Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-21 / 66. szám

s fokozottabb biztonsági intézkedéseket szán­dékszik életbeléptetni. A francia parlament­ben több képviselő javasolta, hogy az ápri­lis elsején leszerelő újoncok szolgálati ide­jét további hat hónappal hosszabbítsák meg. Lava! Moszkvában liaval külügyminiszter hétfőn es kedden egész nap összeköttetésben állott az angol és olasz kormányokkal. Szerdán Lebrun elnök vezetésével államtanács lesz, mely a kül­ügyi helyzetet vitatja meg. Amint beavatott forrásból közük, Laval külügyminiszter rö­videsen Moszkvába utazik s ott találkozik Eden föpecsétőrrel, aki berlini látogatása után utazik az orosz fővárosba. A franciák „dönlő TÍss*avágás“-a Francia politikai körökben nagy csaló­dást keltett a Németországhoz intézett an­gol jegyzék. Hangsúlyozzák, hogy Francia- ország nem elégedhetik meg erélytelen és hatástalan tiltakozásokkal, hanem olyan lé­péseket fog tenni, melyek alkalmasak tesz­nek arra, hogy elégtételt szolgáltassanak Franciaország és a versail’esi békeszerző­dés szellemének. Hir szevín* a francia kor­mány döntő visszavágásra készül. Elégedellcnség Angisával s'cinken A francia sajtó változatlan hevesség­gel támadja Németországot, m dyet az euró­RumUjsm ________ .ni,,>jegw OMiiwawiMFiiiMiBmwjtMMgwr"1 pai béke felforgatásának tervével vádol. A lapok sem titkolják, hogy Anglia jegyzéke Franciaországban csalódást okozott. Az „Echo de Paris44“ Anglia behódolásáról ir és azt állítja, hogy a német kérdéssel kapcso­latban Ar glia és Franciaország politikája élesen szembefordult egymással. Bár Anglia is tiltakozik Németország védkötelezettségi törvénye ellen, ez a tiltakozás erélytelen és nagy gyöngeségröl tesz tanúságot. Az a tény, hogy Simon külügyminiszter és Eden főpecsétör a történtek után is ellátogat Ber­linbe, méltán keltheti azt a látszatot, hogy 'Anglia szívesebben tárgyal Franciaország nélkül a németekkel. A lap sürgeti, hogy Franciaország lépjen azonnali összekötte­tésbe a ídsantanttal, a Balkán-szövetséggel és Olaszországgal s a londoni egyezményt is mielőbb kössék meg. A L’Oeuvre szerint a Németországhoz intézett angol jegyzék meghiúsít minden együttműködést London, Páris és Róma kö­zött és erkölcsi elégtételt ad Hitlernek. Ber­lin nem nyugtalankodik Páris és London magatartása miatt és csak Róma nyugtala­nítja. A Le Populaire azt Írja, hogy Sir John Simon berlini útja Németország fel- fegyverlcezéséneJc legalizálását jelenti. A német védkötelezettség elrendelése nagy kihatással volt a nemzetközi tőzsde- piacra is. A párisi tőzsdén bessz tapasztal­ható. Az értékpapírok 1—4 ponttal estek. Berlin — megelégedett (Berlin, március 19.) A német közvéle­mény megelégedéssel vette tudomásul Neu­rath' báró nyilatkozatát, hogy Németország továbbra is szükségesnek tartja Simon ber­lini látogatását a megindult nemzetközi tár­gyalások továbbfolytatására. A német la­pok nagy fegyelmezett*.éggel tartanak ki a kormány álláspontja mellett, hangoztatva, hogy Németország fegyverkezése nem tá­madó, hanem védelmi jellegű és Németor­szág politikája továbbra is az európai béke konszolidálására irányul. A sajtó reméli, hogy Sir John Simon tárgyalásai a német birodalom fővárosában eloszlatják azokat a félreértéseket, melyeket a német védkötele­zettség proklamálása külföldön okozott. A „"Völkischer Beobachter“ megjegyzi, hogy !Anglia örömestebb tárgyal Németországgal francia segédhezés nélkül s ezért választja a Németországgal folytatandó közvetlen esz­mecsere útját. Németország nagyon is haj­landó tanácskozni a londoni megegyezés pontjairól, annyival is inkább, mert — amint Hitler is kijelentette nyilatkozatában, — a tárgyalásoknak most már megvan az előfeltétele: Németország egyenjogúsága és szuverenitása. Mussolini nemzetközi értekezletet akar össze hívni '(Páris, március 19.)' Á „Matin“ római tudósítója jelenti, hogy Mussolini nemzet- komi értekezlet összefhivására készül. Az ér­tekezlet, mely Mussolini véleménye szerint igen ineggi visítaná a nemzetközi politikai helyzet kibontakozását, Északolaszország valamelyik határmenti városában volna. Olaszországban foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hfgy olyan intézkedéseket kellene fo­ganatosítani. melyek Németországgal szem­ben gazdasági kényszert alkalmaznának, de A világhírű RACHNAAOVA könyvek: SZERELEM, CSEKA HALÁL HÁZASSÁG A VÖRÖS VIHARBAN BECSI TEJES ASSZONY propagandakiadásban kötetenként 84 — lejért vagy a három kötet egyiitt 85» lejért kapható a MINERVA KÖNYVESBOLTBAN Cluj, Regina iSţaria ucca 'Anglia és az Egyesült Államok ehhez nem hajlandók hozzájárulni. Az olasz lap .k meg­állapítják, hogy a gazdasági zárlat terve Franciaországban vetődött fel, de ahhoz Olaszország sem járulna hozzá szívesen. An­glia és az Egyesült Államok nélkül nem is lehetne megvalósítani a zárlatok Amerika vára!(ipzá$i állásponton '(Washington, március 19.) Pittmann szenátor, a külügyi bizottság elnöke beszé­det mondott a szenátusban a német védköte- lezettségi törvény által teremtett uj euró­XVlll ÉVFOLYAM. 66-. SZÁM. Legújabb tavaszi divatlapok megérkeztek BERNÁT papirüzletébe Piaţa Unirii pai helyzetről. Beszédében megállapította, hogy az európai hatalmak nagy mulasztást követtek el, amikor nem gondoskodtak arról, hogy még idejében építsenek ki iri védelmi rendszert. Amerikának ma nem Tehet más magatartása az eseményekkel kapcsolatban, mint elhalasztani minden Európával össze­függésben álló gazdasági lépést mindaddig, mig az európai helyzet nem tisztázódik vég­legesen. Hémd Biodiflolla (Páris, március 19.) A Petit Párisién ber­lini távirat alapján jelenti, hogy a német kor­mány hadiflotta építését is tervbe vette. Állí­tólag Neurath külügyminiszter már közölte is Sir Erie Phipps berlini angol nagykövettel, hogy Németország négyszázezer tonnára rugó tengeri haderőt állit fel. Sémeí magyarázal (Berlin, március 19.) A német távirati iroda jelentése szerint az angol jegyzékkel kapcsolatban bizonyára helyt áll az a feltevés, hogy Nenrath külügyminiszter rámutatott válaszadása alkalmával azokra az eltérésekre, melyek az angol és német állásfoglalás között mutatkoznak. Neurath báró elmondta többek között, hogy miután a népszövetségi ellenőrző bizottság elhagyta Németországot, a többi ha­talom nem vonta le maga számára a leszere­lési kötelezettség következéseit s igy maguk szegték meg a versaillesi békeszerződés 5. szakaszának alapelveit. Németország, miután a március 16-i proklamáció által megszabadul minden lealacsonyító megterheléstől és gát­lástól, az összes többi hatalmak biztonságának szemelött tartásával ülhet a zöld asztalhoz az összes aktuális kérdések megtárgyalására. A japán kérdőjel (London, március 19.) A Daily Express jelenti, hogy Vorosilov orosz hadügyi népbiz­tos sürgős értekezletre hívta össze a vezérkart. Az értekezleten az orosz hadsereg létszámának függő kérdéseit tárgyalják meg. A szovjet kormány hosszuhullámu rádióadásban közli a hirt, hogy Németország és Japán között katonai egyezmény készül. Araki japán ex- hadiigyminiszter a közelnapokban Berlinbe utazik, hogy megbeszélje a katonai szövetke­zés részletkérdéseit. A „Times“ azt írja, hogy a német fegyver­kezést Japán európai ügynek tekinti s ezért nem ártja bele magát- De, ha olyan értekez­letet hívnak össze, melyen a békeszerződés összes aláírói részt vesznek, akkor Japán sem vonja ki magát a részvétel alól, miután a békeszerződést ő is aláírta. Az angol lap szerint Japánban nem nézik rossz szemmel a német védkötelezettséget, mert ez nagyon alkalmas lehet arra, hogy lekösse Oroszország katonai erejét. Ludendorf és Hitler A „Daily Express' jelentése szerint Német­országban hire jár, hogy Ludendorf kibéküli Hitlerrel. A lap berlini munkatársa felkereste az ősz hadvezért vidéki kastélyában, Luden­dorf azonban ebben a kérdésben nem volt haj­landó nyilatkozni. Azt azonban kijelentette, hogy a német védkötelezettség elrendelését ő is egyetlen eszköznek tartja arra, hogy Német­ország kiszabaduljon lealázó helyzetéből. Amint mondta, ezt a lépést ö is hosszú ideje sürgette már. A Daily Express munkatársa ezután megkérdezte Ludendorftól, hogy cl- 'vállalja-c a védkötelezettség alapjára helye­zett német haderő főparancsnokságát? Az agg hadvezér kijelentette, hogy erre egyelőre nem gondol. Simon menii, ami a men’liel's (London, március 19.) A rádiótársaság kül­politikái szerkesztője hétfő» előadást tartott a mikrofon előtt Németország titkos fegyverke­zéséről. Előadta, hogy a németek titkos üze­meket tartanak fenn és kaszárnyákat építettek az erdők mélyén, továbbá megszervezték a tengerpart védőrendszerét. Simon külügy­miniszter azért utazik Berlinbe, hogy annyit mentsen meg abból, ami elveszett, amennyi csak lehetséges. Kotláiit Zoltán nem érti a Psalmus Hungaricus betiltását {Budapest, március 19.) Kodály Zoltán nyilatkozott „Az Est“ munkatársának a Psal­mus Hungaricus romániai betiltásával kap­csolatban. j uj té — Józsua óta nem fordult elő, — mondta a világhírű magyar zeneszerző, — hogy har­sonák vagy más zeneszerszámok hangjára falak dőltek volna össze. Ezért nem tudom megérteni, hogy mi indította arra a román hatóságokat, hogy betiltsák a Psalmus Hun­garicus Romániában való játszását. Irreden­tizmust semmiképpen sem lehet belemagya­rázni a Psalmus Hungaricus-ba, mert annak szövege még a XVI. század első felében, 1535 ben készült. » ..t, — A külföldön tanuló diákok deviza kér­vényei. Bucurestiből jelentik: A külkereske­delmet szabályozó hivatal tudatja a közönség­gel, hogy a hivatal mellett működő bizottság csak azokat a devizaigénylő kérvényeket fogja kedvezően elintézni a külföldön tanuló diákok számára, amelyekhez mellékelik a kö­vetkező igazoló iratokat: Bizonyítvány arról, hogy a devizaigénylő diák licentára vagy doktorátusra készül: mióta diák, rendesen folytatja tanulmányait és átment e legutolsó vizsgáján?

Next

/
Thumbnails
Contents