Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-13 / 59. szám
KuívQjsxg XVÎ11. ÉVFOLYAM. 59. SIAM* 4qglielescu>ânnep a székely megyében Mégyszáx lanilo gyfift össze Csíkban, hogy fttn" tessen a reánán kultúra rokamos lerjedésének örömére «*» lyugdijba kisidlck 19 magyar Santiiof* ti nyeiyyizsgán «Ibuáfsloli tanítóra is er a sors vár (Mercurea-Ciuc, március ll.) A Keleti Újság beszámolt arról, hogy a ciucmegyei állami tanítók egyesülete nagy ünnepség keretében kívánja az újonnan kinevezett állami tanítóktól a hivatalos esküt bevenni és egyben a nyugdíjba készülő állami tanítókat elbucsuz- tatni. Ez az ünnepség az egyesület által rendezett diszgyülés és irodalmi estély keretében szombaton zajlott le a Vigadó nagytermében. A diszgyülésre büntetés terhe mellett hivatalos volt a megye minden állami tanítója, tanítónője és óvónője, akik teljes számban, mintegy négyszázan meg is jelentek. Anghe- lescu és Lepadatu miniszterek is kilátásba helyezték megjelenésüket, azonban a legutolsó percben a látogatást lemondották. Megjelent a diszgyülésen Toni, az országos állami tanítói egyesület elnöke, lacubescu alelnökied együtt. Résztvett dr. .Oţetea Valér prefektussal, az élen az egész- rondán társadalmi élet vezetői , a tanügyi vezetőkkel 'együtt. A diszülóst istentisztelet vezette be, amelyet Borcan loan görög keleti lelkész végzett. Istentisztelet végén a görög keleti vallása uj tanítók a lelkész közreműködésével letették a hivatalos esküt. Majd Vlad Izidor görögkatholikus lelkész vette be az esküt a görögkatholikus vallása; uj íapitók- tól. A római kát liolikus vallásu tanitók esküjét Biró Ferenc esperes-plébános lett volna hivatva bevenni, azonban amikor, a román nyelv nem tudása miatt azt csak magyarul volt hajlandó eszközölni, Chele Vasilc tanfelügyelő kijelentette, hogy miután állami .tanítók közgyűléséről van szó és az összes római katholikus tanitók vallásuk ellenére is román nemzetiségűek, azt csak román nyelven lehet végezni. Ezután Chele Vasile tanfelügyelő olvasta fel a romás, esküformulát a római katholikus vallásu tanítóknak románul. A közgyűlésre meghívták Takács Károly református esperest is, aki készséggel meg is jelent, azonban az uj állami tanitók között református vallásu nem akadt. Az eskü letétele után Borcan görög keleti lelkész mondott beszédet. Az eskü jelentőségét fejtegette a tanítói hivatással kapcsolatban. Majd rátért arra, ami már politika volt— Az állami tanítóknak, — mondotta, - különösen a Székelyföldöli kettős hivatásuk van: egyik a román kultúra terjesztése, a másik már nemzeti hivatás: a fajukat, nemzetüket, vallásukat elhagyott román testvéreiknek a nemzet kötelékébe, a vallás aklába való visszatérítése. Az egyházi öltözetben elmondott, meglehetősen agresszív hangú beszéd természetesen «lénk ovációt váltott ki a fiatalabb ta-iitónemzedékből. Utána dr. Oţetea Valér prefektus méltatta a tanítói hivatást és az állami iskola jelentőségét. Igen jó hatást váltott ki a közönség józanabb rétegéből, bogy került minden politikai vonatkozást. Aztán Toni, az állami tanitók országos egyesületének elnöke lépett a pódiumra és szuggesztiv erővel, magával ragadó hatalmas beszédben vázolta az igazi tanító képét, jellemét lacobescu alelnök szintén a tanitó feladatáról beszélt Ezzel a díszközgyűlés véget is ért. Áttértek a közgyűlés napirendjére. Vasilc Chele tanfelügyelő mondott nagy beszédet és felállította Ciucmegye állami oktatásának grafikonját. • 1919-ben, — mondotta többek között, — Ciucmegyében csupán 9 állami iskolai tanitó működött, az is kilenc községben és kilenc tanteremben, Hála azonban a mindenkori közoktatásügyi kormányoknak, már 1920 évtől kez- dődőleg megindult a fejlődés. Az 1935. évben ma 314 állami iskolai tanitó és -15 óvónő van. Csupán 1935. évben 73 uj tanítóval ajándékozta meg Anghelescu közoktatásügyi miniszter ezt a megyét, amely legjobban rászorul a román kultúrára, hogy lassankint népe visszatérjen abba a nemzeti közösségbe, ahonnan erőszakkal kiszakították Aztán azt is bejelentette Chele tanfelügyelő, hogy az állami oktatásból ez év elején 19 állami tanitó vált ki, akik nyugdíjazásukat kérték, amit már meg is kaptak. Megemlítette, hogy ezek a tanitók mind kisebbségiek és mar a magyar uralom idején állami szolgálatot teljesítettek. Amikor 1819-ben az állami oktatás átvételére került a sor: mindnyájan átléptek állami szolgálatba és becsülettel vég z‘ék kötelességüket mindaddig, amíg rajtuk kívül eső okokbol bekövetkezett, hogy az állami oklatás kötelékéből ki kellett válniok. Köszönetét indítványoz a számukra és a közgyűlés hangosan m igéljenezte a 19 nyugdíjba ment magyar állami tanítót. A zaj elültével hangok hallatszottak afelől is: mi lesz a nyelvvizsgán elbukott tizenegy magyar nemzetiségű állami tanítóval? Azonban a gyűlést vezető elnökség erről nem akart tudomást venni és a válaszadással adós maradt. A közgyűlés után társasebéd következeit, anielyen igen sók felköszöntő hangzott el a helyi tanügyi vezetőkre és Anghelescura. Estére a Vigadó színháztermét zsúfolásig megtöltötte a tanítóság és a helyi román intelligencia. A megyei tanítóegyesület _ énekkara adott elé román napdalokat. A tanítóegyesület műkedvelői bemutatták a „Muskátli az ablakban“ cimü román életképet. Ez az a darab, amellyel az „Astra1“ megbízásaoö! a műkedvelők be akarják járni a megyo minden székely'községét propaganda célokkal A közgyűlésnek még másnapra vasárnapra is akadt teendője. Értek iZ'Cttó alakulr át és a Vigadóban Toni elnöklete alatt kimondotta: tiltakozik a kormány terve ellen hogy nincs tekintettel magasat)» kolturtenyezőkre és a közoktatásügyi költségvetést is ie akarja sztu- Utáni tiz százalékkal. rl.iltakozásúkat táviratilag juttatták el a pénzügyminiszterhez és szintén táviratban biztosították Anghelescu t ragsszkfw I águkról • AKBzBNSÍG SZAVA A Magyar Párt annak idején arra kértem városi tanácsot és a vízmüvek igazgatósagat, hogy — ha vízórákkal látják el a város kisebb uccáit is, — a vízóra árát méltányos részletekben hajtsák be a perifériák kis házainak tulajdonosaitól. Mi. Hasdeu-uccai háztulajdonosok magunk is kértük, a vízmüvek igazgatóságát, hogy a kültelki háztulajdonosoknak nyújtson, kedvezőbb fizetési feltételeket, ügy gondoltuk, bogy havi 100 léjes törlesztés bőven elegendő volna, hiszen hozzászámítva ehhez a havonta, Uz©- tendö 80 lejes vizdijat, igy is 180 lejt kell tűzetnünk havonta. A vízmüveknél azonban mind a Magyar Párt közbenjárása, mípd .pedig a mi kérésünk visszautasításra talált s a kültelki háztulajdonosoktól továbbra is havi 350 lejt törlesztési összeget követelnek, ami a vizdijjal együtt 430 lejre rúg. Ezt az összeget ii magúnk szegény sorsúban iigüi tudjuk kill- zetni- Aki azonban nem fizeti ki a vízóra árának részletét, attól a vizdijat sem fogadják el. így többünktől máris elvették a vízhasználatot. Ezúttal a nyilvánosság előtt kérjük ismételten a városi tanácsot és a vízmüvek igazgatóságát, hogy intézzék humánusabban a kispolgárság ügyeit. Ha már kérésünk nélkül elláttak bennünket vízórákkal, találjanak módot rá, hogy a mai megélhetési viszonyoknak megfelelő módon tudjuk azt ki is fizetni és ne vegyék el még a vizet is tőlünk. Tisztelettel a Hnsrlethvceai házigazdák " A numerus valachicus és a lenyelt béka esete A Magyar Párt városi tagozata Sibiubau magyar áldozatkészségből negyedik éve a téli hónapokban napközi gyermekotthont tart fenn, ahol a szegónysorsu gyermekek meleg helyiségben naponta háromszor-négyszer meleg ételt kapnak és a lehetőség szeriül még ruha nemüt is. Ennek az otthonnak a gyermekei közül egy nehánynak a nevét, akik teljes idő alatt élelmet és ruhát kaptak felsorolom: Hodisan Elena b éves. Hodisan Victoria 5'éves. Hodisan Emilia 2 éves. Tomufa Petru ti éves. Tornuţa. Dionisius 5 éves. Tornuţa Elisabetha 3 éves. Muntean Niculai 4 éves. Szurdoki Kies Kornél nyugalmazott kut- szárezredest, a Magyar Párt sibiuí tagozatának elnökét megkérdeztem, mi a véleménye a Vaida numerus yalachieusáról. Csudálkozó arccal néz ream, mert tudja, hogy a mindennapi tanácskozásokból ismerem a nézetét, előbb, el is. mosolyodik, de rá mindjárt area elborul egy kissé és becsületes, őszülő fejét lehajtva, beszélni kezd:-— Nem merem hinni, hogy akadjon .felelős kormány, aki megvalósítaná. Különben ha nézzük a hadseregnél, vasútnál, postánál, bíróságnál pénzügynél, telefontársaságnál, állami üzemeknél és a regáti magánvállalatok alkalmazottainak a nemzeti arányszámát és ha az elosztás igazságos lenne, nagyon jól járnánk. Abban az esetben pedig, ha az elosztásnál nem vennék a nemzetiségek valódi létszá mát figyelembe, úgy járnánk vele, mint a székely a békával. És elbeszélte az iámért béka nyelés esetét. Elmondom én is: „Két székely megy a vásárra az egyik egy tehenet visz eladni, a másik valami munkaalkalmat keres. Visszajövet is együtt bandukolnak — az egyik a tehénért kétezer lejt kapott, a másik nem talált munkát. A munkát kereső menetközben egy békát lát —- eszébe .jut nagy nyomorúsága, megböki a szomszéd ját és mondja: — Szomszéd! A tehén áráért képes volnék ezt a békát lenyelni! Az atyafi hol a békát, hol .a szomszédját nézi, kevés go.idolkozás után rááll az alkura A székely nagynehezen, de valahogy lenyeli a békát. A másik odaadja a kétezer lejt, de se pénze, se tehene nem lévén, töri a fejét, hogy szerezhetné vissza. Egy még nagyobb és utálatosabb béka lenyelésére tesz ajánlatot a kétezer lejért. A szomszéd látja, hogy a -béka kétszer nagyobb és tudja, hogy milyen nehezen ment a lenyelés, elfogadja az ajánlatot. A tehenes gazda még nagyobb kinnal, mint' a másik — de szintén lenyeli a békát és a szomszéd visszaadja a pénzt. Az ut további részén szótlanul ballagnak és hazaérve búcsúznak: — Isten vele szomszéd. Isten áldja, — mondja a másik, de azért szeretném tudni, miért ettük meg » békát?“ A kis Hodisan, Tornuţa és Muntean csemetéknek — ha megérem, mig megnőnek elfogom mesélni a székely esetét a békával. Vaida Sándort pedig kérem, ne együk.meg a békát! Álba-Iulián nekünk más lakomát Ígérték; és tessék elgondolni, hogy nekünk a kisebbik békát kellene lenyelni. Azonban ha Vaida Sándor mégis a békaevést tartaná kívánatosnak. — úgy a német, szász, orosz, bulgăr, zsidó és rutén kisebbségi testvéreinkkel, — mert őket is érdekli, megbeszéljük és egyik barátom kifejezésével élve, „ha muszáj,“ megesszük a békát. Ludvigh Gyula ŢS»*wn»i Tavaszi ültetéshez elsőrendű gyümölcs és sétányfát. rózsát, nuigastörzsü és bokor ajánl Szász Gazdasági Tanintézet faiskolája Mediaş, Telefon 29. Árjegyzék ingyen' '«3V
