Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-10 / 33. szám

W§gsámnp9 ţnm* február tű, - if«3 lm) I Tuut pocUJA pUktitA in | f Worn«»: No. 24.256—1927 I íUöfizetési árait belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 800, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító időszkjaiban. ORSZÁGOS MAl«\AHi'JkUU i..u\ XVIII. ÉVFOLYAM. - 33. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda; Clnj Maron L. Fop-neca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sent küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Az olcsó emberélet A természet játékai kifürkészlietetlenek. A háború esélyei csökkentek, az emberek boldogan lélegzeltek fel, mindenki azt remélte, hogy a nyu­galom érzése kevésbé önzőkké, kevésbé ridegebbé változtatja a lelkeket, egy nyugalmasabb és de- riiltebb korszak fordulatában bíztunk az uj év hajnalán. Az optimizmust pár hét óta felváltotta az egyéni tragédiák lánesora, alattomos betegség rohanta meg a gyanútlan embereket, apák és anyák reszketve, álmatlanul virrasztják át az éj­szakákat gyermekeik betegágya mellett, van olyan család, amelyben egyszerre négy-öt családtag bir­kózik a halállal s ma például két derék és köztisz­teletben állő közéleti ember halt meg élete teljé­ben az skotókészségnek duzzadó életerejében, Most csakugyan olcsó az emberélet. Nem ke­gyelmez, nem kiméi senkit. Nem tesz különbséget aszerint, hogy ki milyen vallásu, ki milyen nem­zetiségű. Mintna csak azt példázná, hogy milyen hiú és ostoba rövidlátás az ádáz, mások egziszten­ciájára törő kíméletlen hajsza, a feneketlen gyű­lölködés, amely ogy nagyobb darab kenyérért tesz boldogtalanná egyéneket, családi boldogságot. Mit ér a vagyon, mit ér a nagy állás, hiszen hol­nap talán értünk kongatják meg a lélekharangot és a temetőben egyformán néhány lépésnyi föld­terület mindnyájank földbirtoka. Az is csak ad­dig, amíg porladó testünk összevegyül az anya- földdel. Olcsó az emberélet, de szabad-e még olcsóbbá tenni? Az oradeai rendőrségre bevittek egy nyo­morult munkásembert, akit megtévesztettek ugyan a kommunizmus demagóg jelszavai, de akinek éppen fiatalsága miatt is volt még ideje arra, hogy belássa: oktalanság idegen, messziről impor­tált frázisokért vásárra vinni a bőrét. Es ebben az -esetben csakugyan valósággá vált a szókép, vásárra került a megtévesztett ember bőre: mint életerős ember ment be a rendőrségre és mint halottat szállította el a hullaszállító kocsi. Egy szomszédos községből félholtan hoztak be egy ese- lédleányt, aki 5 a lóban bűnös volt; lopott, de aki­vel szemben munkaadója szintén vétket követeit el, mert csekély bérét hosszú időn keresztül nem adta ki. Azt olvassuk, hogy a rendőrkomiszár nem akarta átvenni a borzalmasan megkínzott, boldog­talan leányt, mert nem vállalta a felelősségét an­nak, hogy ott leheli ki a lelkét a rendőrségi prics- CSPD. Hír szerint hárman voltak jelen, rettenetes raegkinoztatásánál: a gazdája, gazdájának egyik rokona és a csendőrőrmester. Kinek a lelkén szá­rad egész életre való megnyomoritása, azt majd a vizsgálat fogja eldönteni. A Székelyföldről pedig nap-nap után érkez­nek hírek a csendörbrutalitások láncolatáról. Az olvasó már borzadva fordít egyet az ujságlapon, mert a saját idegeit félti a ' ' ‘ ’ " kínvallatások leírásától. Egy el­tűnt szék érkerék ért, vagy ásóért, eszméletlenné, ' 1 vernek, pofoznak sokszor tisztes, derék gazdákat és csak utólag tűnik ki ártatlan­ságuk. Az élet pedig napról-napra. drágább, nehe­zebb. A drágasági bullámban vájjon nem lehet­ne-e az emberéletet is megdrágítani? Olyan nagy dolog kiadni egy rendeletet, amely szigorú rend­szabályokkal, esetleg azonnali elbocsátással ijessze Francia Kormányválság tehetősége teszi Kérdésessé a londoni paktum esélyeit Hitfer sirmélyesen reife á! sz külpolitika irányilásét \ német ▼álasac intiéfj! »sens kószált el tv l^lacDonalcí leijeiét»!©!!©* hocşy Mémaei- ország „I»ecsxl2«fkoszorúval44 férlieS visM« Cíenfi*e A berlini sajtó bizakodóan ír a londoni egyezménnyel kapcsolatban várható esemé­nyekről, ugyanakkor azonban Párisból vál­sághíreket jelentenék. Ez a lűr méltán kelt­het aggodalmakat világszerte, mert a fran­cia kormány és Laval esetleges bukása épp­úgy felboríthatják az egész béke-koncepciót* mint Barthou halála a keleti paktum betető­zés előtt állónak látszó épületét is alapjában ingatta meg. Londonban azonban változat­lanul optimisták, mint ezt MacDonald mai nyilatkozata is bizony úja. VAfsácjIiirek Pirísban (Páris, február 8.) A Flandin-kornmuy helyzete a rendkívüli meghatalmazás alap­ját! kibocsátáott szanálási kormányrendelet következtében megingott. Az ellenzék he vés támadásokba kezdett a kormáuy elleu s azt állítja, bogy a kormány fölött már meghúzták a lélekharangot. Ellenzéki lapok állítása szerint a Flandin-kormány bukása elkerülhetetlen. Kisebb vereség máris érte a kormányt a pénzügyi bizottság csütörtöki ülésén, mikor is a kereskedelemügyi miuiszternek a gazdasági" élet újjászervezésére irányuló javaslatát 9:t8 arányban leszavazták. Hiller vezetésével szerkesztik a német válasziratot (Páris, február 8.)' Beavatott politikai körökben állítják, hogy Röster német nagy­követ nem hozhatta magával a birodakni kor many válaszát, mert Hitler még nem készült el vele. Berlinben éjjel-nappal lázasan dol­goznak a válaszirat elkészítésén. A német nagykövet egyelőre csak egy kérdőívet nyúj­tott át Laval francia külügyminiszternek. Ebben a kérdőívben a német kormány a lon­doni egyezmény egyes homályosan megfogal­mazott indítványaira vonatkozóan tett fel konkrét kérdéseket. (Páris, február 8.) Berlinből kapott hí­rek nyomán közli a párisi sajtó, hogy Hit­ler egy hétre minden kihallgatást felfüg­gesztett és egész idejét a külpolitikai kérdé­seknek óhajtja szentelni. Az Intransigeant berlini levelezője szerint a Wilhelm-strassen és általában az összes német politikai körök­ben igen bizakodó hangulat uralkodik. farai influenzás Laval külügyminiszter, aki több nap óta náthalázzal fekszik, hírek szerint rövide­sen fogadja Röster párisi német nagyköve tét, akivel a londoni egyezmény ügyéről tár­gyal. Más hirek szerint a tárgyalás pénteken délelőtt már meg is történt. Laval péntekeu este Simon külügyminiszterrel találkozott. Â francia politikai és sajtóköröket most az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi a teendő abban az esetben, ha Németország éppenugy, mint a keleti paktum kérdésében, a londoni egyezménnyel szemben is a halogatás állás­pontjára helyezkedik? el a kegyetlenkedésektől azokat a közegeket, akik­nek feladata az emberélet védelme, nem pedig kioltása Hiszen rendszerrel állunk szemben, nem pedig egyéni túlkapásokkal. Valahogy az ment bele a köztudaUa, hogy a Székelyföldön és máshol a rendfentaríó közegek büntető expedíció eszkö­zei. Ezt a rettenetes köztudatot haladéktalanul ki kell irtani. Akinek pedig természeténél fogva ete­tne a brutalitás, attól gondolkozás nélkül meg kell tisztítani az országos rendfenntartás szerve­zetét. Hiába nincs Romániában halálos ítélet, hogyha ezt a nemes és szép jogi elvet mindegyre megcsufolják az országnak ho! ezen, hogy azon a részén. . Ülésé az emberélet, legyen olcsó és magútól értetődő a vandalizmus megtorlása is.

Next

/
Thumbnails
Contents