Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-28 / 97. szám

TVIII ÉV FOLT'AM, 97, SZÁM. mmmmmmsmmmmmmmgmmugsmm KUETíUlSm mmmmmmmmmmssm 5 Vaiőát a „öeíétó“ kiseőőségek segítik mozgafmáőan Az Universul Yaida egyik bizalmasára hi­vatkozva, ismerteti a volt miniszterelnök moz­galmának célkitűzéseit. Vaida bizalmasa hang­súlyozza, hogy a háború óta két olyan mozga­lom volt, amely a román nép széles tömegeit érdekelte. És pedig: Averescu népligája (Liga Poporului) és a Vaida legújabb mozgalma. Averescu mozgalmának tanulságai arra indít­ják Vaidát, hogy a mozgalom élcsapatát a leg­kiválóbb elemekből válogassa össze. A továbbiakban foglalkozva azokkal a hí­resztelésekkel, hogy Vaida megegyezett volna a cuzistákkal, vagy a vasgárdával, vagy vé­gül Gogával és Bratianu Györggyel, kijelenti: ilyen egyezmények nem jöttek létre- Igaz ugyan, hogy Vaida számos együttműködési ajánlatot kapott, amelyeket nem utasított visz- sza. Kijelentette azonban, hogy mozgalma egyelőre még csak a szervezés állapotában vau s majd, amikor a kellő pillanat elérkezik, egye­sülni fog a nemzeti gondolat minden önzetlen szolgájával. Egyelőre mindannyiuk számára a szervezést látja legfőbb kötelességnek. Azután a kisebbségekre tér át s elszajkózza a kisebbségekkel szemben hangoztatott épp­annyira közismert, mint amennyire alaptalan vádakat s rámutat arra, hogy mig Jón Bva- tianu a kisebbségi statutum ellen volt, Vaida azt. nem tartja meg valósi thatatlannak, sőt vé­leménye szerint azzal éppen a román nemzet érdekeit lehetne szolgálni. Egy ilyen statutum magábanfoglailná a kisebbségek összes jogait, de leszögezné a hazával szemben való kötele- -kéltségeiket is. A statutum tervezetet az c cél­ból összegyűlt, kisebbségi vezető egyéniségek­nek kell elkészíteniük. „Nagyon érdekes volna megtudni“ — mondja Vaida bizalmasa — ..hogy vájjon ők megtudnának-e egyezni eb­ben a kérdésben, hiszen tucatjával vannak a különböző kisebbségi frakciók, amelyeket kü­lönféle elvek választanak el egymástól“. Végezetül a közélet megtisztítását hangsú­lyozza, de ugylátszik erre már nem tartja al­kalmasnak a lejárt politikusokat, mert ezt a Vaida köré csoportosult fiatalok vezérkarára bizza- (A kisebbségek zaklatását, mint nép­szerű feladatot, azonban „az öregek“ fenntart­ják maguknak.) Úgy látja, hogy az idegenek kezdik megérteni, hogy „nem urai ennek az országnak, hanem csak megtűrt vendégei“ Örömmel állapítja meg, hogy az eddig elért eredmények „az idegenek jóindulatának tulaj­doniiható“, akik engednek a kényszernélkül is. .„Erdélyben számos vállalat van, különösen a zsidó vállalatok, amelyek végül eljutottak ahhoz a belátáshoz, hogy ugyanúgy, mint a magyar időkben, amikor az államalkotó ma­gyar elem figyelembe tartására kényszerültek, a román elemet kell tekintetbe vegyék“ Még sok nehézséget kell legyőzni, de végül is győzni fogunk. Vaida május 12-én Bucureştiben lesz. hogy a szervezés munkálatait beindítsa és egy kiáltványt fog ennek érdekében az országhoz intézni, — fejezte be nyilatkozatát a Vaidához közelálló politikus. A kisebbségi statútummal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ha Vaida akarta volna, eddig többször alkalma lett volna azt megva­lósítani. Szándékának komolytalanságát azon­ban az is bizonyítja, hogy a kisebbségekre akarja bizni a tervezet elkészítését, mert ösz- szeveszésükre számit s igy a dologért való fe­lelősséget reájuk háríthatja. Alig hisszük azon­ban, hogy egy olyan kérdésben összevesznének a kisebbségek, amelyben jogaik törvényes le- szögezéséről van szó. Egy ilyen statutum ugyanis — hiába mondják Vaidáék — főkép­pen a kisebbségek jogait kell, hogy leszögezze, mert kötelességeinket már eddig is a törvé­nyek garmadája Írja elő s ezeknek erőinkhez képest mindig is eleget tettünk. Most már az érem másik oldaláról van szó, tessék jogainkat pontosan körülírni, hogy emberi méltóságun­kon ne gázolhassanak kényük-kedvére keresz­tül még a jelentéktelen vidéki kiskirályok is. Ami a kisebbségeknek Vaida eszméinek megvalósulásához való hozzájárulását illeti, kijelentjük, hogy a kisebbségi vállalkozók nem kényszertől mentesen jutottak ahhoz a bizo­nyos „belátáshoz“- Reméljük. Vaidáék is hal­lottak valamit a vállalatoktól hekért statiszti­kákról. Az is igaz, hogy vannak olyan válla­latok, amelyek igyekeznek talpat nyalni Vaí- dának, de ezeknek száma, hála Istennek, cse­kély s ezeket úgy a zsidó, mint a magyar sajtó nem hagyta szó nélkül. Végül pedig Vaidáék- nak kellene tudniok, hogy a magyar uralom idején senkisem kényszeritette a kisebbségeket ilyen „belátásokra“. Kétszer rohant bele egy menetelő cseh katonacsapatba egy titokzatos autó (Prága, április 26.) Kremsier mellett csü­törtökön éjjel egy gépkocsi egy menetelő ka­tonacsapatba belerohant és sok katonát elgá­zolt, majd az úttestről leszaladt az árokba. A gépkocsi csakhamar visszatért az országúira * 1 s ismét végigázolt a katonákon, azután elvág­tatott. Huszonöt katonát súlyosan megsebe­sített, közülök tizenheten halálos sebesülést kaptak. A rendkívül titokzatos eset nyomozá­sát széles körben vezették be. Leadtak 190 szavazatot és 350-et találtak az urnában Bűnvádi feljelentés érkezett az ügyészséghez a székely- földi községi választás megdöbbentő eredményéről (Cluj, április 26.) A szépmezői Ozun szé­kely polgárságát elütötték attól, hogy a nem­régiben megtartott községi választáson olyan képviselethez juthasson, amilyen megilleti. Ez a választás mondhatni kiemelkedik a romá­niai választások történetéből is. A választás idején é.s az ezzel Ivaji.csp]atbgn folyamatba tett revíziós bizottsági tárgyalás kapcsán részlete­sen beszámoltunk már mindazokról a vissza­élésekről és törvénytelenségekről, amelyekkel a liberális párt elütötte a Magyar Pártot a biztos győzelemtől. A revíziós bizottság mind­annak ellenére, hogy dr. Fazakas János ügy­véd bő bizonyító anyaggal felszerelve igazolta, hogy mi történt a székelyföldi nagyközségben s hogyan szerezte meg a liberális párt a több­séget, különböző indokokkal elutasította a fel­lebbezést. Az ügyvéd a revíziós bizottság előtti tár­gyaláson kijelentette a tanácsnak, hogy abban az esetben, ha beterjesztett bizonyítékai da­cára sem adnak hely a fellebbezésnek, bűnügyi útra tereli a dolgot s büntető perben fogja megállapittatni az igazságot. A revíziós bizottság elutasító határozata után tényleg elkészült a bűnvádi feljelentés, amelyet a Treiseaune megyei törvényszék ügyészségéhez (Sft.-Gherghe) adott be. A bűnvádi feljelentés ismeretlen tettesek ellen irányul s a következőket adja elő: 1935 február 11-én tartották Ozun község­ben a tanácsválasztási. A választásra két lis­tát adtak be: az 1. és 2. számút. A 2. számú, vagyis magyarpárti lista hívei nem tudtak ele­get tenni szavazási kötelességeiknek, mivel bi­zalmi embereiket s jelöltjeiket, letartóztatta a csendőrség, a választókat pedig nem engedték leszavazni. A revíziós bizottság a következő indokolással utasította vissza a választások után beadott felebbezést: 1. A választási jegyzőkönyv nem emléke­zik meg a visszaélésekről. 2. A beterjesztett nyilatkozatoknak, amelyek a törvénytelensé­get bizonyítják, nincs teljes bizonyító erejük s igy azokat nem lehet tekintetbe venni. 3. Vizsgálatot nem lehet elrendelni, mivel három­száz embert kellene kihallgatni, ami a lehetet­lenséggel határos. 4. A választási jegyzőkönyv­nek mindaddig teljes bizonyító ereje van, amíg más (bűnügyi) utón nem bizonyítják be, hogy olyan esetek is történtek a választásokkal kap­csolatban. amelyekről ez a jegyzőkönyv nem emlékezik meg. A feljelentés magában foglalja háromszáz- bét ozuni magyar választó nyilatkozatát a kö­vetkező szöveggel: Ozun község alulírott választó polgárai ki­jelentjük, hogy nem szavaztunk az 1935. feb­ruár Il i tanácsválasztás alkalmával, mivel listánk jelöltjeit és bizalmi férfiúit a szavazás megkezdése előtt letartóztatta a csendőrség. Ozun községben összesen 526 szavazó vau. Ezek közül mindössze 190 szavazott le s bár 336 még hátra volt, a szavazást már délután öt órakor lezárták- Annak ellenére, hogy csak 190-en adták 1c szavazatukat, a szavazási jegyzőkönyv 350 szavazatról tesz említést, te­hát lényegesen többről, mint. ahány választó leszavazott. 307 magyar választó nyilatkozata igazolja, hogy ők nem szavaztak, tehát bizo­nyos, hogy a szavazaI.többlet meg nem enge dett módon került az urnákba. Nyilvánvaló, hogy itt „ismeretlen szemé­lyek“ közókirathamisitást követtek el. A vá­lasztójogi törvény 116. szakasza kimondja, hogy, aki erőszakkal visszatartja a választási iroda bármely tagját kötelessége teljesítésé­től, 1—6 hónapig terjedő fogházzal büntetendő. A törvény 118. szakasza 5—10- évig terjedő börtönbüntetést ir elő azokra, akik megsértik a választás titkosságát s elsikkasztanak, boz- zátesznek, vagy kicserélnek szavazólapokat. A való tényállást könnyen meg lehet álla­pítani s könnyen ki lehet deríteni, hogyan tör­ténhetett, hogy bár 526 szavazásra jogosult közül csak 190 élt jogával, mégis 336-ról'szá­molt be a hivatalos választási jegyzőkönyv. A feljelentés befejezésénél az ügyvéd kéri az ügyészséget, hogy rendelje el a vizsgálatot és azok ellen, akik a súlyos visszaéléseket el követték, tegye folyamatba a bűnvádi eljárást. Az ozuni választásokból tehát bűnügy lett. Az ügyészségnek a feladata végigvezetni a vizsgálatot s ha ezt kellő tárgyilagossággal el­végzi, akkor nem ' maradhat el az eredmény, azoknak a választási visszaélőknek a felelős­ségre vonása, akik a magyar lakósok bőrére garázdálkodtak a székelyföldi községben. — Halálozás. Ciucmogyében 92 éves ko­rában meghalt Kovács Gergely földbirtokos, a megye régi tiszteletreméltó tekintélye. Vere­besen temették el, április 25-én. Kovács Ká­roly dr. ügyvéd az édesapját gyászolja — A „MERA“ autóbuszvállalat a t. utazó­közönség szives tudomására hozza, hogy 1935 április hő 27-től 1935 májns hó 5-ig bezárólag terjedő időre a menetdijakat lényegesen csök­kenti a vállalat azon vonalain, melyek a vasút, tál párhuzamosan haladnak. Bővebb felvilá gositások szerezhetők a vállalat jegyirodái­nál: Cluj, telefon 155. és 333. Satu-Maré tele fon 99. Baia-Mare telefen 66. Zălau telefon 99. ■■■iii». .........................................

Next

/
Thumbnails
Contents