Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-04 / 78. szám

á KsimBfsm mmmmmam 'ÄMüi Kikezdték a liberálisok a gheorghenii polgármestert Nc*ü elég’ ;é „dsstaroináaosité^, de a iő hmj mzf hogy nem tagja a liberális pártnak (Gheorgheni, április 2.) A városban élénk szenzációt keltett a „Gazeta Cieului“ e. hetilap támadása a város polgármestere, dr. Maximi­lian Câmpeanu, Argetoianu-párti képviselő el­len. Az emlitett újság nem kevesebbet állított á, polgármester-képviselőről, hogy „nem jó ro­mán“, a magyarokkal cimborái és azoknak a kedvében jár, elhanyagolja hazafias köre.ezett- ségeit is és megfeledkezik arról, milyen nem­zeti hivatás nehezedik a Székelyföldön mű­ködő románokra. Ez magyarul annyit jelent, hogy dr. Maximilian Câmpeanu nem akarja „visszaronaánositani“ az elszékelyesitett romá­nokat. Az április elsején megjelent újabb számá­ban a Gazeta Cincului folytatja csipkelődéseit és '„Máx Câmpeanu intelligenciája a minisz­terelnök előtt“ cimmel azt Írja, hogy a polgár- mester Bucureştibe utazott és egyenesen Tá­tareseu miniszterelnöknek panaszolta el u sé­relmeit, hogy egy székelyföldi román lap nem volt figyelemmel az ö illusztris személyére és meg merte támadni. Felteszi a kérdést, miért nem ment Miron Cristea pátriárkához, amint ezt kijelentette a polgármesteri hivatal tisztvise­lői előtt és neki panaszolta volna el a fájda!- mait. Továbbiakban vádaskodó és kötekedő hangon emlegeti Câmpeanut és azt is irja róla: ma még polgármester a városházán, ki tudja azonban mi történhetik holnap? A város közönsége ebből a kijelentésből arra következtet, hogy Maxmilian Câmpeanu polgármesterségének napjai meg vannak számlálva. Mindenesetre érdeklődéssel várja a megye közvéleménye a fejleményeket, amelyeknek po­litikai versengésszerü rugóit nagyjában min­denki- Ismeri­HM»»»»«♦ ♦♦> Ne bízzák st felekezeti tanítók kénye-kedvére a nemzetiségi hovatartozás eldöntését! Kél napig tartott a myresmegyei tanácsülés — A magyar tanácstagok feltárták a megyei magyarság sérelmen és a fa|ok közötti megénés szükségét hangoztatták ‘Tg.-Mureş, április 2.) Április elsején tar­totta meg tavaszi közgyűlését Mureşmegye választott tanácsa. A vármegyeház dísztermé­ben folyt le a közgyűlés, melyet Andreşan el­nök nyitott meg délelőtt tizenegy órakor. A szokásos formaságok befejezése után bejelenti az elnök, hogy a közigazgatási törvény értel­mében összeférhetetlenségi eset áll fenn két tanácstag tagsága körül- Az egyik tanácstag dr. Vescan János volt nemzetipárti prefektus, a másik dr. Bozdog János liceumi tanár, akik sógorsági viszonyban állanak egymással s emiatt egyikük nem lehet tagja a tanácsnak. Itt a nemzetipártiak félórán tartó vitát provo­kálnak, melyet Porubski megyei prefektus fejez be azzal, hogy felolvassa a törvény ide­vonatkozó rendelkezését, mely ilyen esetben a választott tanácstagnak biztosit helyet és Így <£r. Vescan János, aki hivatalból került be a tanácsba, elhagyta az üléstermet. Majd lisztujitás következett. Titkos szava­zással ti jból Andreşan Emil bălai lelkészt vá­lasztották elnöknek, alelnökök Borşan János és dr .György József lettek, titkároknak pedig dr. Keintzel Edvárd és dr. Kornhoffer Vilmos reghini ügyvédeket választották meg­A tárgysorozat további részén a prefektusi jelentés következett, melyhez a magyar tanács­tagok részéről dr. György József szólott hozzá. Kijelentette, hogy a prefektusi jelentés szépíti a tényleges helyzetet és másképpen fest a való­ság, mert sok olyan anyagi megterhelést tesz­nek rá a megyére, amit tulajdonképpen nem volna köteles hordozni Ezután az iskolai sérelmekre tért át dr. György József Fájdalmasan állapítja meg, hogy Mureş megye is 1 miturzónának van nyil­vánítva. A névelemzés sérelmeit sorakoztatja föl és azt mondja, hogy találjanak valamelyes törvényes formát az eredet megállapítására, de ne bízzák a falusi tanítók kénye-kedvére ennek, a kérdésnek az eldöntését. Kéri, hogy a megyében levő összes magyar felekezeti isko­lákat méltányos és igazságos segélyben része­sítsék, a lelkészeket pedig ne akadályozzák a vallástanitásban. Dr. György József felszólalásához román részről dr. Bozdog János szólott hozzá. Szerinte úgy dr. György Józsefnek, mint a többi ma- gyarpárti tagoknak a felszólalásai sértik a románságot és tulajdonképpen nem ide, hanem kifelé szólnak. Bozdognak sovén elfogultságtól fütött észrevételeit Câmpianu Ilie tg.-nrâreşi gör. katli. főesperes még azzal toldotta meg, hogy a székelyek román eredetéről mondott üres frázisokat, mire dr. Árkossy Jenő repli- kázott szellemesen és humorosan. De válaszolt dr. György József is és hangsúlyozta válaszá­ban, hogy sohasem volt kenyere a politika■ A megyei tanácsülésre sem politizálni jött, ha­nem azért, hogy a közügyet szolgálja, Kikelt a gyűlölködés szelleme ellen és a fajok közötti őszinte megértés szükségét hangoztatta. A hétfői gyűlésen a tárgysorozatnak csak a felét tudták leíargyalni és este 6 órakor az­zal zárta he az elnök az ülést, hogy kedden reg­rnu/mmmmmmmmmmmmmmmmfamm , i u, an i<nw—nr MAI AMERIKAI DEKAMERON A nagy nemzet 10 reprezentáns elbeszélője vonul tel azzal az írásával, melyet S maga tart a íegküíSlfenek» A kötet élén a szerkesztők összefoglaló tanulmányai. Minden író meg jfja önéletrajzát is a Dekameron számára, me'yet műmellékleten névaláírásos arcképei díszí­tenek, 300 lap és ára díszes művészi félbörkötésben 158 — lej LEPAGE-náf Cluj. Kérje ő .Nyugat"-könyvek összefoglaló jegyzékét. XVIJl ÉVFOLYAM. 78. SZAM­———umeri mii .............. -<----—' ------ -• gél folytatni fogják. A keddi gyűlés program­pontjai közül a legfontosabbak egyike a költ­ségvetés letárgyalása és megszavazása lesz. Ezenkívül magyar részről két fontos inter­pelláció is fog elhangzani. Dr. Ssoboszlay László állásfoglal ugyanis négy mureşmegyei községnek Odorheiumegyéhez tervezett át­csatolása ellen. A négy mureşmegyei község: Neaua (Havad), Abud (Abod), Sărăţeni (Só­várad) és Vădaş (Vadasd.) A második inter­pellációt pedig a megyebeb kisebbségi magyar tisztviselők nyelvvizsgájával kapcsolatban fogja megtenni és felvilágosítást kér a vizsgák eredményéről. A timisoarai magyar nők munkája iTlmişaara, április 2.) Most tartotta meg évi rendes köz­gyűlését a timisoarai Magya.- Nőegylet és leánytagozata a Magyar Házban levő egyleti helyiségében., A közgyűlést ÖBV, Ambrózy Andomé nyitotta meg. Elnöki beszámolójában ;i 2 elmúlt év munkájáról adott átfogó képet, A gazdasági le­romlás folytán az elmúlt esztendő voit az eddigiek kft- zül a legnehezebb, mégis örömmel kell megállapítania, hogy a magyar társadalom megértése úgy segítette ét a Nőegyletet ezen az esztendőn is, hogy semmivel sem kellett az elmúlt esztendő munkájával szemben hátra- maradnia, Sót kiterjesztették eddigi jótékonysági mun­kájukat, fejlesztették kulturális programmukat, belső viszonylatban pedig a harmónia és megértés eszközei­vel igyekeztek megerősíteni az egyletet. Az egyleti célkitűzés a jövőre az kell hogy legyen, hogy a szegénység nettével fokozatosan többet tudja­nak tenni, a társadalom megszervezésével be kell von- niok még mindazokat, akik távol vannak. Az Iskola- fenntartás és iskolasegélyezés terén mind több és több feladat hárul a Nöegyletre, A szoros együttműködé­sen és a magyarság támogatásán kívül, joggal elvárja a Magyar NSegylet a hivatalos körök támogatásai: is. mert a karitatív és kulturális munka terén oly terhe­ket vállal magára, amikkel őket tehermentesíti A titkári jelentés részletesen beszámolt a három nagy osztály az iskolaügyi, szegényügyí és kulturális osztályok működéséről. Szegény gyerekek iskolaköny- vei és tandijsegéiye elmén közei 70,000 lejt folyósítot­tak, a szegényügyi segélyek közel 40.000 lejre rúgnak, amelyekben természetbeni és pénzsegélyek egyaránt, helyet foglalnak A jelentések elfogadása után a „leánytagozat” be­számolója következett, amelynek gazdag és minden dicséretet megérdemlő programmjából az alábbiak kí­vánkoznak ki: Májusban szép anyák napját tartottak, amelyea 12 sokgyerekes anyát tüntettek ki és jutalmaztak meg, ruha. ételnemü és pénzjutalommal. A városi nya.ra.l- tatási akcióban 11 gyereket nyaraltattak Halóiéban, fedezve a nyaraltatási költségeken kívül a felszerelés költségeit is Ciklován saját nyaraló telepet létesítet­tek, amelyben 20 személyre tökéletesen felszerelt kész­let állt már ebben az esztendőben a rendelkezésükre. Megkönnyítette a munkájukat Pacha Ágoston megyés püspök áldozatkészsége, aki a ciklovai üresen álló papi házat bocsátotta rendelkezésre. Végül nem keve­sebb mint hetvenhat szegény magyar család részesült az év folyamán többször is ruha, cipő, fa, élelmiszer, pénz segélyben. A magyar leányok, a magyar könnyek fel szárításában méltónknak bizonyultál« nerökhö*. ««.»It»» »» 9 » » »A«b»> — Bezárták a szilágy sági reformatas va­sárnapi iskolát. Tudósítónk jelenti: Jiboun, ebben a szépen fejlődő községben, bár a ma­gyarság túlnyomó többségben van, nincs ma gyár, felekezeti iskola. A református iskolát meg nem felelő helyiségére hivatkozva, be­záratta a minisztérium s uj engedélyt nem ad­tak. Az állami iskolának van ugyan magyar tagozata, de ennek egészen különös tanrendje van. A magyar nyelvet ugyanis csak heti ! órán át tanítják és a tanító elvkor sam engedi meg, hogy a gyermekek magyarul beszélje nek. Csutak Károly református leikész ezek uek az állapotoknak a láttán, vasárnapi isko­lát rendezett be a magyar gyermekek szá­mára. Az iskola hasznos munkát, végzett, de nem sokáig, mert a helybeli esendőrőlmesţev önkényes módon bezáratta. Csutak Károly,, a felettes egyházi hatóságok utján megtette a lépéseket a visszaélés megtorlására,

Next

/
Thumbnails
Contents