Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-03 / 77. szám

*rm. srtour am. n. szám, Kntnüjsm Még konkrét esetekben sem ismerik el azt a jogunkat, hogy ki-ki otyan nemzetiségűnek vall­hassa magái, amint a szive sugallja„ Mindezeken eddig nem tudtunk segíteni és fogcsikorgatva tűrtük. De hogy most a numerus valachidus jel­szava alatt, mint magyart hajigálhassák ki az állásából azt is, aki nem trolt nekik magyar, mi­kor a gyerekét az iskolába akarta beíratni, az már mégis túlmegy minden határon. Vaida akciójának hatása alatt elsősorban követelnünk kell, hogy Kománia összes polgárai­ról nemzeti katasztert vegyenek fel, még pedig — amint ezt Grigore Filipescu s nyomában több bucureştii lap természetes és magától értetődő dolognak jelezte _ nemzetközi ellenérzés mellett. Ha ilyen nemzeti kataszter lesz, akkor mi is felállítjuk követelésünket s a magyar kisebbség­nek az összlakossághoz váló arányában részese- dést és helyet követelünk minden közhivatalban és köztisztségben, a Semmitőszéktöl s a tábornoki kartól le a levélhordóig, még pedig községenként, városonként és megyénként, aszerint, hogy mi­lyen arányt képvisel á magyarság az illető kerü­letben. Biztosíthatom Vaida Sándort, hogy nagy­szerű vásárt csinálunk ezzel és soha nem remélt elhelyezkedéshez jutna igy jobb sorsra érdemes ifjúságunk, mely ma tanácstalanul nézi, hogy mi­ként záfulriak be előtte az utolsó ajtók, még a levélhordói hivatal is. A gazdasági élet nem tflr beavatkozást. Mindezt azonban Vaida Sándor sem gon­dolta igy. O jól tudja, hogy a közhivatalokba ma­gyar ember már be nem juthat s csak idő kér­dése, mikor fog onnan az utolsó is kipusztulni. A numerus valaeliieust Vaida nem a közhivatalok­ban való elhelyezkedésnél akarja érvényesíteni — mert ott erre szükség nincs, hanem ezen a cimen a kisebbségek gazdasági életébe akar betörni, a kisebbségek tőkéjével alapitott, az ő munkájuk­kal fenntartott s az ő kockázatukra és felelőssé­gükre vezetett vállalatokban igér a hozzácsatla­kozó ifjúságnak fényes pozíciókat. Most ne beszéljünk arról, amit Vaida Sán­dor nagyon jól tud, hogy a magyar uralom ide­ijén álmában sem gondolhatott magyar ember Wnneras fmiigariciis árrá, hogy az 'Albinánál vagy bármely más nem­zetiségi vállalatnál tisztviselői állást követeljen vagy ezeknél akárcsak igazgatósági tantiémeket igényeljen s ha ilyen törekvés felmerült volna, ez ellen bizonyára harsogóan tiltakozott volna Maniu Budapesten, Goga Bucureşti ben és Vaida a bécsi Bürgban. Hagyjuk egészen figyelmen kívül a kérdés nemzetiségi vonatkozását s vizsgáljuk azt tisztán gazdasági szempontból, Hajlandó te«z-e valaki tökét és munkát ál­dozni ipari vagy kereskedelmi vállalkozásra, ha azzal kell számolnia, hogy vállalata vezetésében és folytatásában kénytelen olyan munkaerőket ven­ni maga mellé, akiket nem 5 választ ki üzleti ér­dekei szerint, hanem, akiket kivülről oktrojálnak rá, politikai szempontok alapján? S továbbmenően, mondja meg akárki, aki vezetett már ipari vagy kereskedelmi vállalatot, hogy lehet-e az alkalmazottak munkabeosztását a vállalat érdekében megállapítani, közöttük az együttműködést biztosítani s valamennyiüknek energiáját közös célra egyestieni, ha az alkalma­zottak egyik részo tudja, hogy ottlétük nem üz­leti, hanem politikai érdek? Az üzleti vállalat csak az összes munkaerők odaadó együttműködésével prosperálhat, Ezt a harmóniát külső beavatkozással megzavarni, egy­értelmű az egész gazdasági élet megbénításával. Ezt meg lehet tenni a szovjet-rendszerben, ahol a vállalatoknak nem kell a versennyel szá- molniok. A mi gazdasági rendünk azonban ilyen kísérletezéseket nem bírhat meg. A un taier ut» valaehiciift tannlftágai A Vaida által feldobott jelszó azonban alkal­mas arra. hogy felnyissa, a szemüket azoknak is. akik még mindig nem akarnak világosan látni. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy a saját magunk és az utánunk következő nemzedék min­dennapi kenyerét csak úgy biztosíthatjuk, ha szorosan hozzásimulunk egymáshoz. Tisztulási és kristályosodási folyamatnak kell megindulnia a mi oldalainkon is. A görög keleti vallásra áttért s állásukból mégis kidobott magyar kisemberek elriasztó példája meg kell, hogy győzzön mindenkit arról, hogy cég­tábla átfestésekkel nem lehet bejutni azt ígéret földjére. Vállalnia keU a kisebbségi sors, a száraz magyar kenyér minden sanyaruságát annak, aki szelni akar abból a magyar kenyérből. Ezt meg kell értenie mindenkinek idebenn is és odakünn is. Mert az sem lehetséges tovább, hogy amíg mi, erdélyi magyarok, öntestünkben szenvedjük el a magyarsághoz való tartozásunk minden hát­rányát s látnunk kell, amint nemzethüségünk miatt gyermekeink jövő boldogulása is napról- napra kétségesebbé válik, ugyanakkor magyar- országi érdekeltségek, melyek odaát a magyar államhatalom jótevő támogatását élvezik, olyan magatartásokat engedhessenek meg nálunk ma­guknak. amilyenek miatt a mieink önmagukat kapcsolnák ki a magyarság egyeteméből. Esen a földön egy önhibáján kivül nehéz HIHETETLEN OLCSÓ-nál Cluj könyvvásár Lepage SIESSEN, ftfiG EL NE*» FOGY ! Ady, Babits, Heltaí, Ibsen, Karinthy, Jack Lon­don, Maunassant, R. Rolland, Zilahi, Zola stb stb Gazdasági, technikai könyvek, filozófia, mű­vészettörténet, történelem, természettudomány, irodalomtörténet stb. alapvető müvei. Minden 5, 10, 20, 30 lejes árakon Lepage-nál Clui. Menjen bo Lepagehoz, mert ilyen alkalom soha nem adódik. — Kérjen Ingyen jegyzéket. kisebbségi sorsba jutott magyar nomzevtöredéh élet-halál harcot folytai létéért és fennmaradá­sáért s itt igazán meg kell nyíltan mondanunk mindenkinek, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van; aki nem segít nekünk összegyűjteni meg­apadt erőinket és megcsonkított javainkat, az ellenfeleinknek segít abban, hogy minket szét­szórjon. Egy népet nem tehetnek tönkre sorscsapások, sem ellenfelei törvetésci. Csak az a nép hal mpg, mely maga ássa meg a sírját azzal, hogy elve­szíti a hitét önmagában, bizalmát a jövőjében. Önfeláldozó szeretetét sorstestvérei iránt. Nekünk meg van a hitünk, a bizalmunk, meg kell lennie közöttünk a testvéri megértő szeretet- ■ nek is s akkor dúlhat a vész haragja, azért lesz még ünnep az erdélyi magyarok hajlékaiban > Tüntetés a magyar egység mellett, Az orkónszerü szűnni nem akaró tapsvihar után ismét dr. Markovit» Manó emelkedett szólásra : — Ebből a felhangzó tetszésnyilvánításból következtetve, azt' hiszem, hogy az egész köz­gyűlésnek egyhangú lelkesedését és azt a há­lás köszönetét tolmácsolhatom, amelyet éré- zünk nem csak a szenátor ur és szép beszéde iránt, hanem főleg az iránt a munka iránt, amellyel a parlamentben a magyarságot kép­viselik., A Magyar Párt és az egész magyar nép egy emberként áll a parlamenti csoport mögött, követi és lelkesíti a parlamenti cso­portot a maga nagy munkájában. Méltóztassék meggyőződve lenni arról a nagyfokú bizalom­ról és szeretettől, amellyel minden egyes par­lamenti képviselőnk iránt viseltetünk és mél­tóztassék azt a meggyőződést is tolmácsolni, hogy mi sohasem fogjuk cserbehagyni a Ma­gyar Párt zázlaját. mert csak akkor boldogul­hatunk, ha, összetartunk. Ezzel a gondolattal rekesztem be a gyűlést. (Taps és éljenzés) Végül indítványozta dr. Markovits Manó elnök, hogy a gyűlés intézzeu üdvözlő távira­tot gróf Bethlen Györgyhöz, a Magyar Párt országos elnökéhez. Az indítványt a gyűlés résztvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták. A beszámoló után intézőbizottsági ülés, majd bankett volt. ■ __________________________3 TUNGSRAM DUPLASPIRÁUÁMPA DEKALUMEN SOROZATBAN Plus pápa nagy békebeszéde (Vatikánváros, április 1.) XI. Pins pápa a bíboros kollégium titkos ülésén a világ po­litikai, gazdasági és lelki válságáról beszélt. — Á borzalmas világháború nyomai még cl sem ültek, — mondta a pápa, — s máris újabb viharfelhők borítják a szemhatárt. Az uj világháború, ha bekövetkezik, borzalmas lesz s az újabb vérontás, pusztulás után Ismét csak bűnt és nyomort teremtene. A háború gondolata olyan őrület, olyan borzalom, ;nely« nek bekövetkezését teljes lehetetlenségnek kell tartannnk. Nem lehet hinni, hogy azok, akik a népek sorsát intézik, vérfürdőbe ker­gessék újból saját népüket és az egész világot. Ha valaki mégis háborút akarna, mi csak a Zsoltár szavaival fohászkodhatunk: „Pusztíts el, Uram, a népeket, akik háborúságot akar­nak.“ A háború nemcsak erkölcsi lehetetlen­ség, hanem véleményem szerint ma anyagi szempontokból is lehetetlen A borzalmas mult és szomorú jelen után nem szabad még borzalmasabb és még szomorúbb jövőnek kö­vetkeznie. Hinnünk kell, hogy az Istenanya közbenjárására mégis csak feltűnik előttünk a béke szivárványa. Irlsijäs csaSe Zö’au *» nseţjYcţ" sáréit l»e!y (Zalm. április 1.) A Zalau és Simleu kö­zött megindult egyenlőtlen harc döntő sikert ho­zott a zalau-i lakosok részére. A vármegye szék­hely clköltüztetésének a kérdése már csak rossz álomnak tűnik fel. Megszűnt az idegesség s meg­szűnt a találgatás. Dr. Domsa I. szenátor, aki ltosca Remus, Ghilea Aurél, dr. Ghetie Icán, dr. Pintea Augustin, Oros Vasile küldörtségi tagok kíséretében Bucurestibe utazott, a műit hét vé­gén azzal a megnyugtató hírrel érkeztek haza, hogy az illetékes hatóságok nem tartják idősze­rűnek a vármegyei székhely áthelyezését. Dr. Domsa Iuliu szenátor közbenjárására a belügyminisztérium a „Viitorul“ cimü liberális lapban hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amely a következőképpen hangzik: „Ellentétben a kü­lönböző hírlapokban megjelent közleményekkel, a miniszter kategorikusan kijelenti, hogy Salaj- megye .székhelye Zalau-ról Simleul-Süvanici-re semmi körülmények között nem fog áthelyeztet­ni, sem pedig a megyében területi változás nem fog történni. Salaj vármegye székhelye végérvé­nyesen Zalau-n marad.“ ,A két magyar város közötti ádáz harc, ilyen­formán, végérvényesen megszűnik. A miniszter kijelentése nem habozó’ és nem kétértelmű. * Minden adófizető eminens érdeke az uj adóbehajtási törvény pontos ismerete. Ma­gyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Mérne rândului 24. Ara 50, vi­dékre 60 lej. i ? i

Next

/
Thumbnails
Contents