pont kivételével csatlakozott a sibiui tagozat határozati javaslatához, amit egyhangúan tett magáévá. A gyűlés fölemelő hangulatban ért veget és a magyarság szolidaritásáról, nehéz életküzdel- mek között egységes állásfoglalásról tett bí- zonyságot. Tanácskozás a Beihlen-kollégmm városában Minden versenyem felfilálló valódi HOMESPUN uri és női divatszöveteket készít és önköltségi áron elad a DOMBRIA HáziszSvészet Egyedüli elárusító hely: Clnj-Kolozsvár, Bratiaim racca 51 *• I