Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-03 / 51. szám

c KutntijsxG mm Kel lövés a levegőbe <6s ami wriöcjöff*» Tan ^efieiealés állameilcnes kgaláséri. yyilkoiságí kisérleiérl egy fe©iSrf abbk «alai* — Siomorn korlüael a S*éif«lYföIdfr«I — (Ciucsángheorghe, március 1.) Tegnap reg­gel futótűzként terjedt el a hir Ciucsánghepr- ghe községgel összeépült Banou községben, if j. Füstös Sándor odavaló állami iskolai igazgató tahi tó Orbay Endre emeletes épületében lévő iakásába ismeretlen tettesek belőttek, sőt gyil­kossági kísérletet akartak elkövetni. A csend- őrség azonnal munkába kezdett és Füstös ta­nító gyanúja alapján őrizetbe vette Mártotn György ciucsángheorgei volt jegyzőt, földbir­tokost. A 32 éves, nőtlen birtokos nem is ta­gadta, hogy két lövést adott le, azonban tilta­kozik az ellen, mintha Füstös életére tört volna. Egyebekben az esetet a következőkben mondotta el: — A Füstös családdal, különösebben ifj. Füstös Sándor állami tanítóval több éve ha­ragot tartok. Egy alkalommal ugyanis, egy táncmulatságon, egy nő felett_ összekülönböz­tünk, mely alkalommal arculiitöttem Füstöst. Ez azonban csak epizód volt, azért nem fér­tünk össze későbben sem, mert id. Füstös Sán­dor,-aki szintén ny. állami tanitó, a közbirto­kosságot több százezer lejjel megkárosította, miért a mercurea-eiuei törvényszék előtt sik­kasztás, hűtlen vagyonkezelés és okmányhami- sitás miatt eljárás is folyik és az évek óta hú­zódó ügyben a főtárgyalás június 24-re ld is van tűzve. Én mint birtokos tag, természetesen a legnagyobb energiával tiltakoztam a közva­gyon ilyen megkárositása ellen és igyekeztem az ügy elsimítására vonatkozó működését a törvényes eszközökkel meggátolni. Mert id. Füstös, aki egyben elnök, jegyző és pénztár- nők is volt és úgy gazdálkodhatott a közbirto* kossági vagyonból, ahogyan neki tetszett, azt ié megkísérelte, hogy rábeszélésekkel, aláírá­sok gyűjtésével arra birja rá a népet, szüntesse be ellene a büntetőpürt, nem gondolva arra, hogy az ellene emelt vádak hivatalból iildözen- dők. A bíróság, amikor ezt megtudta: Füstöst főtárgyalás előtt letartóztatta és csak tiznapi fogvatartás után a táblai vádtanács intézkedé­sére bocsátotta szabadon. Id. Füstös fiával együtt esküdt ellensége a bitvallásos iskolának.. Minden alkalmat megragadtak arra, hogy a szülőket terrorizálják, a felekezeti iskola veze­tőségét lehetetlenné tegyék, egymást, érték a feljelentések, úgy, hogy a község békéje telje­sen fel volt dúlva- Ez tulajdonképpen az ok, amiért nem lehetünk jóba a Füstös családdal.-- Az egyik délután vendégeim érkeztek és együtt pohár aztam velük, majd arra gondol­tam, hogy a városban este bál van, jó volna bemenni. Szekerest fogadtam és úgy hat óra tájban elindultunk Ciucsânmărtin felé, mert ott megakartam borotválkozni; amint Bancu felé tartottunk, e közbeeső kis mezőn elővettem a revolveremet, hogy próbáljam ki, nehogy az éjszakai utón ne tudjak védekezni az esetleges támadásokkal szemben, Kettőt a levegőbe lőt­tem és a második lövés után ablakcsörömpö­lést hallottam. Akkor már Orbay Endre lakása előtt járt a szekerünk és annak emeleti abla­kába találtam véletlenül. Másra nem is lehet magyarázni a dolgot, gyilkosság! kísérletet sem követhettem el, mert a Füstösék lakása emeleten van, az útról való belövéssel senki­nek az életét nem veszélyeztethettem. A csend- őrségen elmondottam és a vizsgálóbíró előtt megismételtem vallomásomat, amelyet a sze­keresen mindenben megerősített, azt a vizs­gálóbíró elfogadta és elbocsátott.- - Jellemző a Füstös családnak a megsem­misítésemre célzó törekvéseire, hogy, mig a ki­hallgatásom folyt, terjedelmes beadványt in­téztek a törvényszékhez, amelyben, állam és nemzet elleni izgatással, lázitással, az állami iskola elleni fdbujtással vádolnak, mert tud­ják, hogy amíg én mozogni tudok: gazságukat elfojtani nem engedem. Eddig tart Márton György birtokos nyilat­kozata. Ez az eset tulajdonképpen nem tartoz­nék nyilvánosság elé. ha, nem volna a székely- földi községekben lábrakapott általános kórtü net: Székely születésű és nevű állami iskolához szegődött emberek elképzelhetetlen vádakkal, denunciálásokkal siettetik a felekezeti iskolák megszüntetését csak azért, hogy érdemnek ír­ják a számlájukra. A falfejlesztés igen inten­zív munkájára vár a feladat, hogy a népi ér­tékek megmentésén kívül: a faji és nemzeti öntudat felébresztésén, át a népet a békesség útjára terelje. Adorján Imre. Push ás Béla adótragédiája ,,Amióta az eszemet tudom, senkinek sem tud1 am úgy rf hegedűini a nótáját, mint ahogy nekem elhúzták!*' fCluj, március 1.) Valamikor Puskás Béla neve fogalom volt Erdélyben. Csodálatos buson- gással, rakoncátLansággal csalta ki a magyar nó­ták ütemét a hegedűből és most itt áll szerkesztő­ségünkben ötvenéves fővel, gyűrött, sápadt arccal. _ Mióta az eszemet tudom, muzsikálok, de még én sem tudtam úgy elhúzni senkinek a nótá­ját, mint ahogy az enyémet elhúzták... Nem a konkurrens cigányprímás ellen felger- jedő féltékenység van a szemében. Valami egé­szen más. Ugyanaz a kesergés, siránkozás, mint azokban a nótákban, amelyeknek hallatára ki­csordult az emberek könnye. Az újságíró nem tapogatózik és egyből ráhi­báz a dolgok velejére: _ AdőV... Puskás Béla nem felel, csak a fejével int. Lassan aztán belemelegszik „a tényállás“ tagla­lásába. Maradt összesen: 3 párna, 2 paplan, _ Valami S000 lej adóhátralékom volt, ami n5tt-nőtt és cgyszercsak a foglalási cs minden más illetménnyel 22.508 lejre dagadt. Gyakran jöttek pénzért, de sokszor megtörtént, hogy még ebédre való sem volt. Honnan fizessek? Mit adnak ma a cigányoknak?... Legtöbbször 2—3 lejt ősz­iünk szét esténként magunk között. Ebből nem nagyon lehet, adót fizetni. __Végül megjelent a társzekér... Ami csak volt a szobában, konyhában, mind kihordták. Vit­ték az ágyat, a szekrényt, az asztalt, a székeket, a díványt s a két kongó helyiségbe csak 3 párnát és 2 paplant hagylak meg.. Puskás Béla konyha-szoba berendezését te­hát kurtán-íurcsán eldobolták a háztól. Az sem maradt, ahova ötvenegynéhány éves korában csa­ládjával együtt lehajtsa a fejét. Valamikor ré­gen, amikor még nem törtek ilyen ukmukfukkra az ágyakra és asztalokra, másképpen ment Puskás Bélának is. Hegedűjével rövid pár év alatt csinos kis házat r, átázott össze, ami azonban nem sokkát az impénumváltozds után szinte észrevétlenül el­úszott. Egyre kevesebb lett a nótaszerető embe­rek száma, egyre kevesebb lett az ajtó előtti asz­talkára helyezett tányér tartalma s végül más hijján _’amint Puskás Béla mondja . meg kel­lett együk a házat. Mostanában egyik jónevii P Unirii mulató­ban játszik Puskás Béla és a vendégek szerint egy idő óta mint hogyha könnyek hullanának a hegedűjéből. Meg lehet '"feni. Sokat mvro kell gondojko/ni rajta... Annyi előnye . még. van többi sorstársával szemben, hogy ő legalább esténként néhány, órára elfelejti a magyar nóta bus hullámzásában a vég­rehajtót, a dobot.. Ér csak olyankor döbbenrá a XVIII. ÉVFOLYAM. 51. SZÁM. *WM«»«ea9®fc*ísw** Olcsóbb lett a „HERNIES“ vasúti menetrend Nagy menetrendköuyv 4 0!— Lei Kis zsebme ne trend 16*— „ nyomorúságos valóra, amikor otthon a kongó fa­lak közt nem tartja már bűvöletében a nóta, amibe minden barátot, végrehajtót s keserűséget bele le­het sírni, Puskás Béla tízezreknek húzta fülébe az édes® bus nótákat, tízezreket vidított fel és most ellen- szolgáltatásképpen az ő kedvébe néhány ember be­le robogott a társzek érrel. Csak annyit még, hogy Puskás Béla saját bevallása szerint soha olyan fájdalmat nem is® mert nagyszerű pályafutása alatt, mint az övét, pedig ő jó párezer emberből kihegedülte már a legfeketébb keserűséget, fájdalmat is. Szerencsét­lensége a megmcztelenitett szegény jó Puskás Bé­lának, hogy 6 nem mehet valamelyik másik mula­tóba, hogy enyhítsen megpróbáltatásán és vergő­désén, mert neki arra a két-húrom lejre is göre só­sén szüksége van, amit, ha minden jói megy, esté- től-reggelig összéhegedül. , így áll 1935-ben Erdély egykori leghíresebb’ cigányprímása, akinek lia továbbra is igy viszo­nozzák művészetét, hegedűjével hamarosan kike­rülhet valamelyik uccasarokra. (-> Az oilorheiumegyai ref. Nőszaveiség a szórványokért (Odorheiu, március í.) Február 26-án tar­totta meg tisztújító közgyűlését az odorheiu- rnegyei ref. Nőszövetség dr. Gyárfás Pálné el­nöklete mellett, aki magas színvonalú megnyi­tójában mutatott rá arra a munkára, amellyel a Nőszövetség folyton súlyosbodó viszonyok mellett is hűen kitartott hivatása mellett és fo­kozott erővel igyekezett munkálni céljait. A tartalmas titkári jelentés után a közgyűlés új­ból a régi vezetőséget választotta meg az újabb bárom évi ciklusra egyhangú lelkesedéssel. Egyik kiemelkedő pontja volt a közgyűlésnek Wer ess Margit tanitónőképző intézeti tanár kitűnő előadása a ref. nő kötelességeiről. Szabó Andrásáé az odorheui városi népszövetség el­nöke ismertette a szórványok ügyét és indít­ványt ^terjesztett elő, hogy a megyei Nőszövet- ség minden erejével kapcsolódjék be a szórvá­nyok, a veszélyeztetett magyarság megmenté­sére irányuló akcióba és találja módját, hogy ezt a segítséget a legmegfelelőbb formában nyújthassa. A Nőszövetség a kérdés fontossá­gának teljes tudatában tette magáévá az in­dítványt. *AA1A**4 t*JI 1 ‘mt»U Wégisí meggyilkolták az Angol Bank «'írtólló katonáját Londonból jelentik: Ismeretes, hogy az An­gol Bank aranypincéjének páncélajtója előtt átlőtt fejjel, holtan találták James Baker köz­katonát, aki ott őrszolgálatot teljesített. Az őr­mester megállapította, hogy a gárdisu fegyve­réből egy töltény hiányzik s ebből öngyilkos Ságra következtettek. A londoni lapok csütör­tökön hasábos cikkekben számolnak be az aranypin.ee őrének rejtélyes haláláról s meg­állapítják, hogy több körülmény teljesen ki­zárja az öngyilkosság lehetőségét. Valószínű tehát, hogy James Baker gárdista gyilkosság áldozata. A rejtélyes eset a londoni rendőrség legkiválóbb detektivjeit foglalkoztatja. A bank aranypincéjében hiány nincs s ez még Rejté­lyesebbé teszi a gárdista halálát.

Next

/
Thumbnails
Contents