Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-04 / 78. szám
XVIII ÉVFOLYAM. 18. SZÁM KntTiUjsm i luce» eklminiszter ígéretet leli Sándor Józsefnek, túlkapásokat miniszteri kiküldött yizsgálja meg $iabad«c történelmi hűséggel beszélni a múltról? — Vaida a magyar parlamentben — \'z erdélyi jogsid- cjáltafás súlyos sérelmei (Bucureşti, április 2.) Röviden jelentettük már, hogy Sándor József szenátor rend kívül ideges atmoszférában szólalt fel hétfőn délután á bírói szervezetről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat tárgyalásánál. Sándor József alkalmat talált arra, hogy beszéde során a székely- földi igazságszolgáltatás hiányosságait szóvá tegye. Nem akarják meghallgatni. Alig lépett a szónoki emelvényre Sándor, felállott Damian szenátor és a többség helyeslése mellett kijelentette, hogy mindaddig nem engedik szóhoz jutni Sándor Józsefet, amíg március 5-i beszédét nem helyesbíti és meg nem mondja, hogyan került beszéde a budapesti rádióba? Sándor; Istenem, hát a rádió utján! A leghatározottabban visszautasítom azonban, hogy engem kér- dőrevonjanak, mert itt mindnyájan egyenlők vagyunk, legfeljebb csak az elnök kedvéért, ha ő kívánná, vagyok hajlandó önként és szabadon néhány kijelentést tenni, Elnök; Ha úgy tetszik, igen, Sándor József; Mindenekelőtt azt kérdem meg, mi volt a bántó március 5-i beszédemben? Zsoldosok voltak-e a székelyek? Damian; Hogy merte azt állítani, hogy a magyar királyok és fejdelmek többizben küldtek székely seregeket a román vajdaságok segítségére, mikor ez nem igaz. Ezek csak zsoldos csapatok voltak. Ha itt volna Xorga, nyomban megcáfolná Sándort. Sándor József: Tiltakozom az ellen, hogy valamikor is székely zsoldos sereg létezett volna. A székely a saját közjoga szerint független szabad nemzet volt és csak a magyar király, vagy erdélyi fejedelem mozgósíthatta a székely ispán utján. Ha lorga itt volna, nekem adna igazat. így mentek hadba a székely seregek Zsigmond király, Hunyady János, Mátyás király, Zápolya János, Báthori Zsigmond, stb. hívására és vezetése alatt a török ellen a román vajdaságba. A Sellenberg-i csatában Mihály vajda seregének Is túlnyomó részét székelyek alkották, aminek az az oka, hogy az egyik erdélyi fejedelem elvette szabadság- jogaikat és emiatt csatlakoztak a vajdához. Mikor azonban számításaikban csalódtak, visszatértek az eredeti magyar zászló alá és ezután következett be a mirisleaui csata. Közbekiáltások; Elég volt, térjen a tárgyra. Panasz a közigazgatási visszaélésekért Sándor József; Kedves dolog, önök engem provokálnak és ha önvédelemből és felszólalási jogomnál fogva történelmi adatok alapján válaszolni akarok, nem akarnak meghallgatni En azonban azért is folytatom. Március 5-i beszédemben nem tettem egyebet, minthogy pártom megbízásából a szónoki emelvényről is Ismertettem azt a panasziratot, amelyet a Magyar Párt a székelyföldi tagozat elnöke, báró Szentkereszty Béla utján már korábban átnyújtott a treiscaunei köz- igazgatási visszaélések tárgyában luca belügyi államtitkárnak, illetve Inculet belügyminiszternek, ugyanakkor pedig a liberális párt elnökének, Bratianu Dinu- nak. Minthogy a közigazgatási visszaélések folyamatban voltak, nem halaszthattam el az intézkedések meg- sürgetését, ezért már hat nappal ezelőtt közöltem a szenátus elnöke utján Inculet belügyminiszterrel, hogy beszélni akarok. A belügyminiszter Tatarescu miniszterelnök és más miniszterek jelenlétében megígérte, hogy megjelenik a szenátusban és válaszolni fog nekem. Aki nem jelent meg, az a belügyminiszter volt. Sn azonban megtettem kötelese/gemet és önökkel szemben semmiért sem vagyok felelős. Közbekiáltások: Napirendre. Elnök: Kérem a szenátor gtat, térjen a tárgyra. Egy szenátor; Hogy mer Itt ilyen hangon beszélni? Azt mondja meg, hogy bántak ,'a román képviselőkkel a magyar parlamentben? Sándor József; Errenézva' csak egy példát hozok fel a Vaida Sándor esetét. Hí én csak egy töredékét mondanám el annak, amit ő a magyar parlamentben hantatlanul elmondhatott, nem tudom hogyan mennék ki Innen. Most pedig, hogy elmondtam, amit akartam, rátérek a napirenden levő tc^rvényjavaslatra. Az erdélyi jogszolgáltatás súlyos sérelmei. Ezután felsorolja Sfndor, hogy a javaslat megszünteti az aita-m»‘.rei és christuri járás- bíróságokat Treiscaur.emegyében, megszüntet két táblabirói állást Targu-Murcşcn. egy-egy törvényszéki bírói és egy-egy bírói állást Ciuc- ban. Odorheiu-ben és Treiscauneban, egy-egy birói állást ugyancsak Mercurea-Ciueban cs Targul-Sacuescben. Ugyanígy megapasztják a bírók számát a magyar többségű Huedinban, Oradeán, Turdán, Aiudon, Jiboun, Cehul- Silvaniein, Dejen. De Erdély más román-lakta területein is lecsökkentik a bírók számát, mint például Beiuson, Caransebesen, Gesegiun, Hi- dan, Ilién, Ileandan, Médiáson, Mereurea- Nirajului-on, Nasaudon, Petrosanin, Puion, Kadnán, Rupean, Sibiuban, Somesen, Somcuta- Maren, Tarnava-Mican és Maren, Teacan és Vascauban. A javaslat olyan aratást végez Erdélyben, ami az ország többi részéhez viszonyítva horribilisnak mondható. Csak a Székelyföldön tiz állást szüntetnek meg, pedig a székely megyék száma csak négy, hetvenkét megyékhez viszonyítva. Itt is Erdély szegényedik és az erdélyi jogszolgáltatás szenved. Természetes tehát, hogy a Magyar Párt nevében nem fogadhatom el a javaslatot, sőt határozottan visszautasítom és nem szavazom meg. (Nagy zaj.) Miniszteri kiküldött a Székelyföldön, Sándor József ezután leszállt a szónoki emelvényről és kiemelte azt a fontos tényt, hogy felszólalása előtt beszélgetést folytatott luca alminiszerrel, aki kijelentette, hogy április hó első napjaiban központi inspektort küld ki Treiscaunamegyébe a felmerült panaszok megvizsgálása céljából, így tehát mégsem volt eredménytelen a panaszirat beadása és a parlamenti felszólalás és remélhető, hogy valami mégis történik a székelyföldi közigazgatási túlkapások kivizsgálása ügyébenSzótár-óriás: 3300 lap D r. CHERESTESIU 4 kötete félvászonkötésben román-magyar rész, 1100 lap, 300 lej helyett ............................ magyar-román rész. 2000 lap. Két kötet. 600 lej helyett ... Román nyelvtan 200 lap, lOO lej helyett ........................................ 150 lej. 300 lej. 45 lej. Együtt a négy kötet, 3300 lap, 495-— lej* Postán utánvéttel portómentesen. Kérje a nyelv- és szó- t rkönyvek jegyzékét LEPAGE'cluj Lufi bei Minden faluban, városban bérmentve kapható egy-egy személyi nevezetesség, akit a bennszülöttek tullicitálhatatlan becsvágy- gyal és önérzettel irányítanak az átutazók figyelmébe. Ezeknek a helyiérdekű hírességeknek az a sorsuk, hogy életük színhelyén legalább annyian tudják, hogy ő és senki más az a bizonyos „Bolond Sándor", „Csillagvizsgáló Pityu", mint ahányan szakvéleményt tudnak adni abban a körzetben Hitler közismerten tömött bajuszáról, vagy arról, hogy a mostanában pihenő nélkül „békében utazó" angol külügyminiszter nevét Szájmonnak, vagy hazai egyszerűséggel és nyelvlogikával Simonnak kell-e ejteni. Laji bá szintén szavatolt, törvényesen védett cikk, akit a Meszes alján, a Wesselényi- szobor köré épített városkában igyekeznek kirakatba dugni, hogy álmodozzék és csodálkoz- zásának filléreit leszurkolja az idegen. Semmit nem vétett, még csak tudatosan sem teszi azt, amiért szárnyra kapták nevét s a közvélemény mégsem hagy neki békét. Laji bá igazi megtestesítője a válság mélyébe jóvátehetetlenül belezuhant kisvárosnak, amely kézzel-lábbal kapálózik kiút után s vergődésében mindent megpróbál: szalmaszálakba kapaszkodik s arany- nyá akarja Varázsolni az útfélre dobott szar- diniás dobozt. Laji bának módszere, külön életfelfogása van: semmit nem engedni elkallódni, megsemmisülni, ami egyszer kezei közé került■ Ha viszonylagosan is, minden bizonyos értéket képvisel s az árakat csak a különböző nézőpontok, érdekek szabják meg. Laji bá önmagán viseli elveit. Ha egy bőrdarabkát lel a gyalogjáró szélén, este már bakancsára varr ja, tekintet nélkül arra, hogy szükséges-e a folt, vagy sem. Ha rongyhulladékot talál, rögtön surcára sünyöli: pirosat a fekete, kartont a zsákrészlet mellé. Egyetlen öltözékdarabjáról sem lehet megállapítani a legbehatóbb vizsgálat ellenére sem, hogy melyik rétege a tulajdonképpeni alap, a váz, amelyre kitartó buzgalommal felépítette ruhahalmazát. Bakancstalpa legalább tizenkét centiméter sifeijebb megtalálható rajta a bőrgyártás minden rang- fokozata: serró, zsíros, szattyán, boksz és ki tudja elsorolni még hány fajta bőr. Olyan benyomás alakul ki az első vizsgálatra, hogy Laji bú egy mozgó szemétdomb, aki jártában keltében magáraszedi a város minden hulladékát. Egyébként favágó s művelete, ami öltözéke érdekében pillanatra sem szünetel, nem uj, semmi örömet nem szereznek neki. Egyszerű favágás, mint például bankárnak a pénz, vagy költőnek a vers. — Megindult a légi forgalom London éa Budapest között. Londonból jelentik; Hétfőn indult meg a rendes légi forgalom London és Budapest között. Az angol légiforgalmi társaság reggel nyolc órakor indította útnak a „Delia“ nevű ezüstszürke négymotoros személyszállító gépet a croydoni repülőtérről Budapest felé- A gép 232 kilóméiért tesz meg óránként és hét utast vihet magával Közvetlen jegyet Budapestig a mai első ut alkalmával csak egy utas váltott, a vállalat egyik igazgatója. Rádió és villanylámpagyár alakul Turdán, Tudósítónk jelenti: A „Philips rádiómüvek“ holland érdekeltségű vállalat tervbevette egy rádió-, villanykörte és lámpagyár alapítását Turdán. A gyár földgáz-üzemre rendezkedne be. A tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak és hir szerint már megfelelő telket is kiszemeltek a gyáralapitás céljaira. — Arany gramofonlemez a magyar vonósnégyesnek, Londonból jelentik: A Columbia hangszergyár szinarany gramofonlemezt ajándékozott Lelmer Jenőnek abból az alkalomból, hogy a Lehner-kvartett lemezei egymillió példányban fogytak el. A rekordot eddig egy Sal- japin-lemez tartotta, melyből félmillió darabot adtak el. A Lchner-lemezek nagy kelendőségét az is előmozdította, hogy az angol és amerikai zeneakadémiák kivétel nélkül rendeltek a lemezből a kamarazene oktatására.
