Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-22 / 67. szám
XVIII. eVTOLTAU. ff. SIAM HBlETlUjsm 7 Két szilágysági község népének közelharca kaszákkal és kapákkal Egy halott, két haldokló sebesült (Zalau, március 20.) Véres közelharcot folytatott Zalau közelében két község lakossága- A véres verekedés a Zalautól 14—15 kilométerre fekvő Napradea és Cozla község lakói között tört ki. A két község lakói közös erdőt használtak, de a Cozla községbeliek az agrárreform idején nagyobb részt kaptak, ami módfelett elkeserítette a napradeaiakat. Az évek óta élesedő ellentétek szerdán véres összecsapásra vezettek. A napradeai jegyző és biró megkísérelte kibékiteni az ádáz ellenségeket, mire a Cozla községbeliek megtámadták őket és a jegyzőt felakasztással fenyegették. Napradea községnek mintegy 250 embere kapákkal és kaszákkal felfegyverkezve támadt rá a nozlaiakra, akiknél szintén kapák és kaszák voltak, A két egyenlőerejü tábor között elkeseredett közelharc támadt, amellyel szemben a községi csendőrőrs tehetetlennek bizonyult. Zalauból sególycsapatok érkeztek, de a falusiak a megerősített karhatalom felszólításaira sem hagyták abba a verekedést. A csendőrök először riasztó lövést adtak le, majd, miután a falusiak egyre fenyegetőbben viselkedtek, a tömegre lőttek. Újabb jelentés szerint a karhatalommal vívott összeütközés során az első lövést a faluisak adták le. Összesen kilencven lövés dördült el s az első percekben azt lehetett gondolni, hogy a véres harc tömeghalállal végződikA zalaui csendőrparancsnokság jelentése három halottról és öt súlyos sebesültről tud, mig a helyi inspektorátus mindössze egy halottról és három súlyos sebesültről kapott jelentést. A helyszínéről érkezett telefonjelentés szerint az összeütközésnek csakugyan egy halálos áldozata van, egy cozlai gazdálkodó személyében, de két sebesült haldoklik. A két faluban egyébként helyreállt a nyugalom. I Tavaszi ruhák árban megkezdődött Czink-ct I Tovább folyik a városi vagyon elherdálása a Bánság fővárosában Az ideiglenes tanács sorra elajándékozza a város értékes telkeit — Mindenkinek jut az áldásból, aki liberális, vagy atyai.a a tanácsbeli uraknak (Timisoara, március 20.) Többször foglalkozott a „Keleti Újság“ a botrányos timişoarai telekcserék ügyeivel. A Magyar Párt bánsági tagozata, amikor a titokban hozott határozatok kipattantak, azonnal felvette a harcot a polgárság megkárosítása ellen, bár ebben a harcban egyedül maradt, mert sem a sváb párt, sem a román ellenzéki pártok nem támogatták. Mikor valamennyi telekcserehatározatot megtámadta, egyelőre megszűntek a telekcsere kérelmek és a helyi felülvizsgálati bizottság többszöri elhalasztás után végre meghozta az első Ítéleteket. Ezek egy részében a helyi revíziós bizottság megsemmisítette a városi határozatokat,- mert megállapította, hogy nem hasonló értékű telkek cseréjéről van szó és a város nem járt el szabályszerűen. Több esetben viszont jóváhagyták a telekcseréket. Erre aztán újra megindult a telekcsereüzlet, természetesen a legnagyobb titokban, mert a városi ideiglenes bizottság zárt ülésein hozzák meg a határozatokat és azokat ki sem függesztik. Hozzájárult még a telekcsere kedvező felburjánzásához a bucureştii központi felülvizsgálati bizottság döntése, amely mégsem hallgatván a Magyar Párt képviselőjét, kimondotta, hogy az adófizetőknek fellebbezési joguk nincsen és elfogadva a városi főügyész érvelését, a telekcseréket jóváhagyta. Alighogy nyilvánosságra került a központi felülvizsgálati bizottság döntése, máris egy csomó uj telekcsere ügy került a timişoarai városi járásbíróság elé, amelyekben dr. Cimponeriu Virgil városi főügyész a város nevében bírósági szakértők kiküldését _ kérte. Ezeket a telekcseréket a városi ideiglenes bizottság január elején már jóvá is hagyta. A névsorban közismert korifeusok, városi és egyéb vezető főtisztviselők, vagy rokonaik szerepelnek. Többek közt Suciu Adrian városi főmérnök, Gredinariu Valeria, (Gredinariu Emii a városi kulturtanácsnok), Brasey René liberális képviselő (egyszer már kapott), Columba Traian, az interimar bizottság tagja, Horga Adam járásbiró, Conciatu Jón, az iparkamara főtitkára, Botez György kerületi munkaügyi felügyelő, Gritta Agrippine, Tornovicky Teodor, Teicu dr. megyei főügyész, Cingudeanu, Chicindeanu Jón, özv. Secoşan Adrianne nyitják meg a névsort. Hogy milyen módon mennek végbe ezek a telekcserék, legyen elég az alábbi két példa. Chicindeanu Jón az agrárreform alapján a III. kerület erősen kültelki részén, ahol az uccának még csak a neve van meg, kapott 241 négyzetméternyi területet, amelynek értéke 5120 lej. A város hivatalos becslése ezt most 60.250 lejre értékelte. A cseretelek a belvárosi Take Jenesen uccában 165 négyzetméter nagyságú és a választott tanács idejében négy- zetméterenkint a területet 1500—2000 lejre becsülte fel. A mostani alábecslés a telket 66.000 lejre becsüli, négyszögméterét 400 lejjel véve alapul. Még érdekesebb özv. Secoşan Adriáimé esete. Az ö birtokában levő telket', amely a városon kívül a Giroclii utón fekszik, a_ telekkönyvi adatok szerint Jobbász Mihály és neje 1933 november 3-án 3000 lejért vették meg és 1934 julius 21-én 1Í.000 lejért adták el a mai tulajdonosnak. A város hivatalos szakértője egy kis jószívűséggel a 311 négyzetméternyi telket 200 lejes egységárral 60.200 lejre becsülte, mig az ezért, a város szivében cserébe adandó 150 négyszögméteres telek értéket szintén 400 iejes egységárral 62.400 lejre szabta meg, úgyhogy Secoeanné 200 lejével a város határában fekvő jelentéktelen értékű földdarab helyett a villanegyedben kap gyönyörű telket. Minden kudarc és hiábavaló fáradtság minden támadás és gáncs ellenére a Magyar Párt bánsági tagozata tovább küzd a városi polgárok vagyonának megvédelmezésébe. El kell azonban következni a választások idejének, amikor az utolsó szót mégis a kijátszott, meg nem hallgatott és fellebbezési jogától megvont polgárság adja meg Timi- şoarân______________________ Olcsó utazási lehetőséi?, nagy vizumk clvezméuy THE Kérjen bővebb felvilágosítást: „HERMES menetjegyiroda Cluj.Cale i Reg. Ferdinand 13 T-leton; 29. ____________________ Pasteur székelyföldi vetélytdrsa Székelyföldi tudósítónk nem kisebb dologról számol be, mint hogy a világhírű Pasteurnek, akinek nevéhez a veszettség elleni szérum felfedezése fűződik, vetélytársa akadt egy kis székelyföldi községben. Bajka Zsigmond földműves és felesége esztendők óta készítenek valami fehér port, méllyel a veszettkutya által megmart embereket gyógyítják. A környékbeli székely falusiaknak valóságos zarándokhelye lett Cernatul de sas község, ahol Pasteur székely konkurrense működött. A kuruzslókat valami legendás titokzatosság szokta körülvenni. A. hiszékeny falusi nép szemében gyakran nagyobb hitelük van, mint az orvosoknak. Bajka Zsigmond és felesége körűi is legendás titokzatosság lebegett s azt beszélték róluk, hogy a fehér por olyanokat is meg gyógyítottak, akiken már mutatkoztak a rettenetes betegség jelei. A földműves semmi áron sem hajlandó elárulni a fehér por titkát. A hatóságok azonban nem■ nézik jó szemmel a kuruzslást, aminek gyakran igen szomorú következményei vannak. A hatósági gyám; évekkel ezelőtt Bajkáékat is kikezdte s a csendőrök akkor úgy megverték az orvosságokat kotyvasztó Bajkánét, hogy a szerencsétlen asszony máig is nyomorék maradt. Bajkát a törvényszék fél esztendei börtönnel akarta leszoktatni az emberszeretetről, de sem a. verés, sem a börtön nem használ: a falusi házaspár tovább etette fehér porát a veszettekkel és félvesseUekkel. Hir szerint most tudomást szerzett az esetről egy braşovi orvos, aki magával vitte Bajkát és tanulmányozni kezdte a titokzatos fehér port. Az orvos pár nappal ezelőtt levelet irt Bajka Zsigmondnénak, tudatva, hogy férje rövidesen hazamegy, a gyógyszer bevált s a Bajka-házaspár egyelőre háromszázezer lejt kap a találmányért. A faluban persze nagy most az izgalom és óriásira nőtt a Bajkáék becsülete. Mit lehet tudni? Az ősi néptudomány sokszor tud olyasmit, amire a tudósok csak később jönnek rá. Ha igaz a hir, a dolog érdekessége s a találmányáért ugyancsak megszenvedett Bajka-házaSpár tekintélye azzal a ténynyel sem kisebbe dik, hogy Pasteur is volt a világon. — Elengedik az adóeltitkolást bírságokat, ha az eltitkolt adó összegét 3 hónapon beiül kifizetik, A Dimineaţa értesülése szerint a pénzügyminiszter törvényjavaslatot készített, amely megsemmisíti az adóeltitkolásokért, kivetett bírságokat, ha azok, akiket az eltitkolásért megbüntettek, a törvény kihirdetésétől számított 3 hónapon belül kifizetik a bírságolási jegyzőkönyvben megállapított eltitkolt adó összegét. A törvénytervezet egytizedére csökkenti a különböző pénzügyi törvények ellen elkövetett kihágások miatt kirótt bírságokat is. A tői vényjavaslat rövidesen a parlameut elé kerül és életbe is lép. — ideges embereknek és lelki betegeknek az igen enyhén ható, mindig megbízható természetes „Ferenc József" keserüviz — reggel éhgyomorra egy pohárrat bevéve — rendes bélmüködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Világhírű idegorvosok és gyógyintézetek vezetőinek véleménye alapján a Ferenc József viz állandó használata az agy és a gerincvelő megbetegedéseinél Is a legmelegebben ajánlható. — Öngyilkos lett a nyelvvizsgán elbuktatott tanítónő. Oradearól jelentik: A bihor- diosighi csendőrség jelentette, hogy Vógh Ida 55 éves ottani tanítónő öngyilkos lett, felakasztotta magát. A csendőrségi jelentés szerint tettének oka ismeretlen. Ismerősei és hozzátartozói úgy tudják azonban, elbuktatták a nyelvvizsgán, a tanítást abba kellett hagynia és emiatti elkeseredésében lett öngyilkos.
