Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-06 / 80. szám
%fUt ÉVFOLYAM. Só, BZ'JM, RUETf-iSßSm 9 Megrázó jeleneteit: Icözl vonult lei harminc magyar alkalmazott a városházáról ^<omoruDál szomorúbb Iragédiák a székely fővárosban A férj felakasztotta magát a nyelvvizsga miatt, a négy gyermekes özvegyet is kitelték — Az eltávolított taka- rStónő kegyelmet kért és rokkanl«segélyt kapott Egy ledegradőiás jellemző története „ megígérte Péter Annának, hogy felvéteti a városi szegények közé és kiutaltat neki a szegény alapból havi száz lejt. Péter Anna sírva távozott a primar ur szobájából. Fejében megfordult a gondolat, hogy nincs mit keresnie a földön. — öngyil . kos leszek kiáltozott az uccán és csak néhány ' Nyárádi mehet, Síldan jöhet! Egy igen jellemző esetet kell még megírnunk, hogy fogalmunk legyen arról, mi történik a kulisszák mögött a székely fővárosban a városházán. Nyárádi Károly városi földmérőről van szó. Kifogástalanul birja a román nyelvet, elsőrendűen töltötte be szolgálatát. Mégis néhány nappal ezelőtt bizalmas felszólítást kapott: nyilatkozzék, hajlandó-e belemenni abba, hogy kisebb állásba degradálják, ami reánézve 30 százalékos fizetéscsökkenést is jelent, — mert ha nem: mehet! Nyárádi mit tehetett egyebet, engedve a helyzet súlyosságának, belement abba, hogy a Farkas József elbocsátásával megüresedett mérnöki hivatali tisztviselői állást elfoglalja. Ugyanakkor Nyárádi helyébe az időközi bizottság kinevezte Sildem bucureştii műegyetemi hallgatót azzal a Jeötelezettséggel, hogy diplomáját ez év végéig megszerzi. Még csak annyit tegyünk hozzá, hogy ez az állás több mint hatezer lej havi javadalmazással jár. És a diplomás embert eltávolítják, hogy a diplomanélkülit beültessék. Az időközi bizottság gazdálkodásáról nem festhetünk teljes képet, ha kihagyjuk azt az (s l) Összeverték a vasúti személyzetet, bezúzták a vonat ablakait, széttörték a rezesbanda hangszereit a megyei választás szavazói jó embernek sikerült pillanatnyi segélyével tervének megváltoztatására rábírni. , Pályázat IS uj állásra. Amikor a várostól az elbocsátások ilyen tempóban folynak, a városi hivatalos lap, az Órásul legutóbbi számában az időközi bizottság pályázatot irt ki 18 jólfizetett állásra. Radó Sáludor volt polgármesterhelyettes is szővá tette ezt‘ 'a körülményt a legutóbbi magyarpárti intézőbizottsági ülésen: — Ajánlom, hogy erre a tizennyolc állásra legalább száz magyar ifjú nyújtsa be pályázatát. Hivatkozom e téren a párisi kisebbségi egyezmény 8-ilc szakaszára, amely világosan kimondja, hogy Romániában az etnikai származás nem lehet akadály bármiféle Jcözhivatali tisztség betöltésénél— Ezen az alapon meg kell pályáania ft magyar ifjúságnak is az uj állásokat és ha eredménytelen marad, akkor biztosíthatom Dandea urat, mi is követni fogjuk a Kultúrpalota üvegtáblájára általa vésetett mondást: — Egy népnek nem kérnie, hanem követelnie kell a jogait. eljárást, amelyet a kisebbségi egyházak és itt« tézmények tavalyi törvényes segélyével kapcsolatban követett, amidőn most ezek részére 35 százalékos értékű bonokban folyósította az összegeket. ugyanakkor pedig • a román nemzeti egyházak egymiüióháromszázezer tejes templomépitési és másirányu kul- tursegélyyét készpénzben fizette ki. Idetartozik még az is, hogy a költségvetés módositásával a kultursegélyalapot felemelték,- hogy ezáltal az interimárbizottságnak módjában álljon Stanescu ipariskolai igazgató jól- szituált fiának tízezer lej segélyt folyósítani, hogy zenei tanulmányok végett Becsbe utazzék. A kisebbségi egyházak kultursegélyéről pedig teljesen megfeledkezik az idei költségvetés Mindezekből is meggyőződhetik még a belügyminiszter is, hogy ideje volna az időközi uralom megszüntetésének és a községi választás kiírásának. Hogy a székely főváros valóban impozáns szépségű városházára, a polgárság ne gyászoló tekintetekkel nézzen fel. (Târgu-Mureş, április 4.) Néhány hét előtt a Keleti Újság megírta, hogy a székely főváros időközi bizottsága rövid levelet juttatott el a városi mozi nyolc magyar alkalmazottjához, jegyszedőnőkhöz és a takaritó-személyzet tagjaihoz- A levél lalconikus rövidséggel közölte, hogy április 1-én távozhatnak a szolgálatból. A nagyobbrészt özvegy-asszonyokból, idősebb férfiakból álló magyar személyzet az utolsó percig is reménykedett, hogy megkegyelmeznek nekik cs sovány kenyerüket nem ütik ki kezükből. De kegyelem nincs és igy az időközi bizottság végrehajtotta szándékát. Elkövetkezett április 1-e és ez a nap gyászba borította nemcsak a városi mozi nyolc' alkalmazottjának családját, hanem velük egyidejűleg az uc- eára került huszonkét váron szakmunkás is. akiknek két hétre mondott fel az időközi bizottság. Ezzel a városházától eltávolított alkalmazottak száma isirét megnövekedett. Ha van igazság a földön... Az elboesáto t mozialkalmazottak tragédiái közül a legszon orubb az özvegy Papp An- talnéé. Néhány évvel ezelőtt még férje is várisi szolgálatban volt, honnan az első nyelvvizsga alkalmából hitették és a szerencsétlen ember elkeseredésében felakasztotta magát. Négy apró gyermeket hagyott hátra, ezek neveltetéséről gondoskodott Özvegye s most ő is távozni volt kénytelen állásából. A másik asszony, akinek sorsa hasonlóan megindító. Péter Anna, a városi mozi takar!tó: nője. Harmincéves elvált asszony, két gyermeke van. A városi téglagyárban, mint munkásnő kereste a kenyeret családja számára, a gép elkapta és súlyosan összeroncsolta a jobb kezét. Kártérítési pert indíthatott volna a város ellen, kérhette volna, hogy adjon a város részére megfelelő járadékot, azonban Péter Anna mindezt nem tette, mert kapott havi 600 lejes fizetéssel takarítónői alkalmazást a varegi mozinál. Most őt is elbocsátották. Végső elkesferedósében nagy gondolata támadt: kihallgatást kért Dandea Emil időközi bizottsági elnöktől. így került szemtől-szembe Dandea Emillel. Zokogó asszony rohan a halál felé. Péter Anna alázatosan megkérte a „nagyságos polgármester urat“, hogy ne bocsássa őt el a szolgálatból. Hivatkozott két gyermekére és arra, hogy a városi téglagyárban oly súlyos szerencsétlenség érte- Dandea erre azt válaszolta: — Elbocsátom, mert nem tud románul ... — De Nagyságos Uram, biztosíthatom, hogy én tudok románul. — Ha tud, miért nem beszél velem románul? — felelte Dandea. — Nem merek én ilyen nagy arakkal románul beszélni, de tessék elhinni, hogy a szolgálatomat azért jól ellátom és a magam fajta emberekkel el tudok beszélgetni, megértem a parancsokat.. • Ezzel a kihallgatás a vége felé közeledett- Dandea hajlandó volt annyi „engedményre“, Tárnáva-Mare vármegyében a napokban megtartott megyei közigazgatási választáson Homorod községbe kellett mennie a választók egyik csoportjának. Augustin és Racosul de Jós választói vouattal utazhattak a választás színhelyére, a reggeli személyvonathoz csatolt és padokkal ellátott teherkocsikon. x\u- gustin román szavazói, rezesbandájukkal vonultak a választásra, a választás alatt a zenekar szórakoztatta őket és a szavazás után a bandával vonultak a răpeai állomásra. A délutáni személyvonatnál már nem volt elegendő vasúti kocsi és a két község lakói nem kaptak helyet. A rezesbanda tagjai a podgyászko- csiba akartak felszállani, ahová a két község vasúti állomásainak személyzetét is csak nehezen tudták elhelyezni. A zenészek megtámadták a vonatvezetőt és a kíséretében lévő másik vasutast, hangszereikkel összeverték őket. A kézitusában a hangszerek nagyrésze összetörött. Racosul de Jós állomáson a község szavazói leszálltak a vonatról, az augustiniak kényelmesebben helyezkedtek el, de nem tudván feledni a rupeai állomáson elszenvedett ‘ „sérelmet“,,újólag támadólag léptek Tel és az újabb verekedést csak a vonat gyors megindításával kerülhették el. Az augustini állomáson aztán kiöntötték mérgüket a rezesbanda tagjai. A mozdonyvezetőt, az egyik kalauzt és a vonatkísérő személyzetet súlyosan megverték, a gépész olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba kellett szállítani. A vasúti személyzet egyrészt az első- és másodosztályú kocsikba menekült, mire a támadók bezúzták a kocsik ablakait. A választási virtuskodás nemcsak néhány ártatlan ember bántalmazásában merült ki, hanem a vasúti szerelvény megrongálásában is- De tönkrementek a rezesbanda összes hangszerei. Meliészel Gyakorlati tanácsadó méhészek számára Irta IGNfÁCZ SÁNDOR. 122 szövegrajzzal! Ára 132*— lej. 1'.*»*%€» wÂ-iril, I Rostán utánvéttel. Cluj I Kérjen ingyen könyvjegyzéke,
