Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-10 / 57. szám
XVIII ÉVFOLYAM. 57. SZÁM. Knmüjsm n A Magyar Párt tagozatai az önvédelmi front kialakításáról tanácskoznak legnagyobb székely város intézőbizottsága fontos határozatot hozott (Targu-Mureş, márc. 8.) A Magyar Párt helyi tagozatának intéző- bizottsága igen fontos ülést tartott ezerdán dél után. Mint ahogy a Magyar Pártnak minden helyi tagozatában és minden fórumán, amely tanácskozást tarthat, a mai súlyos napokban, nagyfontosságu tanácskozások vannak, úgy ez intézőbizottsági ülés is azt a kérdést vetette fel, mit kellene, mit lehetne csinálni a kisebbségek, főként a magyarság ellen indított nagy támadások kivédésére. Az intézőbizottságnak alkalmat adott a kérdésnek a tárgyalására a sibiui párttagozatnak átirata, amely a védelmi összefogás és védelmi eljárás egy módozatát kezdeményezi.. Az intézőbizottságban élénk vita indult meg s a vita során sok értékes beszéd hangzott el, sok panasz, sok keserűség és sok meggondolás. A gyűlésen megjelent az intézőbizottságnak mondhatni minden tagja. A rendkívüli érdeklődés az utóbbi hetek kisebbségellenes támadásait váltották ki. Az ülést Sebess Jenő dr., tagozati elnök nyitotta meg. Mindenekelőtt kegyelettel emlékezett meg Kas- say Imrének, az elnöki tanács volt tagjának a haláláról. Megnyitó beszédében ismertette a magyarság mai helyzetét, az égető sérelmeket s azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek az önvédelmi küzdelmet megnehezi-4 tik, de mindezek a nagy gondok és a minden irányban megindult támadások az egységes összefogás hiánytalan kiépítésére kell hogy vezessenek, olyan súlyos helyzetben vagyunk, amelyben sem az álmodozás, sem az oktalan bekódolás nem vezethet célhoz, A védelmi front javaslata, Biró István dr., tagozati titkár ismertette a sibiui tagozat átiratát, mely «rránézve tesz javaslatot, hogy az egyre veszélyesebbé váló kisebbségi helyzetben a Magyar Párt közös lépéseket igyekeznék temni a többi kisebbségekkel s velük együtt forduljon először a parlamenthez, sikertelenség esetén pedig az uralkodóhoz, ha azután is szükség mutatkozik rá, közös nagy megmozdulással a Népszövetségtől kérjen védelmet. A tennivalók. ajánlott közös megmozdulást a többi kisebbségekkel nem tartja keresztülviketönok. Vannak kisebbségek, amelyek előnyösebb helyzetben vannak s amelyeknél nem olyan súlyosak a panaszok, mint a magyarságnál. Azt inditványozta, hogy egyelőre ejtsék el az átiratnak az errevonatkozó részét. Szükségesnek tartja, hogy minden súlyos sérelemről készítsenek pontos kimutatást. Az átiratnak a többi részét tegye magáévá az intéző- bizottság. Majláth István beszédében azt mutatta ki, hogy a magyar egység még esetleg észlelhető helyi fogyatékosságait kell minél előbb kiküszöbölni. Tompa Béla a magyar ifjúságnak a súlyos problémájáról beszélt. Bernády György dr. felszólalásában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a románokkal kell keresni a megértést, lévén a két nemzet a nagy szláv tengerben egymásra utalva. Hiba és vétek a románság részéről az a súlyos elbánás, amiben a kisebbségeket részesíti, de bármilyen legyen is magatartása, a magyarság a saját faja iránti hűséget soha meg nem tagadja. Felemlítette, hogy valamikor kényszert alkalmaztak a kisebbségi tisztviselőkre, hogy a hivatalokban visszatartsák őket. Ma pedig kidobálják állásaikból azokat, akik segitettek az uj állam felépítésében, ö is fontosnak tartja a székely kulturális önkormányzat jogának a kiszorgalmazását. Szintén azon a véleményen van, hogy még nem haladhat a mostani önvédelmi Íépések megtételében a magyarság a többi kisebbségekkel azonos utón. Ilyen módosítással fogadja el ö is az átirat javaslatát. Simon László felszólalása után Csont Samu magyar gazdasági érdekek védelmével foglalkozott. Jós Andor dr. pedig az átiratnak a változatlanul való elfogadását ajánlotta, A határozat. így a testvértagozat átiratával szemben a vélemények kétfelé oszlottak, az egyik rész a változatlan csatlakozást, a másik pe-“ dig a módositással való elfogadását ajánlotta. Sebess Jenő dr., elnök szavazásra tette fel a kérdést s az intézőbizottság többsége azt a javaslatot fogadta el, amely módosítással csatlakozik az átirathoz. A jövő hét szerdájára az intézőbizottság ülését újra összehívták, hogy a helyi égető sérelmek fölött tanácskozzanak. Mt+CS A Reichspost szerkesztője szemébe mondta Rintelennek, hogy ő akart kancellár lenni Dolifussal szemben (Bécs, március 8.) A Rmtelen-flgy pénteki tárgyalásán Eintelen Antal unokaöecsét, Rin- telen Hermannt hallgatták ki, aki kedvező vallomást tett. Mauer, a Reichspost szerkesztője elmondta a katonai törvényszék előtt, hogy az osztrák kancellárválság idején találkozott Bajorországban Rintelennel, aki megkérdezte, hogy mit gondol, ki lesz a kancellár. Mauer azt felelte, hogy Dollfuss. — Nem hiszem, hogy Dollfuss lenne, — mondta akkor Rintelen, — az egyetlen számba jöhető kombináció én vagyok. Közgazdasági és politikai körökben egyaránt engem akarnak. Mauer vallomása szerint Dollfusst nagyon elkedvetlenítette, hogy Rintelen állást foglalt a nemzetiszocialisták mellett. Rintelen közbenjárásának tulajdonítható, hogy az elitéit német nemzetiszocialisták büntetésük kitöltése előtt visszamehettek Németországba. Rintelen, mint tartományi főnök, a nemzetiszocialista szervezetek feloszlatása után elrendelte, hogy a rendőrség adja vissza a szervezet vezetőinek a lefoglalt tagjegyzéket. Rintelen vitába szállott Mauer szerkesztővel s annak minden állítását határozottan tagadta Benyújtották az ostromállapot és cenzura meghosszabbiíásáről szálé törvényjavaslatot Hihalache a szövetkezetek védelméről beszélt A javaslat körül megindult vitát Bog- 'dán István dr., ügyvéd beszéde vezette be, aki a maga érveivel támogatta a testvértagozat javaslatát, amihez a teljes csatlakozást ajánlotta. Joós Andor dr. rövid beszédben annak adott kifejezést, hogy sürgősen erőteljes lépéseket kellene tenni. Csiszár Lajos a párisi kisebbségi szerződésben kilátásba helyezett székely kulturális autonómiának a kikövetelóse érdekében kért komoly lépéseket. Ismertette a legutóbbi időkben bevezetett kegyetlen adóbehajtási módszert, amelynek kíméletlensége alatt a polgárság kimondhatatlanul szenved. Radó Sándor indítványozta, hogy minden visszaélést és törvénytelenséget esetről- esetre jelentsenek be a pártirodának s e panaszok gyors összegyűjtésével kezdjék meg az erőteljes lépések megtételét. Szíjgyártó Gábor beszédében azt fejtette ki, hogy a testvértagozat javaslatában (Bucurest, március 8.) Az ostromállapot már több mint egy esztendeje tart s most lejár annak a törvénynek az érvénye, amely hat hónapra adott volt felhatalmazást a fenntartására. Hogy a cenzura megszüntetésében ne reménykedhessünk, újabb hat hónapra meghosszabbítják az ostromállapot törvényét s a javaslatot ma a kamara elé vitték. A kamarában a szövetkezeti törvény vitájában Mihalache beszélt. Leszögezte, hogy a nemzeti-parasztpártot nem pártszempontok vezetik a szövetkezeti autonómia védelmében. A jelenlegi helyzetben a szövetkezet az egyetlen eszköz, amely képes helyt állni az uj politikai formákkal szemben- A szövetkezet szükségességét a tőke idézte fel, mint a kapitalizmus reakcióját- Elitéli azokat a társaságokat, amelyek szövetkezeti forma alatt az állam vagyonát fogyasztják. A kormánpárthoz fordulva mondotta ezeket: — Hibás felfogás áldozatai vagytok. Az államnak elő kell teremtenie a mezőgazdasági hiteleket és nem az ipari hiteleket. Az állam a magánszövetkezetek fejlődését szabaddá kell hogy tegye. A különböző országok kapitalista, rendszereinek változásaival szemben, mi nem állhatunk összetett kezekkel. hanem szembe kell néznünk a valósággal. Nálunk nem lehet beszélni korporatizmusról. Az ipari és kapitalista irányok el fognak tüuni és megmarad egyedül a szövetkezeti rendszer, amely az egyetlen, amivel a román a külföld előtt megjelenhet. — Ellenőrzés címén el akarjátok kobozni az autonómiát és vissza akarjátok állítani a régi kapitalizmust, ami teljesen annchronisz- tikus dolog és nem vezet jóra Majd hosszú beszédét azzal végezte, hogy a javaslatot nem szavazza meg. Pop Valér miniszter beterjesztette a szenátusban megszavazott büntetőtörvénykönyvjavaslatot, valamint az ostromállapot 6 hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. f
