Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-15 / 88. szám
4 KUETtüfSm XTPîlL ÉVFOLYAM: SS. SZÁM. KUN MÁTYÁS FIA R..T. CLUJ, CALEA MARECMAL POCH 2. Négy nemzedék évszázados tapasztalatait egyesítve, modern technika' bérén dezőBsel éa dúsan felszerelt raktárral állunk nagyrabecs ilt megrendelőink szolgálatára, Speciálisták vagyunk: acélárukban, léfazerésxatbM, borotva köszörülésben, orvosi műszerek javításéban. KÖNYVEK KÖZÖTT Húszéves a „Pásztortüz“ „Eljövendő katasztrófák árnyékában kezdett pislogni, de amikor ráborult a sötét éjszaka az erdélyi magyar glóbuszra, akkor lobbot vetett és a magasba csapott!... Ez a története a mi húszéves Fásztortüzünknek. Ősz nem sodort még annyi árva lombot, annyi riadt szót: Minden összeomlott... Amikor a költő az erdélyi tetőn ezeket a «orokat rótta, akkor élesztette néhány erdélyi őrszem egy sötét őszi éjszakán önszive tüzével azt a Pásztortüzet, amely ma. húsz év után is ég, ma is világit és ma is melegit. Aki végigforgatja ezt az ünnepi számot, itt találja szinte mindazokat a neveket, akik akkor a mi Pász- tüzünk lángját élesztgették. Reményik Sándor, Nagy Péter, Vékás Lajos, Kolosváry Bálint, Ravasz László, Bartók György, Győré., Lajos, Járosi Andor, Walter Gyula, Kovács László, Moldován Pál és annyi drága név, any- nyi hűséges, őrtálló drága pásztori lélek, akik bátor, bizakodó tekintettel belenéztek először a nagy sötétségbe, aztáii még jobban, mé'A' tfibu erővel, ihlettel és szívós erdélyi elszánással élesztették a tüzet, hogy lángja világosságot árasszon, biztatást szóljon, irányt mutasson és főképpen a magasba vonja a le.psüggesztett tekinteteket." így kezdődik Tavaszy Sándor vezércikke, melyet a Pásztortüz hatvannégyoldalas jubileumi számának első oldalára irt. A Pásztortüz, Erdély kitűnő irodalmi folyóirata, íme, huszosztendős. Elfogódott érzésekkel állunk az éveknek eme hosszú sorozata mellett, melyeknek mindegyike, minden esztendőnek minden hónapja, minden hónapnak minden hete az édes, termékeny munka verejtékében ázott, a lelkesedés és soha nem csüggedő hit. fényében ragyogott. Két decennium az ember életében is nagy idő. Hát még az ideiglenes jellegű próbálkozások, az efemer-pályafutó kisebbségi sajtó- kisérletezések mai erdélyi korszakában egy irodalmi folyóirat életében. A lapot elindító, bátor férfiak, akik nem törődtek a kockázattal. nem vették számba a szélesebb rétegek közönyét, nem riadtak vissza a pusztulás jéghideg szelétől, hanem meggyujtották ezt a hegytetőn lobogó, nagy lánggal égő tüzet, ma bizonyára nagy megíndultsággal állnak a lángok körül, melyek immár egész Erdély magyarságát maguk köré csalogatták. A Pásztortüz, mely húsz esztendővel ezelőtt kis szikra-csecsemő volt, lassan felnövekedett, kijárta az erdélyi tapasztalatok iskoláját, letette az érettségit s az ifjúkor merészségével lobog a magasságok felé. A buszéves Pásztortüz ünnepe nemcsak a lapalapitók, szerkesztők, kiadók, még csak nem is az előfizetők ünnepe, hanem az egész erdélyi magyarságé. Talán még ennél is több: a világosság, a meleg, a teremtés, az akarás, a hit, a szépség, a szellem őspriuci- piumának diadalmas ünnepe. Talán mi is eljutunk oda. amikor az intézmények sok évtizedes élettartama nem is lesz mérhető többé a kurta emberélet mértékével. S akkor a Pásztortüz bizonyára fiaink és unokáink féltett kincse lesz, az apáktól hagyott örölstüz, melynek nincs öregedése és nincsen kialvása. Ki láthat a jövőbe? A Pásztortüz két évtizedes élete mindenesetre jel, útmutatás a maradandó vállalkozások és erdélyi magyar állandóság felé. Mély meghatottsággal, átforrósodott lélekkel, kalaplevéve állunk mi is a húszéves Pásztortüz mellett, melynek az erdélyi magyarság melegítésében nagyobb érdeme és múltja van, mint amennyi egyes embereknek egyáltalán lehet. Ez a láng a mi lángunk, élniakarásunk és élnitudásunk szimbóluma, melyet — hisszük — nem olthat ki semmi eső és semmi fuvalom. (d.) Ináig Ottó, a nagysikerű ,,Toroczkói menyasszony“ és „Ember a hid alatt“ cimü vígjátékok szer4ője regényt irt. „Cluj-Kolozsvár" lesz az érdekes regény, einte, mely á közel hetekbe/ jelenik meg Budapesten. Gy. Szabó Béla. a fiatal és máris komoly magáslatokra érkezett grafikusművész „Liber Miserorum" címen adja ki érdekes fametszet- gyűjteményét, mely előre láthatólag az idei könyvnap egyik szenzációja lesz. Szántó György „Stradivari“ cimü regényének filmesitése még a tavasz folyamán megkezdődik• A filmet a világhírű Bolváry Géza rendezi. Az Érdél)’ Szépmives Céh kiadásában rövidesen megjelennek „Idegen partok“ címen Maksai Albert amerikai, angliai, írországi és dániai útleírásai. A finomtollú esszéista könyve iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Félholdtól a kopjafákig — Széfedéin Sefkct Bey versei. — A török név merő esetlegesség ebben az esetben. Sőt megtévesztő esetlegesség, A fiatal Széfeddin Sef- ket Bey, akinek nemrégiben látott napvilágot első, verseskötete, az aradi ,,Vasárnap" kiadásában, tető-' től-talpig magyar fiú. Apja török állampolgár, de édesanyja régi cluji magyar család leánya s ömaga minden iskoláját magyarul végezte. Ilyenformán nyilvánvaló, hogy a verskötet címe, mely a törökségtől a magyarságig vezető átalakulás útját akarja jelképezni, inkább a romantika, mint az igazság kedvéért Íródott, Mindez azonban nem lényege azoknak az igazán szép tehetséget mutató verseknek, melyeket a közel másfélszáz oldalas kötet foglal magában. Ami legelsősorban lepi meg az olvasót, az a magyar költői nyelv játszi, muzsikáló csengése, a. technika sokszor csaknem k virtuozitásig menő ’csillogtatása. A verselésben Aprily Lajos nyomán indul el, akinek hatása sok versén érzik, de tartalmi könnyedsége, mélységeket kerülő rokokó témaköre már újszerűbben hat. Némely verséből még nagyon kihalljuk a szavak önmagukért való céltalan csilingelését. de máshol viszont a férfi- lélek mélyenbugó harangszava is kikondu! már a sorok közül. A költő még alig több, mint húszéves és ezért minden okunk megvan arra, hogy az erdélyi magyar költészet legszebb reménységei közé számítjuk. Erdélyi Ágnes: Kovácsék Fiatal, rokonszenves tehetségű Írónő friss és jó megfigyeléseken felépülő regénye, amely jól világit be az erdélyi magyar kispolgári osztály életébe. Erdélyi Ágnes tudomásunk szerint egészen fiatal leány, regénnyé azonban jól sikerült típusaival, fordulatos meseszövésével és színes, emellett kifejező és korrekt stílusával valósággal rácáfol a fiatalságára. Egy nyelvvizsga miatt elbocsátott mozdonyvezető feldúlt családi otthona tárul ki előttünk. Az asszony kosztadással igyekszik átvállalni a családfenntartó szerepét, a leány gépírónak megy. hogy nehány garassal ő is hozzájáruljon a szerény házi költségvetéshez. A becsületes, munkában megöszült apa, amikor elfárad az állás utáni hajszában, elbujdosik, mert önérzete nem birja, hogy felesége és leánya tartsa, el. Az asszony belepusztul a véres kenyérharcba a leány pedig egyedül marad kiégett élete sivárságával és jövőtlenségével. Ez a keret, amelyet Erdélyi Ágnes a mai élet találó és jószemmel meglátott helyzetképeivel tölt ki. A dolgozó nö „felszabadulásának“ kényszerű szituációjáról igazán helytálló miliő-rajzot állít elénk. Ettől a taleii- tumos írónőtől sokat várhat még az erdélyi irodalom, —• A Pásztortüz jubileumi száma, A Pásztortüz cimü folyóirat, mely kerek húsz esztendeje szolgálja az erdélyi magyar irodalom ügyét, fennállásának húszéves évfordulóját hatvannégyoldalas számmal ünnepli meg. A vaskos kötetet kitevő ünnepi számban az erdélyi irodalom és magyar szellemi élet legjelesebb nevei szerepelnek. Reményik Sándor, Szentlmrei Jenő. Finta Zoltán. Aprily Lajos, Tompa László, Finta Gerő, Dsi- da Jenő. I. Szemlér Ferenc, Walter Gyula, Kiss Jenő, Krüzselyi Erzsébet, Jékely Zoltán, Csergő Tamás és Flórián Tibor versekkel. Tavaszy Sándor, R. Berde Mária, György Lajos, Imi’e Lajos, Kovács László. Bíró Vencel, Bartók György, S. Nagy László. Roska Márton. Csüry Bálint, Nagy Péter, Járosi Andor, Jano- vics Jenő, Gyalui Farkas, Spectator, László Dezső. Makkai László, Reischel Arthur, Szabód! László és Szenczel László cikkekkel rés tanulmányokkal. Makkai Sándor, Karácsonyi Benő, Nylrö József, Kemény János, Maksay Albert, Bözödi György, Kovács György, Tamási Áron, Szántó György, Dónáth László. Ligeti Ernő. Lám Béla és Czinczár Miklós elbeszélésekkel és novellákkal szerepelnek az ünnepi számban. Delly Sza bó Géza három népdalt, Fritz Kimm. Gy. Szabó Béla, Vágó Gábor, Tóth István, Ktksán János és Widmann Walter rajzokat és illusztrációkat közölnek a Pásztortüz gazdag hasábjain. Márkos Albert Goga Octavian egyik novelláját fordította le. A hatalmas ünnepiszám ára: 40 lej. A Pásztortüz előfizetési ára egész évre 500. félévre 260. negyedévre 140 lej. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Cluj, Baron L. Pop ucca 5, „VIena“ tartós ondulálóverseny I-ső diját» úgyszintén a vasondulálás I-ső diját is Pál Feri, cégem alkalmazottja nyerte,— Böszörményi bölgyfodrász, Strada Matia. Tüntető autóbusz-felvonulás állotta e! a parlament felé vivő útvonalat (Bucureşti, április 13.) A parlamentben a fővárosi autóbuszjáratok koncessziója ellen tiltakozó felszólalásokra készültek többen. Az autóbuszvállalat tüntetésre vonultatta fel autóbuszait. A szenátus ülésén Samoil tiltakozott az ellen, hogy az autóbuszjáratok engedélyét koncesszióba adták az STB-nek. Ioanitescu kéri az ipari és kereskedelmi minisztert, járjon közbe a buhusi posztógyári sztrájk elsimítása ügyében. Manolcscu-Strunga ezt megígéri. A bányatörvény módosító javaslatáról tárgyaltak. Mircea, Ioanitescu, Jumanca, Ceru- leanu után Leon államtitkár beszélt, aki hangsúlyozta, hogy ezzel a törvény a nemes fémek jobb kiaknázását akarja elérni. A kamara ülésén Moldovan Victor tiltakozik Oanea szenátor rágalmai ellen, melyek szerint az Andrei Muresan szoboralapot elköltötték volna. A szobor már teljesen elkészült, bronzba is öntötték. Pamfil Seicaru előadja, hogy alig tudott eljutni a kamarába, mert útvonalat élállották az autóbuszok és nem engedték továbbKérdezi a belügyminisztert, hogyan volt ez a tüntetés megengedhető? Ki akarja terrorizálni a parlamentet? Ezután a volt Lupu-pártnak azok a képviselői, akik a ncmzeti-parasztpárttal való fúziót nem helyeselték, bejelentették, hogv Vaida mozgalmához csatlakoznak, öt ilyen képviselő van. Madgearu az ellen beszélt, hogy előkészítés nélkül egyre-másra szavazzák meg az uj javaslatokat. így szavaztatták meg az autóbusz,' koncessziót is. Tiltakozik az állami petróleum- járadékok eladásáról szóló javaslat házszabályellenes megszavaztatása ellen. Ezután a jegybank statútumainak módosításáról szóló törvényjavaslat vitája következett. Román Opera* Jegyezze jól meg, hogy az OLASZ ÉRI EK ISKOLA utolsó cluji brillirozása hétfőn, április »-én J|| G OUETT0 - ti»!! ! „VI«OZVBGT“-re!
