Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-12 / 85. szám
lsei 6ház BUDAPEST V Taxa pa*talA pl&Utá ía comer*: No. S4J5S-1927. PénteH, t9&&2 tâjprîliw Í2, — Arm 3 *#f Előfizetési árak betíöldön: V.gész cvre 800, félévre 400, ueffí'etlévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. OIÎSZAGOS MAGYAIíPÁKTÍ LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 85. SZÁM Felelős szerkesztő: SZÁSZ END Aiü Szerkesztőség, kiadóhiTaUU ás ujrozcúa: QaJ Baron U Fop-ocea 5. szám. Telefon; 508. — Levöcísn: Cluj, postafiók 101. szám. Köziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őrU meg a szearkeestéség, Kétféle válasz Streza előestéjén az európai diplomácia teljes erővel mun&ában vau Elindullak « „háborút vagy béhe“ bábái a hármas konferenciára — A német sajló sicrinl még soha sem voit francia részről ilyen kedvezőtlen hangulat ÎV éme forsz ággal szemben i\ francia-orosz Icai onai sxeraeődíés kérdésében nem teljes az összhang a francia kormányban (Róma, április 10.) K strezai értekezletre elindultak az államférfiak. Mussolini Kiminiből maga vezette hárommotoros hidropiánján szerdán reggel megérkezett Strezaba. Szerdán délelőtt Aloisi is megjelent a konferencia színhelyén, Suvich csütörtökön reggel lesz Strezaban, Strezaban vannak mái’ a nemzetközi sajtó kiküldöttjei is. Flandin és Laval, akik szerda reggel íéltizkor indultak Parisból, csütörtök reggel szintén Strezaba érkeznek. Az angol államférfiak is elindultak s valószínűleg csütörtök délelőtt ők is Strezaban lesznek. Az angol delegációt meglepetésszerűen kiegészítették WansiMar-vál, a külügyminisztérium állandó államtitkárával. Ez azért keltett feltűnést, mert az angol hagyományok szerint a külügyminiszter és az állandó államtitkár nem hagyhatják egyszerre el Angliát. Őrzik a vasútvonalakat A konferenciára való tekintettel az olasz kormány messzemenő óvintézkedéseket tett Strezaban. A vasútvonalakat carabinerik őrzik, a vidék fölött repülőgépek cirkálnak, Anglia ezer uj hadi repülőgépei, építtet (London, április 10.) Strezai útja előtt Sir John Simon, amint már jelentettük, az alsóház előtt beszámolt berlini útjáról. Utána Eden ismertette keleteurópai tárgyalásait. A kifejlődött vita során Sassoon légügyi államtitkár kijelentette, hogy jelenleg az angol légi haderő még fölényben van a német fölött, de a német repülő- ipar fokozódó termelése miatt az angol kormány úgy tervezi, hogy Anglia a jövő évben ezer uj hadirepülőgépet épit. Egyik képviselő megkérdezte, hogy Németország liajlandó-e gyarmat-mandátumok elnyerése fejében visszatérni a Népszövestégbe? MacDonald miniszterelnök kijelentette, hogy Berlin nem ringathatja magát ilyen tévhitben. Habozó magatartást tanúsít a világsajtó Vaida Sándor jasi beszédének van egy fejezete, aminek a numerus valachicus mozgalmát támogató lapok azt az alcímet adják: Mit akar Bethlen gróf. Lényegében elmondta már másutt is Vaida Sándor azt, amit e rövid fejezetben most elbeszélt, Bethlen György grófnak, a Magyar Párt elnökének a merészségéről, hogy az alkotmányt is módosíttatni akarja, mivel nincsen megelégedve a kisebbségi jogoknak az alkotmányos biztosításával. Bethlen György gróf merészségének mondja, hogy alkotmányellenesnek és törvényellenesnek meri minősíteni azt a miniszteri rendeletet, amely a magánvállalatoktól az alkalmazottak nemzetiség szerinti kimutatást követel. Vaida azt állapította meg, hogy ebben az országban Bethlen György a nagy és az erős. Ö a nagy és hangos és a „sarindari“ sajtó- A sarindari sajtó alatt azokat a fővárosi lapokat érti. amelyek szembeszállottak az ő mozgalmával. Vaida úgy beszél a hallgatóinak, mintha mi mindent kikövetelnénk magunknak és ők beszélni sem mernének. Mintha mi elnyomók volnánk. Pedig nagyon jól tudja, hogy milyen nagy a mi megkötöttségünk. Ha Bethlen György gróf a Magyar Párt, a magyarság nevében követelő hangon ad kifejezést a súlyos sérelmeknek, abban a mérgezett légkörben, aminek a türelmetlenségét Vaida ezekkel az előadásokkal még feszültebbé akarja tenni, tényleg kell bátorság. De nem azért, mert a bátorság a cél, hanem ellenkezőleg: olyan gyűlölködő kisebbségellenes közhangulatot teremtenek, amelyekben a legelemibb és legtermészetesebb védelmi felszólalás is bátor cselekedet. És annyira a nép életjogainak a vódelmezéséről van szó, hogy ha sikerül a kisebbségellenes gyülölethangu- latot a mostaninál is feszültebbé fokozni, ez a bátorság akkor sem fog hiányozni. Magatartása nem változik, ha még nagyobb merészségnek a látszata veszi is körül. Viszont bizonyos az, hogy ma egyáltalában nem szükséges bátorság azoknak az elmondásához, amiket Vaida Sándor mond a saját hallgatósága előtt a kisebbségek ellen. Ha Vaida Sándornak elégséges a taps, igen-igen könnyen jut hozzá. A gazdag és hatalmas magyar kisebbségről s a szegény é's hatalomnélküli, hazátlan románokról úgy beszél, mint aki nem fél attól, hogy rászakad az ég. Ebben igazán nincsen bátorság. * Kevés sző hangzott el azonban a lapokban, legalább is az erdélyiekben arról, hogy Jasi- ban valaki nagyon komolyan felvette a versenyt Vaidával. Iamandi miniszter, belügyi államtitkár. A személye is értékes a kisebbségi kérdés területén, azóta, hogy egy kijelentése miatt kisebbségbarát, árulónak is bélyegeztek. S talán ezért is különösen érdekes az, amit mondott. És amit mondott, azzal alaposan levágta Vaida Sándort, aki ama emlékezetes parlamenti kijelentés miatt szintén leárulózta öt. Jasiban. majdnem egyidőben beszéltek mind a ketten- Amit Iamandi mondott, annak hz értelme az, hogy bizonyos erdélyi akadémikusok hosszú előadásokat tartanak a kisebbségeknek a munkaalkalmakból való kiszorításáról. De ez mind csak beszéd. A liberális párt kormánya nem beszél erről, hanem 'megcsinálja, jórészben már meg is csinálta. Csendben és úgy, hogy ne verjenek fel nagy zavart. Ilyen zajtalanul teljesen romanizálták a postát, vasutat és más egyebet. S a nemzeti munkavédelmi törvénynek is meg fogják látni nemsokára (Berlin, április 10.) A német kormány fél- hivatalosa, a „Völkische Beobachtet"' a strezai konferenciával foglalkozva rámutat arra, hogy Franciaországban már régóta nem volt ilyen kedvezőtlen a hangulat Németországgal szemben, mint most, a strezai értekezlet előtt. A francia diplomácia Versailles szellemét szeretné Streza- ban diadalra juttatni s megkísérli, hogy Barthou bekerítést politikáját érvényre juttassa A német lap reméli, hogy Anglia nem követi a francia diplomácia sugalmazásait. (A „Berliner Tageblatt“ nem attól fél, hogy Erdélyben a nagy eredményeit. Ez a kijelentés miniszteri beismerése annak, hogy ezt a törvényt egészen másképpen akarják alkalmazni, mint ahogyan hozták. Az egész beszéd szerint mintegy naivitás a zárt számok kívánása, hiszen ők mindenkit kitesznek. Iamandinak ezt Strezaban Németországgal szemben ellensége? határozatokat fognak hozni, hanem hogy újból visszatérnek a szövetségek politikájához. A lap reméli, hogy Anglia közölni fogja Németországnak azt az óhaját, hogy szeretné kívánságait tárgyalás alá. vétetni. A német sajtó különben nem nagy érdeklődést tanúsít Strezával szemben. (Páris, április 10.) A francia lapok erélyes és bátor magatartást követelnek a francia kormánytól. A „Petit Párisién" figyelmezteti a kormányt, hogy a háború és béke sorsa attól függ, hogy a francia diplomácia eléggé bátor magatara beszédét is jó ha elolvassák azok, akik a múltkori parlamenti beszédébe foglalt egyetlen kifejezésébe olyan alaptalanul, olyan nagy jelentőséget igyekeztek belemagyarázni. Szomorú dolog, de ilyen választ is kapott Vaida s jasi beszédre.
