Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-11 / 58. szám
XVIII. ÉVFOLYAM M. SIAM Knm-tysm-y és 82 összes velejáró' keile* ősellenségek t mell., hál- és fejfájások, ideges zavarok éi a láz, oly szerrel gyógyitaii* «ék, amely mindezekre fsafs csökkeni! a lázat, enyfilt! a fájdalmakat és megnyugtatja az idegeket. E teljes hafáské* Oesség csak egyetlenegy gyógyszerben van meg és ez ai HEVRALßlWE JURIST Ax ügyvédi numerusi clausus Irta : S©€»5ä ísfi-'rán dr. II, Sajnos ezzel szemben azt látjuk, bogy n joghallgatók még a jelenlegi rendszer ellen is sztrájkba léptek és az igazságügyminiszter .a iaşii és bucureştii egyetem javaslatára állítólag kijelentette volna, hogy elegendőnek tartja a kétévi ügyvédjelölti gyakorlatot. És ami főleg sajnálatos, ez az igazságügyminiszter erdélyi ember, aki ismeri a régi rendszernek minden előnyét. Milyen javulást várhatunk tehát a jövőtől? Az ügyvédi kamaráknak eszel a kérdéssel kellene foglalkozni elsősorban, mert ha ez a rendszer tovább tart, hiúba lesz minden soviniszta irányzat, a pálya teljes leziillését nem lékéi megakadályozni. De ezenkívül szükséges és megfontolandó az Ügyvédi kar szelektálása fegyelmi alapon is. Vannak ügyvédek, akik ellen évenként a feljelentések légiója érkezik, bűnvádi feljelentésekkel együtt s akik kisehb-nagyobb büntetessél megúszva a feljelentést, tovább folytatják az ügyvédi kar presztízsét sértő ténykedéseiket Legyen szigorúbb az ügyvédi kamarák fegyelmi választmánya s az ilyen ügyvédek ellen alkalmazzon megfelelő erélyes szankciókat s ezáltal is segíteni fog tudni az ügyvédi kar yálságán. De vannak egyéb bajáik is. Szerintem az a rendszer is-téves és hibás, hogy fiatal, 21—22 éves végzett joászokat- a! bíróknak neveznek ki s ezek minthogy minden 5 évben átlag tartanak bírói vizsgát, 5 évig dolgoznak, mint álbirők, azután a vizsgán megbukva, kénytelenek az ügyvédi pályára menni, ezáltal is nehezítve az ügyvédek helyzetét. Mindénesétre nehéz megérteni, hogyha valaki 5 évig jó volt bírónak, miért ne lenne jó továbbra is és viszont, ha nein jó bírónak, miért lehetne jó ügyvédnek, midőn régebben az ügyvédi vizsga nehezebb volt, mint a bírói vizsga- Csak a legutóbbi selejtezések alkalmával több száz al- birót tettek le az állásából, akik kénytelenek voltak az ügyvédi pályába kapaszkodni, ami által természetszerűleg romlott az ügyvédek átlag helyzete. Szerintem senkit sem volna szabad albir ónak sem kinevezni addig, mig a-1 bírói vizsgája nincs 'meg, viszont nem minden bírói vizsgával bíró egyén nevezendő ki. Kai’ nem ezek az egyének működhetnének jegyzői minőségben addig, amíg megfelelő módon ki• nevezhetők lesznek És ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a törvényszéki és járábirósági jegyzői karnak az átszervezése is. Ma, amikor oly sok jogvégzett intellektuel van, két felé Kellene választani a bíróságnál a kezeöí állást és a jegyzői állást olyképpen, hogy a kezelői állásokat 4 középiskolával biró egyének is elfoglalhatják, viszont jegyzőknek, akik, már magasabb jogászi teendőket végeznek, csak jogvégzettséggel, vagy doktorátussal biró egyének volnának kinevezendők, akik mindaddig jegyzők lennének, mig le nem teszik a birói vizsgát s akkor volnának kinevezendők albirónak, esetleg bírónak. Ha ez igy törvénybe lenne iktatva, nagyon sok jogvóg- zett egyén mehetne törvényszéki, vagy járás- birósági jegyzőnek s ezáltal is csökkenő azoknak a száma, akik igy kénytelenek az ügyvédi pályákon tengődni. íme tehát egy néhány javaslat, amely szerintem alkalmas volna a pálya nehézségeit enyhíteni és lehetővé tenné, hogy minden alkotmányellenes javaslatok nélkül a helyzet megjavuljon. Sajnos a numerus elaüsus burkolt formájában amúgy is érvényben van. Az országos arányszámot számítva, a kisebbségi ügyvédek száma nem éri el azt a percentet, amennyi őket megilleti, viszont helyileg, pld. Oradean a magyar ügyvédek száma jóval alatta van az őket megillető percentuális aránynál. Ami pedig a kereseti lehetőséget illeti, sem csőd, sem más megbízás kisebbségi ügyvédnek nem igen járt ki az utóbbi 10 esztendőben és mag' a magyar közönség sem támogatja az ügyvédeket még olyan ügyekkel sem, amelyeknek el-i (London, március 9.) 'A „Daily Mail“ közli Ribbentropp nyilatkozatát a németangol tárgyalások elhalasztásáról. Ribbentropp kijelentette, hogy az angol-német tárgyalásoktól a legszebb gyakorlati eredményeket várták, ezeket azouhau csirájában fojtották el angoi részről a Fehér Könyv kiadásával. Arra ugjanis semmi szükség nem volt, hogy Anglia megindokolja fegyverkezését. Érthetetlen és különös, hogy Anglia mindenáron Németországra akarja hárítani a felelősséget fegyverkezése miatt. Németország teljesítette lefegyverzési kötelezettségét. a többi hatalmak azonban nem teljesítették. Az is különös eljárás az angoloktól, hogy állandóan különbséget tesznek Hitler akarata és a német nép szándékai között, holott Hitler és a német nép egyöntetűen, keresik Anglia barátságát. Ribbentropp kijelentése • szerint Neurath báró a jövő hét folyamán kéri Sir Eric Phipps berlini angol követet, hogy érdeklődje meg az angol kormánynál, mikor volna ideje az angol Mii ügy miniszternek Berlinbe látogatni. ÂSZERELMESEK VARÁZSLATOS HANGULATÁHOZ HOZZÁTARTOZIK MNDI3 ÉS MINENÜTT AZ exîase KÖLNIVÍZ NO RT) ER TÖKÉLETES KÉSZÍTMÉNYE intézése sablonos, vagy formai. Pedig ezek a kisebbségi ügyvédek azok, akik őrtállanak a kisebbségi nép jogai felett s akiket a magyar társadalomnak kötelessége volna támogatni. íme tehát az ügyvédi numerus clausus problémája, amelynek felvetését egyesek üdvösnek és egyedül célravezetőnek tartanak, jóllehet tudniok kellene, hogy ez egyrészt alkotmányellenes, jogtipró és a problémát nem oldja meg egyáltalán. Az angol sajtó élénken foglalkozik a Deutscher Allgemeine Zeitungnak egyik cikkével, mely szerint ás a tény, hogy Anglia Németország fegyverkezésével magyar rázza saját fegyverkezését, a német fegyverkezési jognak és teljes egyenjoguságánaik hiánytalan elismerése. Ami a keleti paktumot illeti. Németország ma is változatlanul elfordul a tervtől, mert a szovjet és Francia- ország fegyveres túlereje által kikényszeri- tetl béke nem igazi béke. r? Példátlanul öleié könyvvásár L'pa» ná*f Cluj ! Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, Jack London, Maupassant, Móricz, R. Rolland, Zilahi, Zola. stb. stb. Gazdasági, technikai könyvek, a filozófia, művészettörténet, történelem, természettudomány, irodalomtörténet, stb. alapvető müvei. Minden 5, 10, 20, 30, 33, 40 és 50 tejes árakban. Lep ágénál Cluj. •— Menjen be Lepagehoz, mert ilyen alkalom § ritkán adódik. Kérjen ingyen jegyzéket. •-4~ Német-angol szépárba] elmaradt berlini látogatásáról Ribbentropp kifogásolja, ho*y Anglia saját fegyverkezésé* oek ódiumát a németekre hárítja viszont az antrol sajtó né* met megállapításra hivatkozva, vitatja, hogy a „Fehér Könyv“ a német egyenjogúság teljes elismerése «un ...1)1*111111...111*1111.... 100 modern, kényelmes szoba. Liftek A* Központi fűtés. Hideg-meleg folyóvíz. Az étterem-és kavéház* P'*Vp ’jC r Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem ucca 5. ban minden este szalonzene. 3WF ^©niíj ***** A SUlllUilUUtSllHllíIllllSllilllUlSlllSSIIJllJJIlUS^llÜllHtiíiSíifMíllltíHíliiHHriH 3iIî!ÎIIH!îl®lllililII!!lfflUII!lU
