Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-11 / 58. szám

fpvlselŐhis ____________ BUDAPEST V. Tue poeuü* plAUtft te some re: No. M-21H4—lm fféffff, Ä íf, - 4i*a 4 le| Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 80, félévre 28, negyedévre 12.80, egy hónapra 8.60 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Szerkesztőse g, kiadóhivatal és nyomda: Unj Boron L. Pop-ucca 5. szám. Telefon: SOS«, — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek ten küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. ORSZÁGOS MAGYARPAKTI LAP, XVIII. ÉVFOLYAM. — 58. SZÁM. Felelés szerkesztő: HZ A BZ g.Vüdá Megfosztani ? Athéni bombázzák a felkelők, a görög* kormány álliíőlag lemondott TititVscit nyilatkozott sírról» hogy a Balkán békéjét nőm fenyegeti veszély, %Tenizelosz mei£sebe*ülé«érft! terjedtek el meg nem erősített hírek — Példátlan kegyetlcjuséggel folyik a polgárháború (London, március 9.) A Rmtar-iroda jelentése szerint a forradalmár flátta meg­támadta- Athént s bombádat vetett a> görög fővárosra. A Kaldarisz-kórmárny Athén megostromoltafésck uiíri' UrrondoM. A londoni és párisi görög követség cáfolja a Mrd. Bulgária visszavonta a Népszövetséghez intézett emlékiratát (Genf, március 9.) Antonoff, Bulgária népszövetségi megbízottja Avenol főtitkár közbenjárására eszmecserét folytatott a tö­rök követtel, majd kijelentette a sajtónak, bogy a csütörtök este beadott emlékiratnak nem lesznek következményei. A török követ­tel folytatott megbeszélés után megállapod­tak abban, hogy az emlékiratot tárgytalan­nak tekintik. Ezt Antonoff Avenolhoz inté­zett levelében is megerősítette, tudatva, hogy miután a bolgár kormány megkapta a szük­séges biztosítékokat, a tráciai török csapat­összevonásokra vonatkozó, március 7-én be­adott bolgár emlékiratot nem kell közölni a Népszövetség tagjaival. Titnlescu szerint a Balkán békéje biztos (Bucureşti, március 9.) Titnlescu. a Bal­kán-szövetség elnöke, a kővetkező nyilatko­zatot adta a Rador távirati irodának: —■ A jelen eseményei fényesen bizonyít­ják a Balkán-paktum hatékonyságát. Ha a tagállamok egyike, jelen esetben Görögor­szág, súlyos belső megpróbáltatásokon is megy keresztül, a legcsekélyebb veszély sem áll fenn, hogy szomszédai területi integritá­sát fenyegetnék. Van-e fényesebb bizonyi- téka, hogy egyetlen biztonsági rendszer sem jobb annál, mint amit a kölcsönös segitségi egyezmények létesítenek? A Balkán-paktum aláíróinak szándékai a legbékésebbek. Okaim vannak azt hinni, hogy a bolgár kormány ugyanolyan békés érzelmeket táplál, mint szomszédai. Ezért engedjék meg nekem, hogy sajnálkozzam a Népszövetséghez inté­zett bolgár demars miatt, melyet semmi sem indokol. Kívánom, hogy a két kormány közti kölcsönös kimagyarázkodás állítsa vissza a dolgok rendjét. Mindnyájan együttérzőnk Görögországgal és őszintén kívánjuk, hogy a válság, amelyben van. minél hamarabb ér­jen véget. Tudva, hogy bármi történjék is, a béke biztos a Balkánon, nemzetközi szem­pontból nézve, nem olyan súlyos Görögor­szág helyzete, mint az első pillantásra gon­dolni lehet. KlH Nem elég, hegy fegyelmi eljárást indítottak Sándor József magyarpárti szenátor ellen a sze­nátusban, most megkapta a maga izgató témá­ját a fővárosi román sajtónak az a része, amely a nagy harangnak a kötelén tartja a kezét s lesi a pillanatot, mikor kiálthat irredentát. A szená­tus fegyelmi bizottsága előtt tisztázni lehet, mi történt tulajdonképpen, milyen kifejezéseket használt Sándor József, amikor egy székely me­gye népének súlyos panaszait azért vitte a paiv lament elé,, mert a béke, a rend, a törvényesség és az igazság számára kért orvoslást. Támadá­soknak a pergőtüzébe került és nem olyan ember, nem azért magyar megbízott ő, hogy ne állaná a felelősséget a kiejtett szavaiért. Férfiasén fogja elviselni a következményeket. Szinte előre Látható volt, hogy jön a maga kirohanásával az Universul s azon sem csodálko­zunk, hogy nyomában siet a Goga-pártjánaíc o lapja, megfosztani a mandátumától! _kezdi az Universul a maga módja szerint. Megfosztani _ ez a szó nagyon használatos az ő kisebbségi poli­tikájában. Természetes úgy fosztani meg a man­dátumtól, hogy mást gazdagítsanak vele, aki kedves ennek a fővárosi lapnak. Megfosztani, mindig csak megfosztani a kisebbségeket, mert úgy találja, hogy még mindig van, amit el lehet venni tőlük. Itt van még a mi nyomorult földi életünk például, amire szintén azt lehet kiáltani: megfosztani. S nagy tévedése lenne, ha azt hin­né, hogy ettől is olyan fajta félelemmel ijednénk meg, amilyennel ijeszteni akar. Ha valaki úgy gondolná, hogy mártiriumok gyártására van ennek az országnak szüksége, mi másképpen gon­doljuk és meg' nem ijedünk. A megfosztani kiál­tás hangjai nem borzalommal és nem rettegéssel töltenek el, hanem a világosság fényével és ke­resztyéni nyugalommal gondolunk arra, hogy a legnagyobb földi életre kiáltottak még feszítsd meg-et is és a világra még sem borult rá a sö­tétség. Valahogyan túl esünk ezen a fegyelmi vizs­gálaton is, amelynek nem adhat irányítást az uszítás sajtója. Ott nem az uccai ujságkolpontázs hangja az utasító és irányadó. De, ha van lelki­ismeretesség azokban, akik ilyen hangon haran­got vernek, megkérdezhetnék, csak úgy maguk között Vaida Sándortól, milyen esete volt neki a magyar parlamentben. Mert alkalmas az össze­hasonlításra. Ott is volt szó a parlamenti napló­ról, de egészen másképpen. Abban a naplóban sokkal több jelent meg, mint amennyit Vaida szóval elmondott. Es jő volna összehasonütani azokat a szavakat, verssorokat azokkal a kifeje­zésekkel, amikért vádlott lett Sándor Józsefből. Ez az összehasonlítás sok mindent megmagya­rázna. Valamint annak a kérdésnek a kíváncsi­sága is érdekes feleletet kapna: inditott-o valaki valamilyen eljárást Vaida Sándor ellen? Es amiért főként az egész esetet felemlegetjük, sze­retnék, ha utánanéznének a magyar sajtó akkori hangjának, álláspontjának. Jutott-e eszébe va­lakinek, hogy ezt is lehet kiáltani: megfosz­tani: De nem ebben van a Sándor József parla­menti szereplésének a lényege. 0 súlyos sérel­mek nagy panaszait tárta fel, A nép fájdalma. és keserűsége jajdult fel. A szavakért állja a fe­lelősséget, de a felpanaszolt tényeknek a felelős­sége megállapításra vár _ Ezzel a fegyelmi vizsgálattal nem intézhető el a népnek a panasza, amely törvényességet kér. Az uszítás lapjai irre­dentát emlegetnek, Budapestet s amit imigyen szoktak. Mi köze a székely megye prefektusának a hatalmi uralkodásához irredentizmusnak, Bu­dapestnek, vagy bárkinek ezen a világon, akár a dalai lámának? Ott a helyszínen kell megvizs­gálni a nagy panaszok állításait és igazságot tenni a közigazgatás kis emberei között. Ne dob­janak a védelmükre távol álló, nemlétezö dolgo­kat. Az országban van szükség rendre s arra, hogy a jogkereső megtalálja a maga igazát. Az alaptalanul előrángatott hangzatos jelszavak nem orvosolnak és nem u takarják el a sebeket. Az országnak pedig nincsen más érdeke, mint a tör­vények igazságos alkalmazása. Ennek a vizsgálatnak az elrendelését vár­juk mi s ha közben mártirsággai fenyegetnek, ezt nem mi kerestük.

Next

/
Thumbnails
Contents