Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-10 / 33. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 33. SZÁM. Knmajsm Február 11-én kezdődik a takarékosság esztendeje W milUárdra csökkentik le u költségvetést ■— 939 pénzintézet közül négyszáznak a megmenekülését látják biztosítottnak (Bucureşti, február 8.) A kormánynak igen nagy gondot okoz a költség-vetési egyen ffuly, amit különösen a jegybank külföldi ellenőrző szakértőjének, Auboinnek a jelentése után, nagy óvatossággal kell az- uj költségvetési esztendőre előirányozni. Az uralkodó maga is különös érdeklődést tanúsít e költségvetési munka iránt s Tatarescu mi- íiiszterelnök a pénteki kihallgatásán beszámolt arról, hogyan kívánja a kormány a nehéz feladatot megoldani. Külön kihallgatáson hallgatta meg a király Antonescu pénzügyminiszter előterjesztéseit. Hir szerint az Aj pénzügyminiszter határozott kifejezést adott annak a kívánságának, hogy szállítsák le az egész költségvetést 19 milliard™ olyan megtakarításokkal, amelyeknek a ke- »esztülviteléhez igen nagy szigorúság volna szükséges. Ez az igyekezet azonban a valóságban aligha járna teljes sikerrel, mert hiţ szén a rendes és rendkívüli állami költségvetések évi tétele 30 milliárd körül szokott morogni. A minisztertanács pénteki ülése elő is irt bizonyos takarékossági szempontokat is egy olyan tervet, amelynek a végrehajtását február 11-én kezdik meg, igy ennek az dj takarékossági módszernek az esztendeje a jövő hét elején kezdődik. Február 11-élöl kezdődőié*/ Tatarescu elnöklete alatt minisztertanácsot tartottak a pénzügyminisztériumban. A miniszterelnök beszámolt a Skoda-mü- vekkel folytatott tárgyalásokról s a minisztertanács magáévá tette azokat a feltételeiket, amelyeket a Skoda céggel szemben fel- nllitottak. Victor Antonescu pénzügyminiszter általánosságban beszámolt az 1935—36. évi költségvetés előkészítő munkálatairól. A mi Aisztertanáes, egyetértésben a pénzügyminiszter javaslataival, a következőket határozta el: a) A jövő évi költségvetésnek kétmilliárdos megtakarítást kell elérnie a mostani büdzsével szemben, ami úgy lesz keresztülvihető, hogy tiz százalékkal csökkentik az egyes minisztériumok kiadásait. b) Február 11-i, hétfői kezdettel többé nem eszközölnek egyetlen kinevezést, vagy előléptetést sem a ma betöltetlen, vagy később megüresedő közszolgálati állásokra, vagy az államtól, megyéktől és községektől függő magánhivatalokban, beleértve a monopólintézeteket, autonómintézeteket, különleges közigazgatási, közüzemi igazatógságokban. Ez a határozat a jövő költségvetési év egész tartama alatt érvényben marad. c) Azon megüresedett állásokba, amelyeknek betöltése feltétlenül szükséges, más szolgálatokból, esetleg más ügyosztályokból fognak áthelyezni munkaerőket. Február ll-étől kezdve az 1935—36. évi költségvetési év lejártáig semmilyen közhivatal, közüzem, megye, vagy község, nem vásárolhat ingatlanokat, nem foghat neki uj építkezéseknek és csak a már megkezdett munkálatokat fejeztethetik be. 939 pénzintézet közül 400 A Banca Naţionala elkészítette a kimutatást arról is, hogy a konverzió és az azzal kapcsolatos likvidálás milyen helyzetet teremtett az ország pénzintézetei számára Igen érdekes ez a kimutatás, amely azt állapítja meg ami különben köztudomású is volt már, hogy a Romániában lévő közel ezer pénzintézet közül mintegy négyszáz tudja megúszni azokat a nehézségeket, amelyek közé jutottak s azokat a feltételeket, amiket a törvény felállít. E kimutatás szerint a fővárosi 115 bank közül 85-nek kell likvidálnia. Húsz pénzintézet megállapodást tudott' kötni betéteseivel, illetőleg összeg hitelezőivel. A nagybankok közül/nyolc utasította el a likvidálást, úgy, hogy annak veszteségei ne háruljanak rá a hitelezőkre. Vidéken 824 bejegyzett bank van és ezek közül 29 van abban a helyzetben, hogy teljes mértékben ki tudja elégíteni hitelezőit s eleget tud tenni kötelezettségeinek. Mindössze 155 pénzintézet tudott csak megegyezésre jutni a hitelezőivel, 73 pedig választottbiró- sághoz fordult felfolyamodással, 70 került kényszerlikvidálás alá és 37 kért konkordátumot. A vidéki pénzintézetek közül e kimutatás szerint 360 van olyan, amelyeknek meg kell szűnniük. így az országban levő 939 pénzintézet közül mintegy 400-nak van a fennállása biztosítva. Prágában szemrehányásokkal fogadták a Skoda-cég romániai kudarcának a hírét (Prága, február 8.) Csehszlovákiában a Skoda-cég, mint óriási tőkéjű gőiiátvállalat, igen nagy hatalom. A prágai sajtóra befolyása van a vállalatnak, amilyent akar. Most Löwensteinék hazaérkezése után, a cseh sajtó szemrehányásokat tesz Romániának. A lapok azt írják: csehszlovák politikai körökben kinos feltűnést keltett, hogy a román kormány és a Skoda-gyár között megszakadtak a tárgyalások. Illetékes helyről annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy két szövetséges ország között nem volna szabad olyan eseményeknek fctőferdulniok, melyek félreértésekre adhatnak okot. Hogy a tárgyalások kudarccal végződtek, — írják — annak oka román belpolitikai kérdésekben Keresendő. Remélik azonban, hogy a tárgyalások újra kezdődnek és tisztultabb légkörben sikerre is vezetnek. MH h* ♦♦ »♦♦♦»»»»»» ftfénden remény meg van sat in£iffy«srországi belpolitikai feszültség békés levezetésére CiömSsös és B«iX)i!en Islván gróf után Albrecht főherceg és Fchhardl voltaic Ito* mányzói audiencián — Pórf«á(csopor* iosilási mocgalniaic (Budapest, február 8.) Eckhardt Tibor emlékezetes nyilatkozata következtében kiéleződött belpolitikai helyzet tovább bonyolódik. Az egységes pártban egyöntetű a vélemény, hogy Jfick- hardttal szemben kifejezésre kell juttatni a kormánnyal való egyetértést. A Bethlen—Ekhardt vitával és más fonos magyar belpoliikai kérdéssel kapcsolabnn elhatározta a kormánypárt, hogy a jövő hétre pártértekezletet hív össze. Ezt megelőzően azonban pénteken este előértekeziet volt, melyen az összes bonyolult belpolitikai kérdéseket megvitatták. Bethlen István gróf négy óra hosz- szat tartó, Gömbös miniszterelnök egy órás kormányzói kihallgatásának magyar politikai körökben rendkívül jelentőséget tulajdonítanak, nemkülönben TCeresztes-Fischer belügyminiszter egy feltűnő kijelentésének, amelyet bizonyos tünetekkel szemben tett. Magyar politikai körökben a belpolitikai helyzetet válságosnak tartják. Eddig csak az ellenzék sürgette a képviselőház összehívását, most már azonban az egységes párt is indokoltnak, szükségesnek és sürgősnek tartja ezt. Hir szerint a nemzeti egység táborába beolvadt keresztény kisgazda és földmives párt főtitkára, Marion Béla február 20-ra hívott össze pártértekezletet. Erre az értekezletre az összes kerületi pártelnököket és titkárokat a központba rendelték. A Festetieh Sándor gróf vezetése alatt álló hoTOgkcresztesek beavatott forrásból származó hir szerint szintén bejelentették csatlakozásukat a miniszterelnök reformmozgalmaihoz. A liorogkereszttseknbk az a frakciója, mely nincs megelégedve a határozattal, állítólag a Meská Zoltán vezetése alatt álló nemzeti-szocialista párthoz akar csatlakozni. Gömbös miniszterelnök és Bethlen István gróf csütörtökön a késő éjjeli órákig tartó tanácskozásokat folytattak, melyek során törekedtek az ellentétek elsimítására s a magyar belpolitikai élet , nyugatmának visszaállítására. A „Magyarország“ azt írja, hogy a belpo- Httkai zavar békés kibontakozására minden lehetőség meg van. A helyzet megoldása uem nehéz, Gömbös miniszterelnök és Bethlen István az összes vitás kérdések tekintetében közös megállapodásra jutottak. A kormány álláspontja az, hogy a belpo- litikai feszültséget még áldozatok árán is le kell vezetni, mert az országnak most minden figyelmét a rendkívül fontos külpolitikai események felé kell fordítania a ez csak akkor lehetséges, ha a belpolitika egységes és szilárd. Az „Esti kurír“ nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy Bethlen és Gömbös kormányzói kihallgatása után Albrecht főherceg, majd délután Eckhardt Tibor is kihallgatáson volt a kormányzónál. Boncsaláwal vádolnak iié# tnrdal adóiisztviselőt (Turda, február 8.) Az itteni törvényszék Stefanescu—Zira-tanácsa tegnap kezdte tárgyalni a turdai állami adóhivatal hét felfüggesztett tisztviselőjének ügyét. A vád szerint a mult óv első hónapjaiban kibocsátott adóbonokkal visszaéléseket követtek el és megkárosították az államot azzal, hogy 1932. évi adót is elszámoltak adóbonnal. . A délelőtt 11 órakor kezdődő tárgyalásoa rendre hallgatták ki a közokirathamisitással és hivatali sikkasztással vádolt tisztviselőket, akik az ellenük szóló vádak ellen azzal védekeztek, hogy az 1932, évre mindössze pár esetben számoltak el bont. Ekkor már minişzteri rendelkezés engedélyezte a nyugdíjasoknak éa állami szállítóknak azt, hogy 1931., 32., 33. évi és 34. első negyedévi adójukat az általuk kapott bonnal fizethessék. Az este 8 óráig húzódó kihallgatások után a bíróság úgy határozott, hogy könyvszakértőkkel vizsgáltatja meg a rolókat és a tárgyalást folyó év február 19-re elnapolta.
