Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-08 / 55. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. SS. SZÁM KUETtnjSXB 7 EGYETLEN KAPUT sem lehet kulcs nélkül kinyitni, kivéve A SZERENCSE KAPUJÁT. amely ax Állami Sorsjáték sorsjegyeivel nyílik! A szerencsének ezen a kapuján eddig ezren és ezren léptek be. Kérdezze meg őket, milyen szép és könnyű milliomosnak lenni az Állami Sorsjáték révén. Kérdezze meg őket, milyen boldog ma az életük, holott ezelőtt nyögtek a gondok és a szükség terhe alatt. KÉTSZÁZ leivel, egy negyed sorsjegy árával, egy kereskedő megmentette üzletét, egy tisztviselő kiházasitotta leányát, egy varrónő megszabadult eddigi nehéz munkájától, egy kőmives- nek ma saját kényelmes háza van. Mert ahelyet, hogy vállát vonja s tovább menjen, megállt a sors- ! jegyárus üzlete előtt és az Állami Sorsjáték egy negyed sorsjegyét vette meg. A negyed milliárdnál nagyobb összegből, amelyet szétosztanak a játékosok között négy hónap alatt, egész milliók lehetnek az önéi is. A Sorsjáték játéktervét úgy állították össze, hogy aki csak egynegyed sorsjeggyel is játszik, már egymaga nyerhet egy egész milliót. A negyed sorsjegy két számot visel, tehát kettős az esélye. Negyed sorsjegy, fél sorsjegy, egész sorsjegy mindannyi kulcsa a szerencse kapujának, amelyen csak az léphet be, aki kitartásai és bizalommal játszik az ÁLLAMI SORSJÁTÉKON Colectările principale din Ardea), Banat n Bucovina Am* Braţov Cernăuţi Oui Banca Goldschmidt doi Casa de Păstrare Generată dl» Arad 8, A. Oradea „Fortuna- Alex. Enkelhardt Banca Comercială Naţională Tr. Mure; A?fmă £älß,eS5er&HOrOWU:: Timi*)*» Banca Iliescu Economia Institutul Comercial Banca Dada Union Ernest Rtvési Banca Centrală Banca de Scont Banca Timişoarei ii ..in innim »•41* Elveszett az állami iskola naplója a bajbajutott tanító felekezeti tanító- társát vádolta meg a zz a.', hogy ellopta Házkutatás, erkeibe ;é el és kínos meghurcoltatás — Ilyen botrányra nem is emlékszünk! (Zalán, március 6.) Az egész magyar közvélemény mélységes részvéttel Ítélte el azt a zaklatást, amelyben a borlai magyar iskolának és vezetőinek az elmúlt évben része volt. Ugylátszik, hogy ezek a zaklatások, amelyek a lelki harmóniát s a békés együttműködést oly nagyon akadályozzák, egyelőre nem szűnnek meg. Legalább is ezt bizonyítja az az eset, amely ismét felzavarta a borjai magyarság lelki békességét. Február “8-án Müller Joan borlai állami iskolai igazgató a rsondórőrmester és két csendőr kíséretében megjelent a református felekezeti iskolában és saját kezűleg átkutatta az Összes szekrényeket, fiókokat s minden hivatalos és magán- iratot átolvasott. Mint aki dolgát jól végezte, a csendőrőrmestert ui ásította, hogy az összes kulcsokat foglalja le és vegye magához. Az iskolából az igazgató magánlakására mentek s ott tovább folyt ft házkutatás. Az igazgató első mpgiitüdőséből felocsúdva, az ügyészség felhatalmazását kérte. A lukkutatók nem tudtak szabályos ügyészségi iratot felmutatni. A román szótár is irredenta. Péter Dezső igazgató közben engedelmet kérve a házkutatóktól, az iskolába ment, hogy az előirt nemzeti ünnepet megtartsa. Az iskolai ünnepély után a házkutatás tovább folyt, amelynek során előkerültek olyan hivatalos iratok, amelyeket az igazgató otthon szokott beiktatni, tanítói munkájának a befejezése után Ezeket az iratokat elkobozták. A házkutatás során előkerült még egy Cher est esiu-íéle román nyelvtan is, amelyben kárikaturaizü szemléltető képek voltak. Ezeket, a leél eket látva Müller igazgató ur, felháborodva jeleni ette ki, hogy majd megmutatja ö Péter Dezsőnek, aki a román nyelvet gúny tárgyává teszi, Sajnálatosan kevés metodikai tudása lehet Müller J, igazgató urnák, akinek egy román tanügyi férfi szemléltető módszerre! megirt könyvéről ilyen véleménye van. Az elkobzott iratok közé került még: Buda- pest látképe levelezőlapon; egy szegedi iskolai értesítő, 2 darab régi énekkari gyűjtemény, amelyekben a magyar himnusz is meg volt, azután egy háborús gyüjtöiv, amelyen rajta volt a magyar címer. Sőt még a tanító oklevelét is el akarták kobozni, Müller igazgató ur következő megjegyzése mellett: „Itt most Románia van s a régi rezsim minden maradványát meg kell semmisíteni." Kulcspróba. A hosszasan végzett házkutatás után a felekezeti tanítót átvitték az állami iskolába és ott a református iskolában összeszedett kulcsokat be- Lepróbálták az állami iskola szekrényeibe. Véletlenül a helyettes tanítónő egyik kulcsa talált az állami iskola egyik szekrényébe. Erre a felfedezésre kimondhatatlan Öröm tükröződött Müller Joan igazgató ur arcán, viszont Péter Dezső, aki semmit sem értett az égés« dologból, türelmesen, de egyben csodálkozással várta, hogy milyen vége lesz önnek a komédiának. Az iskolaszolga vádja Nagy volt azonban a megdöbbenése, amikor Müller Joan igazgató ur jegyzőkönyvet vett elő, amelyben az iskolaszolga _aki a lakosság állítása szerint bc< zámithatatlan, _ azzal vádolja meg Péter Dezső magyar tanítót, hogy január hó folyamán Péter Dezső az állami iskolába jött, feltörte, illetőleg kinyitotta a szekrényt s kivette a tanfelügyelő iskola-látogató naplóját. A jegyzőkönyv szerint az iskolaszolga azt kérdezte Péter Dezsőtől: — Mit csinál itt igazgató urî — Kiveszőm ezt a naplót a szekrényből, volt rá a felelet. Mikor Péter Dezső tiltakozott ez ellen a gyanúsítás ellen, átvezették a csendőrségre és szembesítették az iskolaszolgával, aki nagyjában a csendőrségen is ugyanazokat vallatta, amiket a jegyzőkönyvben aláirt. Letartóztatás. Az eg'sznapos herce-hurca után délután 5 órakor Péter Dezsőt szabadon bocsájtották. A szabadság azonban rövid ideig tartott, mert Müller Joan nr buzdítására a csendörség ismét őrizetbe vette Péter Dezsőt. És pedig azért, mert a magyar iskola igazgatója nem volt hajlandó iktató könyvét Müller néptanító ar rendelkezésére bocsátani. Amikor ezeket a sorokat írjuk Péter Dezső még fMnáig a borlai csendőrség foglya. Ennek ez ádáz zaklatásnak pedig az előzménye az, hogy a borlai állami iskolában tanfelügyelő: látogatás volt. Hir szerint a tanfelügyelő a növendékek előtt adott kifejezést elégedetlenségének afelett, hogy a naplók nincsenek rendben és hogy még a tanfelügyelői látogatási naplót sem lehet megkapni. TItasitotta ezért az igazgatót az eltűnt napló megkeresésére s a helytelenül vezetett naplók azonnali lemásolására, Mutter Joan ur, hogy bajba ne jusson, Péter Dezső magyar tanítót vádolta meg azzal, hogy a tanfelügyelői látogatási naplót ö lopta el, még pedig akkor, amikor a január 27-iki nemzeti ünnep előkészítésére hívta meg őt. Szegény Péter Dezső, mit kellett megérjen! De legalább csak egyetlen mondat, vagy csak egyetlen szó lett volna abban a látogatási naplóban, amely a magyar iskolát is érdekelte volna. Ez legalább alap lehetett volna a vádra, Hogy Müller Joan néptanító ur mit akart ezzel az egész elŐráncigált és csinálva-csinált váddal, azt mi nagyon jól tudjuk. A tanfelügyelőség mossa a kezelt, A kinos borlai ügy tudomásul vétele után, Kádár Géza esperes azonnal érintkezésbe lépett a zalaui tanfelügyelőséggel, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy nem tehetnek semmit Péter Dezső érdekében, mert a Müller Joan jelentése szerint betöréssel és lopással van vádolva. A cscndőrlcgió parancsnokságánál pedig azt a. felvilágosítást kapta, hogy az ügyről még semmi jelentés nem érkezett. Egyelőre tehát Péter Dezső érdekében semmit sem lehet tenni mindaddig, amig az ügyészségre be nem szállítják.
