Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-08 / 31. szám
XVIII ÉVFOLYAM, ii. SLAM. Keim-Utsm 7 Eckhardt Tibor vitába száll gróf Helblex» 1st vára raafi ix^’iiiardh kifogásolja, hog^ magyar részről a magyar fförelfcvéselc felvet éséííelt Jo«f»róS is iemoncijanalc — Be^Ment újra válaszol és feRmtarFja áS áspoaifját (Budapest, február 6.) Megemlékeztünk arról a nagy feltűnést!: cikkről, melyet Bethlen István gróf ir! ’esti Napló“ vezető helyén. A vezéreik. amint irtuk, a francia-olasz római egyezménnyel s az ebből következő dunai egyezménnyel foglalkozva, azokat a következményeket mérlegeli, melyek az egyezményekből Magyarországra háramolhatnak. Megállapította Bethlen István gróf, hogy Magyarország csak örömmel fogadhatja az európai béke megszilárdításának komoly kísérletét s a magyar közvélemény tartózkodásának csak az az oka, hogy a megegyezés hiteles szövege egyelőre még ismeretlen. Annak azonban, hogy Magyar- ország is csatlakozzék a római egyezményhez, nélkülözhetetlen kelléke, hogy a túlsó oldalról is nyilvánuljon meg a békés engedékenységnek az a szelleme, melyet Magyarország tanúsít a megegyezés érdekében. A vezércikknek az a kijelentése keltette a legnagyobb feltűnést, hogy a dunavölgyi megegyezésre vonatkozó tárgyalásokba Magyarország semmi szin alatt sem keverheti bele a revíziós kérdést s ezt a magyar közvélemény előtt leplezetlenül be kell vallani, hogy senki se tápláljon hiú reményeket. Ezzel szemben azonban megállapítja Bethlen István, hogy Magyarország semmi olyan megegyezést nem irhát alá, amely pretenzióinak békés utón való kielégítését eleve kizárja. A nagyhorderejű és általános feltünést- keltő kijelentéseket tartalmazó vezércikkre Eckhardt Tibor, a magyar kormány napokban lemondott népszövetségi főmegbizottja válaszol az „Uj Magyarság'" szerdai számában. Eckhardt vitába száll Bethlen István megállapításaival, örömmel kell megállapítani, — irja, —- hogy az olasz-franeia megegyezés az európai légkör jelentékeny enyhülését hozta magával. Lényeges eredmény, hogy Laval szakított Franciaország eddigi mesterkélt, túlfűtött politikájával s az Euró pára nézve igen kedvezőtlen francia-orosz szövetkezés helyett az igazi béke megalapozásának útjára lépett. Ezen az utón lehet megvalósítani az európai együttműködés ideálját. Nem érdektelen Magyarországra nézve, hogy a francia-orosz szövetség várható felbomlása s a francia-olasz, továbbá francia-angol egyezmények megkötése milyen következményekkel járnak, örvendetes az is, hogy Németország egyenjogúsítása nem jelenti újra a fegyverkezési verseny megkezdését, sem pedig Franciaország rér széröl az eddigi bekerítést politika folytatását. Nyilvánvaló, hogy a nagyhatalmak általános és végleges európai megoldásokra törekednek. Eckhardt erélyesen helyezkedik szembe Bethlen István gróf állításaival, amikor megállapítja, hogy Magyarország külpolitikai helyzete a londoni megegyezés következtében szintén megváltozott. Anglia és Olaszország eddig is elismerték a magyar igények jogosultságát, egyedül Franciaország helyezkédett szembe azokkal. A londoni egyezmény következtében azonban egészen biztosra várható, hogy most már Franciaország magatartása is megváltozik. A római jegyzőkönyv és a londoni megegyezés az ösz- szes felek tárgyalása és megállapodása révén óhajt stabil európai helyzetet teremteni. Semmi szükség sincs a magyar közvélemény elkedvetlenítésére akkor, amikor a kialakuló megoldás önként kilátásba helyezi Németország számára a katonai záradék hatálytalanítását és ennek a ténynek, mely a békeszerződési mii egységének megbontását jelenti, Magyarországra nézve is messzemenő következményei lehetnek. Eckhardt Tibor éppen ellenkező következtetésekre jut vezércikkében, mint Bethlen István s azt mondja, kitől várja Magyarország az őt illető kérdések felvetését, ha ö maga is eleve lemond azokról. Bethlen István „Az Est“-ben válaszol Eckhardt cikkére. Válaszában megismétli első cikkének állításait .,<? bővebb magyarázatokkal támasztja alá azokat. Hangsúlyozza, •hogy az ü állításai nem jelentették a lemondást, ' ’ r f , i . , J" • I V T r' • - r »X ■*.*** o l*-f-ff tfTttţfffffttlCH — Elítéltek egy mérnököt, aki leszidta a végrehajtót. Pikó János oradeai mérnök állt ma a hadbíróság előtt hatóságelleni erőszakkal vádolva. Pikó mérnöknek mintegy 100 lejt kitevő adóhátraléka volt, amelyet a végrehajtó, állítása szerint, mindig akkor akart behajtani, amikor a mérnök nem tartózkodott a lakásán. Harmadszori látogatása alkalmával hivatalos árverezési végzéssel és dobossal jelent meg a mérnök lakásán, doboltatni kezdett és meg akarta kezdeni az árverést, de nem a törvény által előirt módon. A mérnök beteg lévén, a végrehajtó meglepetésére otthon volt, a dobszóra kifutott a házból és kérte, hogy menjen be a lgkásbá, hogy intézzék el az ügyet. A végrehajtó nem volt hajlandó erre, még akkor sem, mire a mérnök méregbe jött és „csavargó tái’saságnak“ nevezte a végrehajtókat. Barbu ügyész vádbeszédében súlyos büntetést kér Pikóra. A hadbíróság 2000 lej pénzbüntetésre és 2000 lej költség megtérítésére ítélte Pikó mérnököt. A gyémánt tie Ironizálása ~A világ gyémántbirtokosai között nagy riadalmat keltett a hir, hogy egy angol tudósnak negyvenötévi kísérletezés után sikerüli felfedeznie a gyémántkéssités titkát. A mester ségesen előállított gyémánt — nem szabad ősz szetéveszteni a hamis „gyémánttal“ — semmiben sem különbözik a természetestől s nincs o világnak az az ékszerésze, vagy szakértője, aki felismerné az eredetét- A londoni Evening Post közlése szerint ilyen mesterséges gyémántok már nagy mennyiségben kerültek forgalomba a londoni, amszterdami és párisi éle- szerüzletekben. Mindössze nyolcvan fontba kerül egy eddig ezer font értéket képviselő gyémántdarab előállítása. A feltaláló nevét szigorú titokban tartják, mert attól félnek, hogy a kétségbeesett gyémánttulajdonosok, akiknek sokmilliárdnyi értéke forog kockán, elteszik láb alól a szorgalmas angol tudóst. A. találmány hire a budapesti gyémántpiacon is rendkívüli izgalmat okozott, mert lehetséges, hogy azok, akik vagyonukat gyémántba fektették, máról holnapra mindenüket elveszítik. Az angol tudós negyvenöt évig fáradozott azon, hogy felfedezze a mesterséges gyémánt- készítés titkát. Bizonyára nem csupán tudományos érdeklődés vezette, hanem felmérhetetlen kincsekről, határtalan gazdagságról is álmodozott. S mit ért el vele? Legfeljebb annyit, hogy sikerüli a világ egyik bálványát ledönteni, Molocli-lsten egyik inkar nációját megfosztani magas trónusától. Mert ha olcsón és korlátlan mennyiségben sikerül előállítani a gyémántot, akkor nincs is annak értéke többé. A középkor lázasan kutató alkimistái, akik deliríumos önkívületben, olvasztó tégelyek forróságában és lombikok gőzében halálukig kutatták az aranycsinálás titkát, szintén nem értek volna el nagyobb eredményt. Legfeljebb annyit, hogy a sápadt arcú arany ördög szereplése már régen a történelemé s a jótékony feledésé volna. Pillanatokra valósággal megdöbbentő a gondolat, hogy milyen viszonylagosak értékfogalmaink. Az arany értékét is csak a „nemes érc“ ritkasága s az emberek közt létrejött konvenció határozta meg. Egyébként azt már régen megállapították, hogy egy darab vas, vagy kovácsolt acél sokkal hasznosabb, mint az arany. Ha a mesterséges gyémántkészitésről szóló hírek csakugyan megfelelnek a valóságnak, amiben nincs okunk kételkedni, akkor nemsokára megérjük, hogy a gyémántot csak azért becsülik, mert alkalmas az üvegvágásra. A gyémánt váratlan detronizálása egyéb következményekkel is járhat. Nem utolsó sorban azzal, hogy a szerelmi Ura művelőinek újabb hasonlat után kell kutaniok. Az Imádott hölgy egyáltalán nem lesz meghalva, ha a költő azt Írja emlékkönyvébe, amit Petőfi irt annakidején: „Te vagy a nagy világ legnagyobb gyémántja!“ Fia nem értékes többe a gyémánt, nem értékes a hasonlat sem. LB«rS8«nur«=«« Ş Tartósan oduláok gép I nu|9f'S»lIl. csvi iany nélkül (Vienna I ?ys*c-n) hölgvfodr-'isz, Sir. Mat^J — Csütörtökön megkezdődnek a nyugdíjfizetések. A január havi nyugdijak kifizetését csütörtökön kezdi meg a pénzügyigazgatóság az alábbi beosztás szerint: Február 7-én: Tisztek és N, O, P, U betűk. Február 8-án: R. L, M, K betűk. Február 9-én: G, H. I, S betűk, Február 11-én: 1), E. F, V, C hetük. Február 12-én: A, 15. Z, T betűk. Február 13-án mindazok jelentkezhetnek nyugdijaikért, akik a megjelölt napokon nem vették fel. A fizetések délelőtt 8—1 és délután 4—G óra között történnek a péiiziigyigazgatóság pénztárainál. A nyugdijakat csak az illető nyugdíjasok kezéhez fizetik ki. Az idegen kézben talált könyveket elkobozzákOlcsó könyvkiárusitás! Míg a készlet tart! Használt, de jó kárban, díszes vászonkötésben, Antiquar könyvek. K öté tenké nt 40*- lejért! Kaphatóka Keleti Újság kiadóhivatalában, Cluj, Baron L. Pod u. 5. Vidékieknek a könyv ár és 10 portó beküldése ellenében az nnal szállítjuk Utánvétté' könyvet nem küldünk. H. G, Wells- Amikor az üstökös eljön. ............... Mr. Polly lázadása ............... Mr. Biitling „ „ „ Az istenek eledele „ „ „ Anca Veronika „ „ „ A láthatatlan ember „ „ „ Egy jámbor !é ek története „ „ Ioqo bun ay. I, 2 kötet „ „ Élet és ka and Anatole France: A pinguinek szigete Tolsitoj ■ Kare- ha Anna 1, 2 kötet Dickens: Kis Dorrit 1, 2, 3 kötet „ Twist Olivér \ „ Karácsonyi énekek Nehéz idők Zola: Nana 1, 2 kötet
