Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-13 / 86. szám
rm. mooLYJM. se. szám. $ ■■HBMSBHBBBBHBHHBBMWHBBHMBMBRMPP'JII II IJMIjnilUMIIIIIIWJilMHBBt ®»P nMÉBti A kalotaszegi magyar gazdák elvett belsds égéinek ügye a törvényszék előtt Gyárfás Elemér bebizonyította az elsőfokú Ítélet alaptalanságát — Az iskolaszék ügyvédje azzal préoáit hangulatot csinálni, hogy ha szegények is a gazdák, áldozzanak a kultúráért (Cluj, április 11.) Imre Ferenc és Török Ferenc mănăstureni magyar gazdák kisajátítási peréről beszámoltunk a mult héten. Megírtuk, hagy a két gazda értékes gyümölcsfákkal beültetett és beépített belsőségéből két holdat kisza- kiottak a román iskolaszék javára iskolaépítés céljaira, holott a falu központjában más megfelelő helyek is rendelkezésre állottak. A 350.000 lej értékű telekdarab ellenértékét aztán kétezer lejben állapította meg az első fokon ítélkező 'huedini járásbíróság, A két magyar ember a helyi törvényszékhez fellebbezett az exisztenciájába vágó kisajátítás ellen. A törvényszék a múlt hét csütörtökére tűzte ki a tárgyalást, amelyet akkor elhalasztottak, mivel dr. Fabius Stefan ügyvéd megbizottjuk, anélkül, hogy visszaadta volna az ügyet, nem jelent meg a tárgyaláson. A csütörtökre halasztott tárgyaláson Imre Ferenc és Török Ferenc képviseletében dr. Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor és dr. Gabá- nyü filmre .jelentek meg, mig az ellenfelet a ma- nastureni es manasturul-romani iskolaszéket V a- sile Rosescú"'' görögkatholikus lelkész és Nicolae Cozma képviselték. Az iskolaszékek szintén fellebbeztek a huedini járásbíróság döntése ellen; nem elégedtek meg a megítélt két holddal s a teljes, négybe!das telek kisajátítását kérték. Kivételből nein lehet rendszer. Dr. Gyárfás Elemér szólalt fel először a törvényszék '<kőft s biztos jogi megalapozottsággal bizonyította,hogy Imre Ferenc és Török Ferenc belsőségét nem lehet kisajátítani', liámuta- tótt arra, hogy'az agrárreform törvénye, amelyrendelését kértük annak megállapítására, hogy Manastureni község központjában nemcsak a kisajátított telek felel meg iskolaépités céljaira, hanem más helyek is vannak, amelyek legalább annyira megfelelőek. <— Arra meg éppen nem volt tekintettel az elsőfokú bíróság, hogy az egyik gazda minden vagyona károm hold, a másiknak pedig összesen tiz hold földje van s abban is ez a terület a legértékesebb. Nem hiszem, hogy a törvényszék segédkezet nyújtana ahhoz, hogy megsemmisüljön ennek a két magyar polgárnak az egzisztenciája. Az iskolaszéknek még több kell. Az iskolaszékek részéről dr. Vertan beszélt. Az ügyvéd szerint nyilvánvaló dolog, hogy a faluban nem volt más megfelelő hely iskolaépités céljára. Azért fordultak ilyen,, későn keresetükkel az illetékes fórumokhoz, mert hosszú ideig nem volt tanító a faluban s így nem volt, aki megindítsa az akciót. A kisajátított terület egyébként nem elég egy mintaiskola felépítésére, ezért számot tartunk a másik részére is. Dr. Gyárfás Elemér válaszolt az ügyvéd szavaira s kimutatta, hogy milyen nagy különbség az, ha a régi agrárreformtörvény alapján, vagy pedig a magánoktatási törvény szerint sajátítják ki a területeket. — A régi törvény ezer-kétezer lejt juttat ellenértékképpen a tulajdonosoknak, az újabb törvény pedig a teljes ellenérték követelésére feljogosítja őket. Kérte, hogy a bíróság rendelje el a bizonyítási eljárást annak megállapítására, hogy a faluban más megfelelő helyek is vannak iskolaépités céljaira s hogy a jelenlegi iskolát is ki lehet bőviteni, mert szomszédságában elegendő szabad terület van. „Ha szegények is, áldozzanak a kultúráért!“ Vértan ügyvéd szólalt ismét fel s arról akart beszélni, hogy a magyar sajtó célzatosan hangulatot alakított ki az ügy körül, de az elnök kijelentve, hogy ez egyáltalában nem tartozik az ügyhöz, nem engedte, hogy folytassa beszédét. Az ügyvéd ezután demagóg szellemben így fejezte be felszólalását: — Ha olyan szegények is ezek az emberek, akkor is el kell venni a földjüket, mert a kultúráért meg kell kozzák a maguk áldozatát. A törvényszék az ítélet kihirdetését április 18-ára, a jövő hét csütörtökére tűzte ki. nek alapján a két holdat odaítélték a községi iskolaszéknek, kivételes törvény, amelynek rendelkezéseit nem lehet állandósítani. Az 1924-i magánoktatási törvény, amely bizonyos esetekben bármilyen felületnek, iskolák épitése céljaira való kiszakitását megengedi, megsemmisítette, illetve hatályon kivül helyezte az előbbi törvény intézkedéseit. Ezzel kapcsolatban illetékességi kifogást is emelt a törvényszék előtt, ugyanis a magánoktatási törvény értelmében első fokon nem a járásbíróságnak, hanem a törvényszéknek kellett volna foglalkoznia az üggyel. Bocu Severt 769 ezer lej kártérítésre kötelezték és 50 ezer lej pénzbírságra Ítélték Az agrárreform sem engedi meg a kisajátítást. Megállapították, hogy % tartományi igazgatóság elköltött pénzének egy részével nem számolt el — Fel kell hívnom a biróság figyelmét arra, — folytatta Gyárfás Elemér, — hogy az agrár- törvény sem engedi meg ezt a kisajátítást. Meg lehet állapítani, hogy a vitatott területek községi belsőségek, bekerített helyek, gyümölcsfákkal beültetve s az ilyeneket az agrárreform törvénye ki- sajátithadatlanoknak minősítette. Fel vannak mentve a kisajátítás alól. A törvény errevonat- kozó rendelkezései az alkotmány szellemében készültek, amit külön is hangsúlyozott a törvényhozó. Egyébként a tarnavamicaí törvényszék egv hasonló ügyben éppen ennek a rendelkezésnek az alapján utasította el a kisajátítási keresetet. — Fellebbezésünkben szakértői vizsgálat elRomán, magyar és német szövegű 10 éve megjelenő „HERMES“ VASÚTI MENETRENDKÖNYV (Bucureşti, április 11.) Á nemzeti-parasztPárt közigazgatási törvénye alapján bánsági tartományi igazgatónak, vagy amint akkori eime megillette, tartományi miniszternek nevezték ki Bocu Severt, a bánsági párttagozat akkori elnökét. A decentralizációnak ez a rendszere nem tartott sokáig s a Bocu Sever tartományi miniszterségének is hamar vége szakadt. A nemzetbparasztpárt belső ellentétei és ellenségeskedései kezdetével korrupciós vádakat emeltek Bocu Sever ellen is. Azzal vádolták, hogy a tartományi igazgatóságnak rendelkezésére bocsátott közpénzek kezelésénél súlyos visszaélések fordullak elő. Nagy összegekről beszéltek és írtak a román lapok abban az időben, a támadások alapján megindult a hivatalos vizsgálat is ellene. Bűnvádi eljárást nem indítottak, de a legfőbb állami számvevőszék bírósága folytatta le a vizsgálatot. A számvevőszéki biróság legutóbbi tárgyalásán Bocu Sever védői azt hozták fel, hogy a tartományi igazgatóságnak nem volt rendes költségvetése s a rendelkezésére bocsátott összegekkel nem úgy kell elszámolnia, mint más közhivatalnak. A vád képviselője ezzel szemben azt fejtette ki, hogy az állami számviteli törvény rendelkezéséinek a betartása abban az esetben is kötelező, lia költség- vetés nélkül gazdálkodik egy ilyen vezető közhivatal. Szerdán hirdette ki Ítéletét a számvevőszéki biróság, amely a bánsági tartományi igazgatóságnak pénzkezeléseinél megállapította a szabálytalanságokat. Bocu Sever volt tartományi igazgatót arra kötelezte, hogy 769 ezer lejt térítsen vissza az államnak, mert erről az összegről nem tudott felmutatni olyan igazoló okmányokat, amelyeket a biróság elfogadhatónak minősített volna. E nagy- összegű kártérítéseken kivül még 50 ezer lej pénzbírsággal is sújtották annak a vádnak az alapján, hogy az állami könyvviteli törvény rendelkezéseit nem tartotta be. Habár bűnvádi eljárás megindítására nem találtak okot, a számvevőszéki bíróságnak ilyen ítélete súlyos kritikát tartalmaz a volt tartományi igazgatónak a működésére. Bocu Sever már nem tagja a nemzeti-parasztpártnak, ahonnan kizárták azért, mert éles támadásokat intézett Mihalache pártelnök ellen. A megyéjében azonban sok hive van, az utóbbi időkben pedig igyekezett Mihalaehenak elégtételt szolgáltatni s már arról volt szó, hogy visszakerül a párt tágjai közé, amely esetben vaíó- szinüleg ismét tagozati elnök lett volna. A számvevőszéknek e határozata után valószínűleg erre már nem fog sor kerülni. Sajnos, ezt az esetet fel fogják használni a demokrácia ellenségei a közigazgatási központosítás propagandájához.
