Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-07 / 81. szám
áíí>tiselöhá8 BUDAPEST V. y*»«ţ**ş jrffctttfc Sn Ka Vasárnap, f9$5. április f. - Arm 3 *»f Ki ő fíaet ésí irak belföldön: Egéez évre 800, félévre 400, negyedévre £00, egy hóra 70 lej. Magyarországon: ogy érre 50, félévre £5, negyedévre 12.50, egy bőnapra 6.50 pengő. Egye« számok az Ibuaz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 81. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ISDttg Szerkesztőség, kiadóblvaíaí és nyomda; QttJ Sáron L. Pop-ucca 5. szám. Telefon: SOS. — Lerélcámi Cluj, postafiók 10L —Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őrt* meg a szerkesztőség, Az ismeretlen utkaparó St rezsitől sem leltet döntést várni a világpolitika nagy kérdéseiken A „Times“ szerint Ştreza a Simon és Eden kőrútjával megindított tájékozódó eljárás utolsó állomása — A prágai megbeszélés főtárgya a Duna-menti helyzet volt Éden főpecsétőr a Kölnben eltöltött éjszaka után, ma délben megérkezett Londonba. Az Eden érkezésén?-1' apjára összehívott angol minisztertanácsot ilyenformán még ma meg fogják tartani, hogy összegezzék rajta Simon és Eden tanácskozásainak eredményét. Ezek* bői a tanácskozásokból az angol sajtó már előre levonta azt a következtetést, hogy csak tájékozódó jellegűek. A világpolitika legközelebbi eseményéről, a strezai konferenciáról most szintén sietnek megállapítani angol részről, hogy ettől sem lehet döntést várni, mert annak célja is informativ. A „Times“ állapítja meg, hogy az angol kormány a strezai háromhatalmi értekezletet a Simon és Edén kőrútjával megindított tájékozódási eljárás utolsó állomásának tekinti. Hivatalos körökben hangoztatják, hogy MaeDonnld miniszterelnök éppen ezért nem is vesz részt rajta. A dunai problémák is szóba kerültek Prágában Még mindig folyik Erdély minden részében a magyar tisztviselők ellen a kíméletlen hajsza, sorozatosan rendezik a nyelvvizsgákat, ahol ötven-hatvanéves kiérdemesült, becsületben megőszült tisztviselőket ültetnek iskolapadba, összeülnek a fegyelmi bizottságok, hogy meghozzák megfellebbezhetetlen ^életeiket, repülőbizottságok járják be a különböző városi üzemeket, fittyet hányva az alkalmazottak gyakorlati tudására és becsületességére, dolgozik a nagy rosta, amely a kisebbségi, ebben az esetben azonban majdnem kizárólag magyar tisztviselőket, alkalmazottakat, sőt munkásokat kiszoritozza nemcsak a tisztviselőkarból, hanem nem ritkán az élők •Órából is. Akit az elet jobban megtört, aki- ttok kisebb az önbizalma, az revolvert illeszt a homlokára, vagy a vonat elé veti magát, a keményebb jellemek, a szilárdabb derekúak még nem adják fel a harcot, megpróbálják a lehetetlent: kiküzdeni a mindennapi kenyeret maguknak és családjuknak, ámbár a tudat alatt tisztában vannak vele, hogy csak vereséget szenvedhetnek, mert nem olyan időket élünk, amikor az elvesztett állást ujjal lehetne pótolni Miniszter urak, pártvezér urak mossák a kezeiket. A román közvéleményből egyetlenegy hang nem emelkedik a kisemmizett, apró- pénzű magyarok védelmére. Még az ellenzéki pártvezérek is behunyják a szemüket és váll- vonogatva felelik, hogy „két évtized alatt csak megtanulhattak volna románul.“ Ez a mondat nagyon reálisan hangzana, hogyha tények támasztanák alá. Mert senki sincs a mostanig állásban maradt tisztviselők közül olyan, aki ne követett volna el mindent az államnyelv hiánytalan elsajátítására. Akinek a nyelvérzéke rossz, azt már évekkel ezelőtt nyugdíjazták, akkor még emberségesebb módon, a törvényes formák betartásával. Azok, akiknek elbocsátására csak most került sor, valamennyien tudnak románul. Hogy mennyire csak ürügy az „államnyelv nemtudása“, annak jellemző példája egy egyszerű munkásember, Szász József esete. Szász József korántsem vezérigazgató, mégcsak irodatiszt sem, hanem egyszerű utkaparó. Mégpedig olyan megyében, ahol a lakosság nagy többsége román s ahol betetőzéshez közeledik az évtizedes folyamat, a szórványokon élő magyarság elrománosodása. Szász József is ebbe a kategóriába tartozik. Magyarul csak nehézkesen beszél, románul ellenben kifogástalanul. És mégis elcsapták, elvették tőle az utkaparási „dotációt“, hogy stílszerűen fejezzük ki magunkat, útilaput kötöttek a talpára. íme, így válik a garasokért dolgozó, szerencsétlen, mezítlábas magyar élő szoborrá, az ismeretlen magyar közalkalmazott szobrává. Az elbocsátott magyar utkaparó, aki ime még magyarul sem tud. Emeljük le a kalapot előtte, mert ha törve is beszéli a nyelvünket, de ő is magyarságáért, az egész romániai magyarságért szenved. (Prága, április 5.) Beavatott helyről nyert értesülés szerint az Eden főpecsétőr és Benes külügyminiszter között lefolyt tárgyalások során már nem is annyira a keleti egyezmény tervéről, hanem inkább a dunai paktum lehetőségeiről esett szó• Eden különösen azzal akart tisztába lenni, hogy kisautantkörökben hogyan ítélik meg a dunai egyezmény tervezetét? Benes térképeken mutatta meg Edennek a német bekerítés veszélyét, mely Csehországot fenyegeti és hangoztatta, hogy a német fegyverkezés igen súlyosan érinti a cseh határok biztonságát, A megbeszélések alkalmával Eden kijelentette, hogy Anglia mindenképen biztosítani akarja Ausztria és Magyarország fegy- kezési egyenjogúságát. t Csehország készen áll katonai szövetéget kötni a franciákkal és oroszokkal (London, április 5.) Az angol sajtó élénken foglalkozik Eden prágai látogatásával. A „Morning Post“ szerint Benes emlékeztette az angol minisztert arra, hogy Csehország minden körülmények között meg akarja tartani jelenlegi határait. Kifejtette, hogy Ausztria függetlensége Csehszlovákiának is életérdeke, mert így kevésbbó fenyeget a német bekerítés veszedelme. Amennyiben Németország és Lengyelország nem hajlandó hozzájárulni a keleti egyezményhez. Csehszlovákia készen áll arra, hogy katonai szövetséget kössön Franciaországgal és a Szovjettel. Erre természetesen csak Laval francia külügyminiszter moszkvai és varsói látogatása után kerülne sor. Ha Németország és Lengyelország megváltoztatnák magatartásukat, amiben senki sem hisz, természetesen örömmel vennék csatlakozásukat a szövetséghez. A franeia-orosz-cseh szövetség megkötésétől Csehszlovákia nem tekinthet el csak abban az esetben, ha sikerülne olyan kollektiv biztonsági rendszert létrehozni, mely nj szerződésekkel teljesen pótolná a keleti egyezményt. A „Daily Mail“ szerint Németországban úgy tudják, hogy a cseh és az orosz vezérkar már tárgyaltak is a katonai szövetség létrehozásáról s ez a hir végérvényesen felrobbantotta a békés megoldás minden lehetőségét. Németországban meg vannak győződve arról, hogy a keleti egyezménnyel csak tőrbe akarták csalni Németországot. A. francia sajtó elégedetlen (Páris, április 5.) A francia sajtó igen elégedetlen-Anglia magatartásával- A lapok hangoztatják, hogy a békeszerződést megszegő német lépés óta már két hót telt el és még mindig semmi jele annak, hogy a nagyhatalmak összefognának Németországgal szemben. Â „Petit Párisién“ szerint az angol kormánynál habozás jelei mutatkoznak az események megítélésében. Az az ellenálló légkör, melyet a francia megtorló intézkedésekkel szemben Anglia teremt maga körül, a március 16-iki német védkötelezettségi törvénnyel összefüggés-
