Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-21 / 93. szám

xrtu. tvroiY’jüi. n szám. KBRmtttssr. at« Mit akar Bethlen György, amikor sző sincs a magánalkaSmazoifak veszedelméről ? A kora •ny jfrancianyel’rü féikiralniosa azl Írja, ltoc| y csak f»!«lőt!en elemek beszélnek vállalatok alkafmnzottainak nemzetiségéről A Bueureştiben megjelenő franciaayelvíi félhivatalos, a L'Indépendance Roumaine .ve­zércikke a következő: — Bethlen gróf az erdélyi Magyar Párt elnöke — Írja a lap — közelebbről kiáltványt tett közzé, amelyben a párt tiltakozik a külön­böző nemzeti irányzatú mozgalmak ellen, me­lyek mostanság születtek meg Romániában. Ezekben ő kisebbségellenes támadásokat lát és azzal fenyegetőzik, hogy a Népszövetséghez fordul panaszával. A Magyar Párt által tanúsított maga­tartás, a mi véleményünk szerint époly szokat­lan, mint célra nem vezető. — Ami azokat a „numerus clausus1', vagy „numerus valachicus" formulák alatt megin­dított kampányokat illeti, mi ebben a lapban már többizben kifejtettük álláspontunkat. Meg­mondtuk, hogy a demokrácia és alkotmányos kormányzat országában minden gondolatnak 'és minden foglalkozásnak szabadnak kell len­nie és maradnia. Éppen ezért fölöslegeseknek tartjuk, hogy vitába szálljunk Bethlen gróf követeléseivel. — Nem a mi országunk az egyetlen, ahol a legkülönbözőbb tanok is prófétákra és köve­tőkre találnak. A francia köztársaság és An­glia, melyekben a legszigorúbb parlamentáris rendszer uralkodik, szintén ismerik a fasiszta és kommunista pártokat, melyek széles körben fejtenek ki tevékenyéget. S ennek ellenére senki sem jutott arra az ötletre, hogy a fenntnevezett pártok működése miatt a Népszövetséghez menjen panaszkodni­— Ameddig a reakcionárius erők által haj­tott politikai propaganda az eszmék területén marad, teóriák és elképzelések állapotában, egyetlen demokratikus kormányzatnak sem le­het módjába megakadályozni ezt a propagan­dát, feltételezve természetesen, hogy az nem fe­nyegeti a közrendet. A vélemények szabad ki­fejezése a demokrácia elvitathatatlan sarkté­tele és maga a Magyar Párt az, mely ebből a tételből a legtöbb hasznot huzza — A Népszövetséghez való fellebbezés fe­nyegetése tisztán teoretikus szempontból nézve is észszerűden és abszurd. Amíg a romániai kisebbségek ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a többi polgárok, amig a békeszerződések által megállapított, kisebbségi jogok tisztelet- bentartására kötelező egyezmények szigorú al­kalmazásra találnak, senkneb sincsen joga pa­naszra menni, amiért a szomszédja másképpen gondolkodik, mint ahpgyan ő­— A román kormányok, melyek a háború óta egymást követték, mindenkor a legszéle- sebbkörü türelmet tanúsították a kisebbségek­kel szemben, A magatartásnak ezt a vonalát ezidáig semmi sem téritette más irányba. Miért követeli tehát Bethlen gróf, hogy az emberek­nek ne engedjék meg másképpen gondolkozni, mint ahogyan ö gondolkodik és milyen értel­mét látná ő annak, hogy cenzura alá vessék a vélemények szabad kifejezését Romániában? A kormány francianyelvü lapja vezércikk­ben foglalkozik a Magyar Pártnak és Bethlen György grófnak, mint pártelnöknek azzal a magatartásával, ami a parlamenti csoport egy határozatával került nyilvánosságra. Rendkí­vül érdekes ez a cikk azért, mert francia nyel­ven, tehát a külföldnek a számára készült és nem egészen azt a megvilágítást adja a kor­mány, szándékainak, mint amilyent román nyelven hirdet. Azt mutatja ki, hogy a Magyar Párt milyen alaptalanul tiltakozik az ellen az akció ellen, amit. nemzeti munkavédelem vagy román elem érvényesülése cimen vezettek be s aminek a propagandáját a numerus valachi­cus jelszavával csinálják — nem-hivatalosan. Mit akar Bethlen György? — kérdezi francia nyelven a külföldi olvasó előtt a kormány hi­vatalos lapja, mikor itt szó sincs semmi ilyen, vagy ehhez hasonló hivatalos eljárásról. A ki­sebbségek a teljes polgári egyenjogúságának a korlátlan szabadságát élvezik. Mit akar Beth­len György, hogy merészel még csak gondolni is népszövetségi védelem kérésére, amikor hi­vatalos köröket és felelős tényezőket egyálta­lában nem foglalkoztatnak ilyen gondolatok. nem szavaznak meg, őszire halasztják. Ez esetben őszre maradna az a közigazgatási törvényjavas­lat is, amely a kisebbségek ellen súlyosabb sérel­mes szakaszokat tartalmaz. A Skoda-botránynak az iratai átkerültek a semmitőszékhez. Volanski elnök már tanulmá­nyozza ezeket az iratokat. Hir szerint az elnök­nek az az álláspontja, hogy a Cihoski tábornok vád alá helyezése csak akkor történhetik meg, amikor a vagyonellenőrző eljárást már befejez­ték. Ez az eljárás pedig hosszú időt vesz igénybe. Letartóztattak egy esperest a kémkedési pór röíórgynldsán Tasiból jelentik: Tasiban a hadbiróságnál egy kémkedési pörnek a főtárgyalását tartot­ták csütörtökön. A tárgyalásra tanúként idéz­ték be a tighinai orthodox esperest, Dimit- riev Diaconoviciot, Kihallgatása alatt a vád képviselőjében az a gyanú merült fel, hogy a tanú összeköttetésben állott a kémekkel. Ke- resz-tkérdésekkel és a vádlottakkal való szem­besítésekkel ezt a vádat meg is erősítette. Az orthodox esperesből, a tanúból vádlott lett, a hadbíróság elrendelte az azonnali letartózta­tását, a főtárgyalást pedig elnapolták. A leg­közelebbi tárgyalásra a tighinai esperest már fegyveres őrök fogják bekísérni a vádlottak között. Eszébe sem jutott senkinek. Legfennebb arról lehet szó, hogy néhány felelőtlen ember alig hallhatóan hangoztat ilyen kívánságokat. Francia nyelven tehát azt írják, hogy mindezt csak mi találtuk ki, Bethlen György találta ki, a Magyar Pártnak a meséje az egész. Alább le­közöljük ezt az egész vezércikket, egyetlen egy állítását azonban nagy betűkkel ki akarjuk emelni, hogy mindig hivatkozhassunk reá. Ez az állítás a következő: ’ — A' békeszerződések által megállapít ' tott kisebbségi jogok tiszteletbentartá- sával kötelező egyezmények szigorú al* , kalmazásra találnak... Ha a kormány a külföld számára szüksé­gesnek tartja azt mondani, hogy a kisebbségi szerződés „minden pontja szigorúan alkalma­zásra talál“, akkor el is ismeri, hogy tényleg és a valóságban szigorúan alkalmazandó. # Megemlítjük, hogy az a párthatározat, ami ellen ez a francia nyelvű cikk Íródott, lé­nyegben azt mondotta: ha a numerus vala- chicus néven ismeretes terv megvalósítását megkísérelnék, még a kísérlet is arra kénysze­rítene, hogy a világ közvéleményéhez fordul­junk. Feltételes volt a mondat. Azonban a kormánynak itthon, a kisebbségi magánválla­latok számára kellene nyíltan megmondania, hogy ez az egész csak mese. Ha emlékezetünk nem csal, mintha valami kimutatásokat kért volna be egy miniszteri rendelet? SS Őszre maradnak a meg nem szavazott törvényjavaslatok Az uralkodó előlegezi a kormánynak huzamosabb időre a bizalmat {Bucureşti, április 19.) Fővárosi lapok arról adnak hirt. hogy a parlamenti ülésszakot bere­keszti királyi kézirat olyan megállapítást fog tartalmazni, amilyen még nem fordult elő a po­litikai életnek az utolsó pár évtizedében. Az uralkodó ebben a kéziratban a kormányprogram jelentőségének az ismertetése után azt szögezi le, hogy szükség van a kormányzás tartósságára. Azt jelenti ez, hogy az uralkodó kívánatosnak tartja a mostani kormánynak hosszú ideig tartó helyén- maradását. Ezzel a legfelsőbb helyről nyomaté­kos cáfolatot kapnának azok a hírek is, melyek szerint a közeli hetekben, vagy hónapokban kor­mányválságra kerülne a sor, alkotmánymódosí­tással, vagy ©nélkül. A király egyúttal igy előle­gezné a bizalmat a Tatarescu kormányának a jö- vő esztendőre is. Egyes lapok úgy tudják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztése után a kormánypárt érte­kezletet tart és ezen Tatarescu miniszterelnök nagyobb beszédben cáfolná meg a válságnak el- terjedt híreit, A Lupta azonban cáfolbja azt is, hogy a kormánypárt szombaton értekezletet tar­tana, A pártnak az elnöke, Bratianu Dinu kül­földön tartózkodik és az ő távollétében nem lehet értekezletet tartani. Sokkal jelentősebb a lapnak az az értesülése, mely szerint nem fognak rend­kívüli üléseket összehívni a nyári hónapokra. Azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket most

Next

/
Thumbnails
Contents