Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-03 / 77. szám
*rm. srtour am. n. szám, Kntnüjsm Még konkrét esetekben sem ismerik el azt a jogunkat, hogy ki-ki otyan nemzetiségűnek vallhassa magái, amint a szive sugallja„ Mindezeken eddig nem tudtunk segíteni és fogcsikorgatva tűrtük. De hogy most a numerus valachidus jelszava alatt, mint magyart hajigálhassák ki az állásából azt is, aki nem trolt nekik magyar, mikor a gyerekét az iskolába akarta beíratni, az már mégis túlmegy minden határon. Vaida akciójának hatása alatt elsősorban követelnünk kell, hogy Kománia összes polgárairól nemzeti katasztert vegyenek fel, még pedig — amint ezt Grigore Filipescu s nyomában több bucureştii lap természetes és magától értetődő dolognak jelezte _ nemzetközi ellenérzés mellett. Ha ilyen nemzeti kataszter lesz, akkor mi is felállítjuk követelésünket s a magyar kisebbségnek az összlakossághoz váló arányában részese- dést és helyet követelünk minden közhivatalban és köztisztségben, a Semmitőszéktöl s a tábornoki kartól le a levélhordóig, még pedig községenként, városonként és megyénként, aszerint, hogy milyen arányt képvisel á magyarság az illető kerületben. Biztosíthatom Vaida Sándort, hogy nagyszerű vásárt csinálunk ezzel és soha nem remélt elhelyezkedéshez jutna igy jobb sorsra érdemes ifjúságunk, mely ma tanácstalanul nézi, hogy miként záfulriak be előtte az utolsó ajtók, még a levélhordói hivatal is. A gazdasági élet nem tflr beavatkozást. Mindezt azonban Vaida Sándor sem gondolta igy. O jól tudja, hogy a közhivatalokba magyar ember már be nem juthat s csak idő kérdése, mikor fog onnan az utolsó is kipusztulni. A numerus valaeliieust Vaida nem a közhivatalokban való elhelyezkedésnél akarja érvényesíteni — mert ott erre szükség nincs, hanem ezen a cimen a kisebbségek gazdasági életébe akar betörni, a kisebbségek tőkéjével alapitott, az ő munkájukkal fenntartott s az ő kockázatukra és felelősségükre vezetett vállalatokban igér a hozzácsatlakozó ifjúságnak fényes pozíciókat. Most ne beszéljünk arról, amit Vaida Sándor nagyon jól tud, hogy a magyar uralom ideijén álmában sem gondolhatott magyar ember Wnneras fmiigariciis árrá, hogy az 'Albinánál vagy bármely más nemzetiségi vállalatnál tisztviselői állást követeljen vagy ezeknél akárcsak igazgatósági tantiémeket igényeljen s ha ilyen törekvés felmerült volna, ez ellen bizonyára harsogóan tiltakozott volna Maniu Budapesten, Goga Bucureşti ben és Vaida a bécsi Bürgban. Hagyjuk egészen figyelmen kívül a kérdés nemzetiségi vonatkozását s vizsgáljuk azt tisztán gazdasági szempontból, Hajlandó te«z-e valaki tökét és munkát áldozni ipari vagy kereskedelmi vállalkozásra, ha azzal kell számolnia, hogy vállalata vezetésében és folytatásában kénytelen olyan munkaerőket venni maga mellé, akiket nem 5 választ ki üzleti érdekei szerint, hanem, akiket kivülről oktrojálnak rá, politikai szempontok alapján? S továbbmenően, mondja meg akárki, aki vezetett már ipari vagy kereskedelmi vállalatot, hogy lehet-e az alkalmazottak munkabeosztását a vállalat érdekében megállapítani, közöttük az együttműködést biztosítani s valamennyiüknek energiáját közös célra egyestieni, ha az alkalmazottak egyik részo tudja, hogy ottlétük nem üzleti, hanem politikai érdek? Az üzleti vállalat csak az összes munkaerők odaadó együttműködésével prosperálhat, Ezt a harmóniát külső beavatkozással megzavarni, egyértelmű az egész gazdasági élet megbénításával. Ezt meg lehet tenni a szovjet-rendszerben, ahol a vállalatoknak nem kell a versennyel szá- molniok. A mi gazdasági rendünk azonban ilyen kísérletezéseket nem bírhat meg. A un taier ut» valaehiciift tannlftágai A Vaida által feldobott jelszó azonban alkalmas arra. hogy felnyissa, a szemüket azoknak is. akik még mindig nem akarnak világosan látni. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy a saját magunk és az utánunk következő nemzedék mindennapi kenyerét csak úgy biztosíthatjuk, ha szorosan hozzásimulunk egymáshoz. Tisztulási és kristályosodási folyamatnak kell megindulnia a mi oldalainkon is. A görög keleti vallásra áttért s állásukból mégis kidobott magyar kisemberek elriasztó példája meg kell, hogy győzzön mindenkit arról, hogy cégtábla átfestésekkel nem lehet bejutni azt ígéret földjére. Vállalnia keU a kisebbségi sors, a száraz magyar kenyér minden sanyaruságát annak, aki szelni akar abból a magyar kenyérből. Ezt meg kell értenie mindenkinek idebenn is és odakünn is. Mert az sem lehetséges tovább, hogy amíg mi, erdélyi magyarok, öntestünkben szenvedjük el a magyarsághoz való tartozásunk minden hátrányát s látnunk kell, amint nemzethüségünk miatt gyermekeink jövő boldogulása is napról- napra kétségesebbé válik, ugyanakkor magyar- országi érdekeltségek, melyek odaát a magyar államhatalom jótevő támogatását élvezik, olyan magatartásokat engedhessenek meg nálunk maguknak. amilyenek miatt a mieink önmagukat kapcsolnák ki a magyarság egyeteméből. Esen a földön egy önhibáján kivül nehéz HIHETETLEN OLCSÓ-nál Cluj könyvvásár Lepage SIESSEN, ftfiG EL NE*» FOGY ! Ady, Babits, Heltaí, Ibsen, Karinthy, Jack London, Maunassant, R. Rolland, Zilahi, Zola stb stb Gazdasági, technikai könyvek, filozófia, művészettörténet, történelem, természettudomány, irodalomtörténet stb. alapvető müvei. Minden 5, 10, 20, 30 lejes árakon Lepage-nál Clui. Menjen bo Lepagehoz, mert ilyen alkalom soha nem adódik. — Kérjen Ingyen jegyzéket. kisebbségi sorsba jutott magyar nomzevtöredéh élet-halál harcot folytai létéért és fennmaradásáért s itt igazán meg kell nyíltan mondanunk mindenkinek, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van; aki nem segít nekünk összegyűjteni megapadt erőinket és megcsonkított javainkat, az ellenfeleinknek segít abban, hogy minket szétszórjon. Egy népet nem tehetnek tönkre sorscsapások, sem ellenfelei törvetésci. Csak az a nép hal mpg, mely maga ássa meg a sírját azzal, hogy elveszíti a hitét önmagában, bizalmát a jövőjében. Önfeláldozó szeretetét sorstestvérei iránt. Nekünk meg van a hitünk, a bizalmunk, meg kell lennie közöttünk a testvéri megértő szeretet- ■ nek is s akkor dúlhat a vész haragja, azért lesz még ünnep az erdélyi magyarok hajlékaiban > Tüntetés a magyar egység mellett, Az orkónszerü szűnni nem akaró tapsvihar után ismét dr. Markovit» Manó emelkedett szólásra : — Ebből a felhangzó tetszésnyilvánításból következtetve, azt' hiszem, hogy az egész közgyűlésnek egyhangú lelkesedését és azt a hálás köszönetét tolmácsolhatom, amelyet éré- zünk nem csak a szenátor ur és szép beszéde iránt, hanem főleg az iránt a munka iránt, amellyel a parlamentben a magyarságot képviselik., A Magyar Párt és az egész magyar nép egy emberként áll a parlamenti csoport mögött, követi és lelkesíti a parlamenti csoportot a maga nagy munkájában. Méltóztassék meggyőződve lenni arról a nagyfokú bizalomról és szeretettől, amellyel minden egyes parlamenti képviselőnk iránt viseltetünk és méltóztassék azt a meggyőződést is tolmácsolni, hogy mi sohasem fogjuk cserbehagyni a Magyar Párt zázlaját. mert csak akkor boldogulhatunk, ha, összetartunk. Ezzel a gondolattal rekesztem be a gyűlést. (Taps és éljenzés) Végül indítványozta dr. Markovits Manó elnök, hogy a gyűlés intézzeu üdvözlő táviratot gróf Bethlen Györgyhöz, a Magyar Párt országos elnökéhez. Az indítványt a gyűlés résztvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták. A beszámoló után intézőbizottsági ülés, majd bankett volt. ■ __________________________3 TUNGSRAM DUPLASPIRÁUÁMPA DEKALUMEN SOROZATBAN Plus pápa nagy békebeszéde (Vatikánváros, április 1.) XI. Pins pápa a bíboros kollégium titkos ülésén a világ politikai, gazdasági és lelki válságáról beszélt. — Á borzalmas világháború nyomai még cl sem ültek, — mondta a pápa, — s máris újabb viharfelhők borítják a szemhatárt. Az uj világháború, ha bekövetkezik, borzalmas lesz s az újabb vérontás, pusztulás után Ismét csak bűnt és nyomort teremtene. A háború gondolata olyan őrület, olyan borzalom, ;nely« nek bekövetkezését teljes lehetetlenségnek kell tartannnk. Nem lehet hinni, hogy azok, akik a népek sorsát intézik, vérfürdőbe kergessék újból saját népüket és az egész világot. Ha valaki mégis háborút akarna, mi csak a Zsoltár szavaival fohászkodhatunk: „Pusztíts el, Uram, a népeket, akik háborúságot akarnak.“ A háború nemcsak erkölcsi lehetetlenség, hanem véleményem szerint ma anyagi szempontokból is lehetetlen A borzalmas mult és szomorú jelen után nem szabad még borzalmasabb és még szomorúbb jövőnek következnie. Hinnünk kell, hogy az Istenanya közbenjárására mégis csak feltűnik előttünk a béke szivárványa. Irlsijäs csaSe Zö’au *» nseţjYcţ" sáréit l»e!y (Zalm. április 1.) A Zalau és Simleu között megindult egyenlőtlen harc döntő sikert hozott a zalau-i lakosok részére. A vármegye székhely clköltüztetésének a kérdése már csak rossz álomnak tűnik fel. Megszűnt az idegesség s megszűnt a találgatás. Dr. Domsa I. szenátor, aki ltosca Remus, Ghilea Aurél, dr. Ghetie Icán, dr. Pintea Augustin, Oros Vasile küldörtségi tagok kíséretében Bucurestibe utazott, a műit hét végén azzal a megnyugtató hírrel érkeztek haza, hogy az illetékes hatóságok nem tartják időszerűnek a vármegyei székhely áthelyezését. Dr. Domsa Iuliu szenátor közbenjárására a belügyminisztérium a „Viitorul“ cimü liberális lapban hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amely a következőképpen hangzik: „Ellentétben a különböző hírlapokban megjelent közleményekkel, a miniszter kategorikusan kijelenti, hogy Salaj- megye .székhelye Zalau-ról Simleul-Süvanici-re semmi körülmények között nem fog áthelyeztetni, sem pedig a megyében területi változás nem fog történni. Salaj vármegye székhelye végérvényesen Zalau-n marad.“ ,A két magyar város közötti ádáz harc, ilyenformán, végérvényesen megszűnik. A miniszter kijelentése nem habozó’ és nem kétértelmű. * Minden adófizető eminens érdeke az uj adóbehajtási törvény pontos ismerete. Magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Mérne rândului 24. Ara 50, vidékre 60 lej. i ? i
