Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-08 / 31. szám

îvî sei 6hAt BUDAPEST V Taxa poatiiâ plitltá. in numără: No. 84.256—192' Péntek,, 1935. febnuür 8, — Ara ,0I Előfizetési árak belföldön: Egész évre 8Ü9, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 35, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. GÜS MáüUux'Aui. XVIII. ÉVFOLYAM. — 31. SZÁM Felelős szerkesztő: SZÁSZ ÉNÜKÉ. Szerkesztőseg, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Uarón E. Fop-ueca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postai!ók Î01. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza, és nem is őriz meg a szerke^stőség. ■SVÁ-v>:r’ Lehetetlen a béke Di*üt§i tizeiben ül össze az uj békekonferencia Csalt $ái»©!ország válás*;»! várjál* — Boriin Isa’Iga?. éle fartóxkcsdilc *i !o:»íüiii egyesaaéssy Isriiik&jáióí! ÄZ ancfol sajtó kosi! a isei^aefelc Icövelelésesf Nem arról a nagyvilági békéről van most szó, amivel tele vannak a világlapok. Sokkal kö­zelebbiről, mondhatni, erdélyiről. Olyan erdélyiek­nek a megköthetetlen békekötéséről, amihez ne- künk, erdélyi magyaroknak, talán éppen semmi közünk nincsen, csak annyi, hogy távoli szemlélet- íren érdekel ez a politikai fejezet. Nemcsak mint Újságolvasókat érdekel, hanem mint polgártársa­kat is, mert olyan volt kormányelnökök állanak szemben egymással, akik nem mondottak le a re­ménységről, hogy njból alakíthatnak még kor­mányt. Kormányozhatnak, vagy igen nagy befo­lyással lehetnek eljövendő kormányzásokra, hízó­val: beleavatkozhatnak, belenyúlhatnak a mi egy­szerű polgári életünkbe s kisebbségi létünk kor­látái közé. Szó van tehát a Maniu és Vaida kö­zötti konfliktusnak arról a fejleményéről, amely a politika e napjának eseménve. A nagyvilági, vagy európai békéről minden diplomáciai megállapítás azt mondja, hogy egyez­ményekben megköthető, megerősítő. Olyan diplo­matája nincsen i habom utáni Európának, aki ne azt mondaná, valahányszor nyilvánosság előtt szólal meg, hogy minden odaadásával, vérejték- ontő fáradozásával, ezer és egy akadálynak a min­dennapi leküzdésével a békéért dolgozik. Ebben a kis erdélyi háborúban, amely csak az együk ro­mán párt belső életének a határai között zajlik és húzódik, már tulmentek a szenvedélyek azon, hogy a kifelé eregetett nyilatkozatokban a békéről fo­gadkozásnak. Ennek a konfliktusnak és összetű­zésnek a résztvevői nem olyan temperamentu­mnak, hogy diplomatikus hangfogók s szabályok méretei között maradhatnának. Nem is olyan tem­peramentumosak, hogy egy-két összecsapással vé­gezzenek így, vagy úgy, egymással, vagy közöttük feltornyosult ellentéttel. Hosszú fejezetekben, néha unalomig vontatottan, aztán egyszer-máskor zajosos felcsattanásokban, bonyolódik ez a viada­lom, ami bizonyára igénybe vesz rengeteg ener­giát, munkát, mindenféle odaadást. Teljesen őreájuk tartozik annak a megítélése, hogy érde­mes-e? Ha érdemesnek tartják, akkor még nagyon hosszú ideig elhúzhatják. Most a központi párt­fórum Man innák adott bizonyosfoku elégtételt, mert Tiiea eljárását dorgáiásszerüen elítélte. Erre következni fog a Vaida ellenvágása, mert hiszen üilea az ő bizalmasa s ha még egyszer kor­mányra jutása kerülhet szóba, tőle várhatja a leghatékonyabb támogatást. Abban a beszédben, amiéit Tiieat elítélték, az a kijelentés hangzott el igen nyomatékosan, hogy a két szembenálló fél kö­zött a közeledés ki van zárva, A béke lehetetlen. Bizonyos, hogy Vaida áll e kijelentés mögött, fe­dezi is és ha ez igy van, akkor szinte érthetetlen az egy pártban való maradásuk. Csak a szemben­álló felek, a küzdelmi résztvevők igen sajátos tem­peramentuma ad erre magyarázatot. Mindkét ol­dalon azt várják, hogy a másik fél vegye a kalap­ját és távozzék. A kibékülés lehetetlen, de közös pártszervezet kereteit kovácsolják, közös progra­mot imák össze. Ha annyi minden, ami lényeg, közös lehet, akkor az ellentét pusztán a személyi haragban van. Abban a célban is, ami minden tö­rekvés előtt lebeg: iesz-e kormányrajutás? Ha igy, ilyen, békekizáró állapottal jutna a párt kor­mányra. nem lehetne sok jövőt jósolni számára. (Berlin, február 6.) ; A német kormány egyelőre még nem adott határozott választ a londoni értekezlet ügyében Berlinbe jutta­tott indítványokra. Politikai körökben azon­ban óvatosan kerülnek minden olyan kije­lentést, melyből arra lehetne következtetni, hogy Németország visszautasitja az indítvá­nyokat. Kedden fontos tanácskozások folytak le Hitlernél. A szükkŐrii minisztertanácson a birodalmi vezér elnökölt, de a megbeszélé­sek eredményéből semmi sem szivárgott ki. A Wilhélm-strassei kancelláriában és a kül­ügyminisztériumban is fontos tanácskozások folytak. Beavatott körök szerint a német bi­rodalmi kormány nem fog komolyabb aka­dályokat gördíteni a meginduló nemzetközi tárgyalások elé. Valószínű azonban, hogy a német birodalmi kormány a légügyi meg­egyezés kérdésében még felvilágosításokat kér Londontól és Páristól, mert német felfo­gás szerint az egyezmény feltételezi, hogy Németországnak már erős légi hadereje van, holott légi haderő fejlesztését a Versailles! békeszerződés tilalmai eddig lehetetlenné tet­ték. Oroszország nyugtalan (London, február 6.) A Morning Post azt írja, hogy Szovjetoroszország minden­képpen meg akarja akadályozni a Franciaor­szág és Németország között várható közele­dést. Oroszország nyilvánvalóan attól fél. hogy a megegyezés következtében Franda- országnak választania kell az angol és orosz barátság között s Franciaország habozás nél kül az előbbit fogja választani, mert Flaa din és Laval a nyugati orientáció hívei. Légi Í32*dsr©jl akar sservejcra* !^é£.E8e'1'os’SjE«g a csatíakoatás elő?? (London, február 6.) A „Morning Post“ erélyesen cáfolja azokat a sajtóállitásokat, melyek szerint arra az esetre, ha Németor­szág elutasító magatartást tanúsít a londoni egyezmény kérdésében, Franciaország és An­glia tervbe vették volna a Németország ellen irányidó légvédelmi szerződés megkötését. Ezek az állítások minden alapot nélkülöznek, írja a lap s minden bizonnyal olţmn körök­ből indulnak ki, melyeknek célja az egyez- ,mény sikerének s az európai békés légkör megteremtésének megakadályozása. A. „Daily Telegraph“ diplomáciai leve­lezője azt a nagy szenzációt keltő hirt közli, hogy jól értesült diplomáciai körökből már is kiszivárgott annak a válasznak tartalma, melyet Németország fog adni a londoni egyezményre. A megbízható hírek szerint Németország a csatlakozás előfeltételeként természetesen a Versailles! békeszerződés ka­tonai intézkedéseket tartalmazó 5. szakaszá­nak törlését állítja fel. Elvben hajlandó csatlakozni a Franciaország és Anglia között létrejött légügyi megegyezéshez, gyakorlat­ban azonban nem csatlakozhatik mindaddig, amíg nincs megfelelő légi hadereje, mellyel a megtámadott segítségére siethetne. Ami a középeurópai egyezményt illeti, Németor­szág nem helyezkedik elutasító álláspontra, de ezt az egyezményt kizáróan olasz-francia ügynek tekinti, amig Anglia be nem lép a szerződő felek sorába. Németország ragasz­kodik ahhoz, hogy határainak katonai bizto­sításához szükséges és elegendő haderő álljon rendelkezésére. Végül megállapítja, hogy Genf be is hajlandó visszatérni, de csak ak­kor, ha a népszövetségi tanács szervezetét a német kivánalmaknak megfelelően átalakít­ják. (Folytatása a második oldalon.) Bárhogyan nem akarják, valahol valamelyik fél­nek meg kell kezdenie a pártból való kivonulást. Az sem lehetetlen azonban, hogy aki kivonul, ép­pen az kerül kormányra valamilyen más pártok- í ka! s talán éppen azért, mert kivonult. Ezért van kizárva a kibékülés közöttük. A sokat hangoztatott régi barátság most fog kenyértöréshez jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents