Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-31 / 75. szám
KnttTtOjsxG tut egyenes adóknak, nálunk eddig is majdnem duplája volt A közvetett adó a közvetlen adókból befolyó jövedelemnek. Például a földadókból befolyó jövedelem összesen 500 millióban volt értékelve, a cukor fogyasztási adójából befolyó jövedelem pedig egymilliárdra. Ez az aránytalanság az uj adótörvényekből kifolyólag még növekedni fog a jelen költségvetési évben, ami feltétlenül az élet megdrágulásához vezet, ■ Ezt az életmegdrágulást pedig elsősorban a tisztviselők fogják megérezni, akiknek fizetését amugyis tetemesen leszállították, továbbá a szegény városi lakosság, amely legtöbbet küzd a megélhetésért, tekintve, hogy éppen az elsőrendű szükséglet? cikkek: liszt, cukor, etb. fogyasztási adóját emelték. Például, egy vagon liszt titán eddig 2400 lej forgalmi adót és 1300 lej bélyegilletéket kellett fizetni, vagyis összesen 3700 lejt, A jövőben egy vagon lisztet 6000 lej forgalmi odó, a most bevezetett 3000 lej fogyasztási adó és a meglevő 1300 lej bélyegilleték fogja terhelni, vagyis összesen 10,300 lej. Tehát 6600 lejjel több mint eddig ElcldrágÜó költség relé« — Ez nem vezethet máshová, mint a mindennapi kenyér megdrágulásához. A forgalmi adók nagyarányú emelésével pedig az ipari cikkek ára fog tetemesen emel kedni és ezáltal csak növekedni fog az aránytalanság a mezőgazdasági és ipari cikkek árai közöli, ezt pedig az ország lakosságának zömet ki tevő mezőgazdák fogják keservesen megszenvedni. Még még sem szavazták ezeket az adókat és az illető cikkek máris 'megdrágultak, még pedig az adó emelésénél fokozottabb mértékben. — Eddig szokásban volt, minden költség- vetésnek egy külön nevet adni. Volt már újraépítési, átmeneti és áldozati költségvetésünk. Most a pénzügyminiszter ur eltért a szokástól, pedig nyugodtan nevezhette volna ezt a „mindennapi életet megdrágító“ költségvetésnek A szegényeit «idójál cmcllcii — Ezektől a szociális szempontoktól eltekintve, azt hiszem, hogy a pénzügyminiszter ur csalódni fog eme adótörvények eredményében is. Tapasztalati tény ugyanis, bogy ha a fogyasztási adókat egy bizonyos megengedett mértéknél magasabbra emelték, a fogyasztás nagymérvű csökkenése által a jövedelem egyáltalában nem emelkedik. i J' V \z adóemelés megengedett mértékét pedig feltétlenül túlhaladták, ha tekintetbe vesszük, hogy például a cukornál a fogyasztási adó a cukor árának száz százalékát teszi ki. Még fokozza ennek a költségvetésnek antiszociális voltát az a körülmény, hogy a jövedelmi adónál az adómentes jövedelmet húszezer tejről tízezer lejre szállították le és ezzel szintén a legszegényebb rétegre ró nagyobb terhet. Az adóemelések sorozatát bezárja az eddig adómentességet élvezett házak megadóztatása. Mi állítjuk, hogy _ ez az adótétel alkotmány-ellenes, mivel szerzett jogokat sért. — Az uj házak épitésónél ugyanis számításba vették azok adómentességét és ezt a szerzett jogot éppen akkor veszítik el. mikor a lakbérek állandóan csökkennek. A miniszter ideges és gvanuvii — Összegezve a fentieket, nyugodtan mondhatjuk, hogy a jelenlegi kormánytól nagyobb pénzügyi koncepciót vártunk 4 — Ha most a költségvetést kisebbségi szempontból vizsgáim, azt látom, hogy annak terhei nagymértékben a kisebbségi állampolgárokra ne- hezecinek, akik az államtól úgyszólván semmi ellenszolgáltatást nem kapnak. A földadónál a kisebbségek által lakott területeken magasabbra van megállapítva a holdanként! jövedelem s a sZabadfoglalkozásuaknál is tapasztalat mutatja, hpgy nagyon sok esetben az adózókat nemzetiségük szerint adóztatják meg. Végül pedig a kisebbségi kereskedők és iparosok aránytalanul nagyobb adót fizetnek, mint a többségiek. Mindehhez pedig hozzájárul még az adóbehajtások ismert brutális módja. A nnilt betekben alkalmunk volt erre vonatkozólag memorandumot átnyújtani a miniszter nmak, melyben felsoroltuk összes idevonatkozó sérelmeinket. ■™ Áss egyenlőtlen mértékű adózással szemben, az államhoz évek óta nem neveztek ki kisebbségi tisztviselőt, de azokat, akik az állam kötelékében szolgáltak, tömegesen bocsátották el, A vasutasok, postások után a tanárokat, tanítókat és tisztviselőket űzték lei s akiket meghagytak még itt-ott állásukban, állandóan nyelvvizsgák elé állítják, örökös rettegéssé teszik az életüket még olyanoknak is, akikről köztudomású, bogy kitünően beszélik az állam nyelvét. Mcfjint emlegclik liutioptsfel — A műit szomorú tapasztaltai mmden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a vizsgázta* tás csak ürügy arra, hogy kitegyék állásukból az embereket azért, mert magyarok. Popeseu kormánypárti itt közbeszól; — Kételkedem abban, hogy ezek az ön eszméi lennének. Meg vagyok győződve róla, hogy ezek a Magyar Tárt eszméi, mert ilyen módon akarja a Magyar Párt Igazolni. hogy a Budapestről kapott pénzt a küldött célokra fordítja. — Jósika János báró: Kérem, bizonyítsa az ellenkezőjét annak, hogy a magyar postásokat, akik kéllő mértékben bírták az állam nyelvét, csak azért tették ki állásukból, mert magyarok, Hiszen olyan szaktudással rendelkeznek és olyan öröklött fegyelmezettséggel, pontossággal, teljesítették kötelességüket, hogy abban hiba sohasem volt. — Birtokunkban van egy olyan rendelet, ™ folytatta Jósika János, — mely a nyelvvizsgát jól letevő tisztviselőt aktájára az elbocsátás ind«« •kolásául azt irta rá, hogy: magyar. Heves szóváltás Berberíanu: Nem tűrhető, hogy önök itt t&íakozzanak akkor, mikor tizenöt év alatt sem tanultak meg románul. Jósika János báró: A kisebbségi képviselőknek jogukban áll tiltakozni, ha a kisebbségi tisztviselőket szolgálatukból elbocsátják. — Válla/om a felelősséget azért, amit állítok. Csak olyanokat állítok, amit igazolni is tudok. Az önök állítása nem fedi a valóságot, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy állításaikat nem tudják igazolni. Itt mi, a Romániába szakadt magyar kisebbség érdekeiért harcolunk és nem tizünk idegen politikát. Popeseu: Nem igaz, amit én mondok? — Ne tévesszék össze a mi türelmünket a gyengeséggel. A iiolgárüái; lönkrelclek* Jósika János báró ezután folytatta: — A békeszerződés kimondja, hogy a kisebbségi kultúrintézmények aránylagos államsegélyben kell részesüljenek. Semmi államsegélyben nem részesülnek. Ezenkívül még mindig nem szűnt meg az aránytalanság a kisebbségi egyházak papjai és a román papok kongruája között. A fenntieket összegezve, tekintettel arra, hogy a költségvetés vonatkozó részeit antiszociálisnak tartom és a polgárok tönkretételét látom benne, pártom, nevében bejelentem, hogy nem szavazzuk meg. Belgium mégsem fér le ex arttnyolnpról (Brüsszel, március 29.) Napok óta hire jar, hogy Van Zeeland uj kormánya letér az aranyalapról és 30 százalékkal csökkenti a belga frank értékéi. A kormány csütörtökön bejelentette a parlamentben, hogy kénytelen az aranyparitást felfüggeszteni, de az aranyalapról nem tér le. Remélhető, hogy nemzetközi egyezmény fogja biztosítani az összes aranyalapon levő valuták megrögzítését. A kormányintézkedésre, mely holnapután lép életbe, a belga frank külföldi szilárdságának megóvása végett volt szükség. Van Zeeland bejelentése végén hangoztatta, hogy felsőbb érdekből szükség van a bankok állami ellenőrzésére. A kisebbségek külön terhei rolnaţ, mint a fogyasztási adók emelését, — ügylátszik, hogy a költség-vetésnek eme gyenge oldalát a pénzügyminiszter ur is érezte, mivel a költségvetés indokolásában azt mondja: „Olyan, jövedelmi források keresése- melyek növelnék az állam fizetőképességét és enyhítenék az adófizetők terheit, a holnap feladata lesz számunkra.“ Itt közbeszól Antonescn pénzügyminiszter: — Bánja talán ön, hogy a hadfelszereléssel foglalkozunk? — Nem szóltam a hadfelszerelésről egy szót sem — válaszolt Jósika János báró. Antonescu pénzügyminiszter: Akkor miért bírálja a forgalmi adó emelését? Jósika János báró: En azt mondtam, hogy a forgalmi adó túlságosan magas. De ha már megemlítette ön a hadfelszerelést, akkor ki kell jelentenem, hogy ezen adóemelésekből befolyó jövedelemnek csak egy részét fogják a hadsereg rendelkezésére fordítani, a többi a rendes költségvetés pótlására fog szolgálni. Antonescu pénzügyminiszter: Az egészet a->ia^-iVlcrave*)w* FiwHfinik' azonban ön olyan hangon beszél, mintha szem* rehányást akarna tenni a hadfelszerelésért Jósika János báró: Nem arról beszéltein, miniszter ur. A többi szónokok is bírálat alá vették a fogyasztási adó emelését és mindannyian sajnálkozásuknak adtak kifejezést afölött, hogy a kormány nem talált más módot a deficit eltüntetésére. Antonescu mégegyszer leszögezi, hogy az illetékekből befolyó összeget teljes egészében az ország fegyverkezésére fordítják. Jósika János továbbfolytatja. beszédét: M iér! Iiulnap '? —- Annak a feladatnak a teljesitésére, hogf a jövedelmi forrásokat megtalálják, legalábbis tegnap lett volna szükség, hogy ne mondjam, tegnapelőtt. Különösen a liberális párt részéről, amely már másfél éve van uralmon és jelenleg a második költségvetést terjeszti megszavazás elé. / pénzügyminiszter ur által említett jövedelmi forrásokat meg lehetne találni már ma, nemcsak holnap, hiszen az ország oly gazdag természeti kincseiben, hogy a jólétnek a szigete lehetne Európában, ha kellő körültekintéssel, hozzáértéssel és becsű let esséwtel vezetnék az igazgatását.
