Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-14 / 87. szám
2 Ktiinnjsm i XVIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 'éti megbízta a kongresszus választmányát, bogy a javaslatot részletesen dolgozza ki. E» a választmány 1985. évi február 17. és 18. tartott ülésén meg is történt és ennek az eredményét a Glasul Minorităţilor eimü kisebbségi szaklap ismerteti, amely Jakabffy Elemér szerkesztésében évek óta teljesiti azt a nehéz hivatást, hogy a nem magyarnyelvű közvéleményt a kisebbségi küzdelmek felől tájékoztassa. Nézetünk szerint a kisebbségi nemközi élet terén régen keletkezett ilyen fontos határozat és Jakabffy Elemér és Balogh Ar- thurt, a romániai magyar kisebbség e két kitűnőségét, minden elismerésünk és .köszöne- tünk megilleti, hogy ezt a müvet ilyen nagy hozzáértéssel tető alá hozták. A hozzáértést nemcsak a szakmabeli tudás árulja el, hanem az a tapintat és óvatosság, amelyet ilyen kérdések megkövetelnek, anélkül, hogy maga a lényeg elsikkadnék és a várható tettek ismét a túlságos elővigyázatosság rózsavizébe fulladnának. A választmány ki is emeli ennek az uj intézménynek a megindokolásául, hogy a szakgrémium megalakitása fordulópontot jelent a kisebbségi kongresszus működésében és ezt a fordulatot „életre hívta annak a szervezetnek hiábavalósága, amelynek jelentékeny hivatása kellett volna hogy legyen az egyes népcsoportok beadványainak tárgyalása és a fennálló jogok alapján való állásfoglalás“. Ez alatt a kissé szárazon megfogalmazott mondat alatt a Népszövetség kapuján eddig történt céltalan kopogtatást kell érteni. Ennélfogva a kisebbségeknek saját maguknak kell a jobb megoldáson gondolkozniok és igy született meg ennek a szakbizottságnak a gondolata, amit a mai divatos frazeológiával „önsegélynek“ is elnevez. Mindenesetre hangoztatja a választmány határozata, hogy ezzel nem rontja, hanem ellenkezőleg megerősíti a kisebbségi kongresszus két irányadó alapelvét: a kisebbségek szolidaritását és az egyes államokkal szemben tartozó állampolgári korrektséget. A szakbizottság feladata a következő lesz: Az egyes kisebbségi népcsoportok általános helyzetének ismertetése, iskolai, nyelvi, gazdasági állapota, életbevágó fontossága vagy egyébként magasabbérdekü kérdések elbírálása. Ezeket a kérdéseket minden külpolitikai szempont tökéletes kikapcsolásával fogja a -szakbizottság tárgyalni. A jogi kérdések elsősorban mindig a nemzetközi jogi normák szerint esnek megfontolás alá. Természetesen figyelembe veszik azokat az állásfoglalásokat, amiket a kisebbségi kogresszus, a Népligák Szövetség, az Interparlamentáris Unió, az International Law Association és más nemzetközi testületek eddig kifejezésre juttattak. De magától értetődőleg nemcsak a meglevő anyagi jogszabályok szerint fogják megítélni a napirendre kerülő kérdéseket, hanem a latolni fogják azokat az alkalmasság, a célszerűség és a praktikum szempontjából is. A kisebbségi problémákat nem lehet csupán száras jogi feladványoknak tekinteni, hanem a belső meg elégedés és a nemzeti kibékülés szellemét is ér vényre kell juttatnia. t »<»>»♦** ♦ »»«»nmtwiw Tőmesresen buktatták cl a nyelvvizsgán a székelyföldi várinegryei és városi tis*#- viselöket Mercurea-Ciucból jelentik: A vármegyei és városi tisztviselők nyelvvizsga eredményeit most hozták tudomására az érdekelt tisztviselőknek. Az eredmény megdöbbentő. A tiz megyei tisztviselő közül csak kettőnek fogadták el a vizsgáját, ötöt pótvizsgára utasitotak, mig hármat véglegesen elbuktattak. A mereu- rea-ciuci városi tisztviselők közül nyolcán állottak vizsgára. Itt is csak kettő vizsgázott sikerrel, pótvizsgára küldöttek négyet és véglegesen elbukattak kettőt. Gheorgheni város tisztviselői közül is csak kettő ment át a vizsgán, hétnek pótvizsgára kelle állania, véglegesen elbukott egy. Dr. Otetca Valér prefektus megnyugtató kijelentéseket tett az elbuktatott magyar tiszt viselők sorsára vonatkozólag- Memorandumban tárta fel, hogy a tisztviselők kifogástalanul teljesitik ma is a szolgálatukat és semmiképpen nem nélkülözhetik őket. MNMi (Tudósítás eleje az első oldalon.) szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezmény - megkötése. A Matin értesülése szerint Laval Strezában azt igyekszik kivinni, hogy ezentúl a szerződésszegőkkel szemben is alkalmazzák a népszövetségi alapokmányban a támadó féllel szemben előirt gazdagági és pénzügyi rendszabályokat. Nem nyújtották be az éleshangu francia emlékiratot Az „Oeuvre“ beavatott helyről úgy értesül, hogy a francia emlékiratot nem nyújtották át Strezában, mert hangja igen éles volt, ezért újat szövegeztek. amely csak céloz Németországra s ezt csak a későbbi tárgyalások folyamán fogják benyújtani. (London, április 12.) Az angol sajtó továbbra is hangsúlyozza, hogy Anglia nem hajlandó újabb kötelezettségeket vállalni a kontinensen s legfeljebb csak „platói áldását“ adja a keleteurópai és középeurópai szerződésekre. A „Temps“ az értekezletek első napjának eredményeit kielégitőeknek tartja, de ismét leszögezi, hogy Anglia minden erejével igyekszik megakadályozni a Németország ellen irányuló csoportosulások létrejöttét és mindent megtesz, hogy Németországot a Népszövetségbe visszavigye. Angol lapok különben úgy tudják, hogy a strezai értekezlet és a népszövetségi tanács rendkívüli ülésszakának lezajlása után újabb értekezletet hívnak össze, amelyre meghívják Németországot, Szovjetoroszorszagot és Lengyelországot is. „A kivezető utat csak egy láiigész találhatja meg szerencsés pillanatában!*4 (Róma, április 12.) A Mussolinihez közel álló „Popolo dTtalia“ kifejti, hogy az olaszok mindent onegtesznek., hogy az európai egsditt- müködést létrehozzák s ezt a törekvésüket a Duce parancsára mindig mozdulatra kész szuronyok millióival támasztják alá. A régi módszerek nem vezetnek eredményre, nem lehet tudni, mi lesz, a kivezető utat talán csak egy lángész szerencsés pillanatában találhatja meg. Anglia joggal aggódik — Írja a továbbiakban — Franciaországnak a Népszövetségnél tett Németország elleni lépése miatt s azt állítja, hogy Németországot még vissza lehet hozni a Népszövetségbe. Az idő tényleg megérett a versaillesi szerződés megváltoztatására. Angliának kötelessége megmutatni azt a MACNESIA módot, amivel Németországot vissza tudja hívni Genfbe. A németek pesszimisták (Berlin, április 12.)_ A német sajtó szerint Strezában semmiféle sikerre nincs kilátás. A „Berliner Lokalanzeiger“ úgy látja, hogy az értekezlet második napján a nagyhatalmak közötti ellentétek még nagyobbak lettek. A német sajtó is ir arról, hogy egy második konferenciát hívnának össze, amelyen résztvenné- nek Szovjetoroszország, Németország, Lengyel- ország és a kisantant. A „Berliner Börsenzei- tung“ hangsúlyozza, hogy Németország nyugodtan figyeli Strezát. A berlini köröket különben izgalomba hozta Eóma legújabb katonai intézkedése. A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ szerint Streza sorsát Mussolini eldöntötte akkor, amikor hangsúlyozta, hogy Olaszország a „látóhatár tisztulásáig“ hatszázezer katonát tart fegyverben. Ezek után az értekezlet csak semmitmondó nyilatkozattal végződhet. A dolgok ilyen állása miatt az angol kormány igyekszik minden rizikótól szabadulni és sajnálattal állapítja meg, hogy mentő kísérletei ellenére Európa pusztulása megkezdődött. A lap különben rámutat arra is, hogy a francia-szovjet szövetség befejezett tény elé állította a konferenciátA Iegderülátóbb az osztrák sajtó, amely azt irja, hogy Strezában a nagyhatalmak eddig minden pontban, megegyeztek. A magyar fegyverkezés nehéz dió (Budapest, április 12.) A „Pesti Napló* Strezában tartózkodó munkatársa beszélgetést folytatott Soulier képviselővel a francia képviselőház külügyi bizottságának elnökével, aki szintén tagja a francia küldöttségnek. Soulier az újságírónak kijelentette, hogy a dunai kérdéssel kapcsolatban az osztrák fegyverkezés ügyét sokkal könnyebb megoldani, mint Magyarország hasonló kívánságát. Ha azonban Magyarország nem csatlakozik Németországhoz, hanem a francia-olasz blokkhoz kapcsolódik, ez a kérdés is egyszerűbbé válik. Ez a barátság Magyarország sok kérdésének megadja a megoldás lehetőségét és akkor Magyar- országra nagy hivatás vár a Duna medencéjében. Franciaország mindent el fog követni, hogy Magyarországot az olasz érdekszférában megtartsa. A Dnce nyolcmillió katonája „Az Est“ Sírezába kiküldött munkatársa azt jelenti lapjának, hogy az értekezletet kudarc fenyegeti, hacsak az utolsó pillanatban nem jutnak megegyezésre a nagyhatalmak. Mussolini pesszimistahangu cikke jogosultnak látszik. A franciák minden áron eredményt akarnak elérni s lia Angliát nem sikerül n maguk céljainak megnyerni, teljes erővel tovább fejlesztik az olasz-francia szövetséget. Az olaszok mindenre elkészültek s nyiltan hangoztatják, hogy mindenek felett abban a nyolc millió katonában bíznak, akik bármikor készek a Duce parancsára masírozni. Flandin az értekezlet első napján igyekezett rávenni Mac Donald&t, bogy Franciaországgal szövetkezzék. Az értekezlet második napján a helyzet sokktd bizonytalanabb, mint az első napon. Jól értesültek azt beszélik, hogy Olaszország további engedményeket kap a gyarmati kérdésekben s elsősorban szabad kezet adnak neki
