Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-04 / 52. szám
árun pcatttó* píAUtí, te evrnem: Ne. S4J5«—1637. ípvisel 6hás BUDAPEST V. mé$m, mwi. mth*ctu* 4. - a™ 4 w Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6«50 pengő. Egyes számok az Eb asz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 52. SZÁM, Felelős szerkesztő: S 55 ASZ IS N 0 UK Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomdai Clnj Báron l>. Eop-uoca 5. mám. Telefon: 008. — Lev éleim: Cluj, postailók 101. ssám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. fa Felelfen a kormány a S2ÖTetkezetek védelmében AbruJbányay Ede dr. -v srófolt fel g* förvényjaTadlal partameoii vitájában — Gál Miklóst az adébonolt Lárosultjaira bivfa fel a figyelmet Az a kíáltványszerü hivatalos közlemény, amit a Magyar Párt szenátorainak és képviselőinek háromnapos értekezletéről adtak ki, éles körvonalakban rajzolta meg azt a légkört, amiben a magyarság á maga nehéz életét manapság éli. Csak körvonalakat lehet rajzolni azokból a sötét fellegekből, amelyek a fejünk felett feltorlódtak s amelyek elzárnak előlünk minden kilátást, Ezekből a körvonalakból mindenki láthatja, milyen mindennapos támadások viharai között, vergődik minden magyar embernek az élete. A kenyerünk, a létünk, a munkalehetőségünk, megélhetésünk ellen vonultatnak fel támadó erőket s ha parlamenti felszólalásban hangzik el ezek miatt a jajkiáltás, a visszhang a megtorlás újabb szándékaiban jelentkezik. Hosszú időn át folytonos izgatással mérgezték és mérgesítették ezt a légkört, hogy elkövetkezzenek ezek a komoran keserű napok, amikor már nem lát a magyar polgár lehetőséget a boldogulására. Van ennek az országnak felelős kormánya, amelytől számon lehet kérni: mit akarnak voltaképpen velünk? Amikor a mostani miniszterelnök kormányra került, maga mondotta s hivatalosan közölte a romániai magyar nép illetékes vezetőivel, hogy nagyon fontosnak, nagyon sürgősnek tartja a kisebbségi életviszonyok, jogalapjainak a tisztázását. Olyan munkát ígért, amivel büszkén a világ elé lehet állani s olyan megegyezéssel kecsegtetett, amit a világ közvéleménye megelégedéssel venne tudomásul. Nem azért, mintha a mi boldogulásunkban egyéni örömét látná, hanem mert az állam számára érezte ennek a szükségességét. Ha a miniszterelnök most végignéz mindazon, ami e keesegtetésnek szánt ígéretei őfca, rövid egy esztendő alatt a kisebbségekkel,- a romániai magyarokkal történt, megállapíthatja a romlásnak és rombolásnak olyan folyamatát, amilyen még nem fordulhatott elő emryi idő alatt. ‘Arra ad alkalmat most a Magyar Párt számára, hogy végignézzen ezen a megdöbbentő pusztuláson és megkérdezze a magyarság illetékes képviselőitől, vájjon ilyen körülmények között mit érezhet, mit remélhet ez a nép. Hiszen már a kenyértől akarnak eltiltani, a kenyér megkeresésének a jogától. Koldussá akarnak tenni valameny- nyiünket és ez csak az emberi jogok megtagadásával lehetséges. Odajutottunk, hogy közigazgatósági hatóságok nyíltan, hivatalosan, hatalmi szigorral románositó tanfolyamot rendelnek el és szegény éltes magyar falusi gazdákat, családanyákat büntetés terhe mellett hajtanak be ilyen tanfolyamokra. A kenyérfosztás különböző módszerei mellett tehát idáig jutottunk. A miniszterelnöktől, a kormánytól kérdezzük meg, hogy mit akarnak velünk. Jó, ha megtudjuk a szándékot és jó lenne, ha nyíltan meg is mernék mondani. Közel kétmillió emberi életről van szó, az ország polgárainak a millióiról. A parlamenthez már fordult ezzel a kérdéssel a Magyar Párt. A válasz elmaradt, ha csak nem tekintjük válasznak a támadó izgatás határtalan mérvű fokozását. A kormány a felelős milliók sorsának a megtámadásáért. Feleljen a kormány s válasznak nem a szavaiból, hanem az őszinteségi bizonyítékaiból fogjuk levonni azokat a következtetéseket, amelyek további magatartásainknak irányát megszabják. (Bucureşti, március 2.) A kamarában magyar felszólalások hangzottak el, az egyik a szövetkezeti törvény nagyjelentőségű vitájában. A magyar szövetke veti központok szervezeteinek a szabadságát, -i bözbirtokossági szövetkezeti rendszernek málló életlehetőségeit kell meg védelmezni és elhárítani azokat a súlyos intézkedéseket, amelyek a magyar szövetkezeti fejlődésnek útjában állanak, A szövetkezeti törvénytervezet módosításai nemcsak általánosságban az önkormányzatot sértik, hanem a kisebbségi szövetkezetekre különösen sérelmes •< paragrafusokat is tartalmaznak. Abrudbányai Ede dr. képviselő a Magyar Párt nevében mondotta el a kifogásokat, tiltakozásokat és a sérelmek elhárítására irányuló javaslatokat. KiceiuurácVák a lapokból Manlu arcképéi A kamara ülésén három nemzeti-paraszt- párti képviselő szólalt fel egymásután: Ser- ban, Craciunescu és Solomon, akik panasz formájában, előadták, hogy a fővárosi lapokból ki cenzúrázták azokat a fényképeket, amelyek Maniu Gyulát Prezan tábornagynak a társaságában ábrázolták. A szövetkezeti törvény módosításáról szóló javaslat vitáját folytatták. Potarca nem- zeti-parasztpárti volt miniszter hosszú beszédben kifogásolta az egész javaslatnak az alaptételét, ami az önkormányzatot semmisíti meg. Abrudbányai Ede a szöveiketelck védelmében A b r u b á n y a i Ede dr., a Magyar Párt nevében szólal fel s előadja, hogy a szövetkezeti eszme fejlődését a nyugati államokban az a szabadság tette lehetővé, amit az illető államok ennek a fejlődésnek a számára biztosítottak. Ha ezt a szabadságot nálunk korlátozzák, akkor a fejlődésre nem lehet számítani, A szövetkezetek számára megfelelő gazdasági és pénzügyi előnyöket kell biztosítani, részükre tőkét nyújtani. A szövetkezetek a demokrácia, a szabadság és egyenlőség várai. Az elmúlt tizenöt esztendőben a magyar kisebbség szövetkezetei általában megkapták a fejlődési lehetőséget, de a továbbiakra a szabadságot, követeljük ezután is, A mostani javaslat gátakat emel e fejlődés ellen, Ismerteti a székelyföldi közbirtokosságok helyzetét, amit rendkívül súlyossá tesz az a tény, hogy a hatóságok részéről igen sokat kell szenvedniük. A népnek e közbirtokosság! szervezetekben van sok helyen az egész vagyona s a nép életlehetőségeit támadják meg akkor, amikor a szervezetek életét nehezítik A törvényjavaslat egyes intézkedései a szövetkezetek részére kötelezővé te szik az államnyelv használatát. Ezek az intézkedések élesen ellentétben állanak azokkal a nemzetközi szerződésekkel, melyeket nem lehet egyes törvények meggondolatlan intézkedéseivel hatályon kívül helyezni. A magyar faivak szövetkezeteinek vezetői a legtöbb helyen egyszerű falusi emberek, akik nem bírhatják az állam nyelvét, de azért alkalmasak a szövetkezet ügyeinek vezetésére. Tiltakozik a javaslat ilyen intézkedései ellen. Beszédét közelebbről részletesebben ismertetni fogjuk. (inl Miklós az odóhomsli károsult ja téri Gál Miklós dr. magyarpárti képviselő a kamarában újból felszólalt az adóbonok ügyében s emlékeztette a pénzügyminisztert arra, hogy nemrégiben figyelmébe ajánlotta azt az igazságtalan megkárosítást, amiben az adóbonok tulajdonosai az árfolyam alacsony volta miatt részesülnek. A károsodok többnyire szegény nyugdija« emberek, akik százszázalékos névértékben kapják pénz helyett az adóbonokat s igy megszolgált nyugdijuknak a nagy részét veszítik el. A most érvényben lévő törvény szerint az adóbonokkal való fizetés határideje április elsején lejár és ismételten kéri a pénzügyminisztert, gondoskodjék törvényjavaslattal a határidőnek a meghosszabbításáról. A bonokkal csak az 1932. évi adott lehet fizetni, azok a kereskedelmi és ipari vállalatok, vagy pénzintézetek, amelyek eddig nem tudtak eleget tenni a régi adókötelezettségeik teljesítésének, azok képtelenek az egész összegű adóikat megfizetni. Ha nem fizethetnek április elsején túl adóbonokkat, akkor egyáltalában nem tudják az adótartozásaikat megfizetni s igy az államkincstár veszíti el ezeket a bevételeket.
