Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-07 / 30. szám

4 KuiTf'Urs&o XVIII. ÉVFOLYAM. 50. SZÁM Rákosi az utolsó szó jogán gróf Tisza István emlékét sértegette a törvényszék előtt Vámbéry Rusztem befejezi® véáőbeszédét Pent«k@e Urd@t Ítéletet a tőrvésyszék (Budapest, február 5.)' A Rákosi-bünper keddi utolsó tárgyalási napján Vámbéry Rusztem befejezte védőbeszédét. Hosszasan adta elő a proletárdiktatúra történetét, majd azt igyekezett bebizonyítani, hogy Rákosi Mátyás nem volt tagja a tanácskormánynak. Március 21-én nem volt erőszak. — Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a proletárdiktatúra idején nem fordultak élő atrocitások, — mondotta a védő, — csak azt, hogy az ördög sem olyan fekete, vagy vörös, mint amilyenre festik. A védőbeszéd további részében azt fejte­gette, hogy Szamuelly kegyetlenkedéseire nem a kormányzótanács, hanem a hadsereg főparancsnoksága adott megbízást. A tanú­vallomások semmivel sem támasztották alá azt a vadat, hogy Rákosi Mátyásnak valami szerepe lett volna a vasutrongálásban és a lá­zadásban. Ami a huszonhét gyilkosságra való felbujtás vádját illeti, semmiféleképpen sem lehet Rákosi Mátyás egyéni felelősségét meg­állapítani a statáriális bíróság és a betege­sen fanatikus Szamuelly működése miatt. Rákosi Mátyás egyénisége nem olyan, hogy kegyetlenkedéseket lehetne feltételezni róla. Vámbéry Rusztem ezekkel a szavakkal fejezte be védőbeszédét: — Sulyosbitó körülmények nincsenek. Vi­szont kérem a törvényszéket, hogy enyhítő körülményként tudja be azt, hogy a vádirat­ban szereplő bűncselekmények tizenhat év­vel ezelőtt történtek s a vádlott azóta nyolc esztendőt börtönben töltött. Ne a vádlott po­litikai hitvallása, hanem kizáróan csak an­nak cselekedetei lebegjenek a törvényszék szeme előtt, amikor meghozza Ítéletét Vámbéry Rusztem védőbeszédére Ta­mási ügyész reflektált. Miért van az, hogy nem csak azt a cselédet büntetik meg, aki gazdája utasítására bűncselekményt követ el, — kérdezte az ügyész —, hanem azokat is, akik az utasítást kiadták? Ha a terroris­tákat megbüntették, akkor miért kerülnék él a bünetést a népbiztosok, akik a terrorcse­lekményekre felbiztatták őket? Nem igaz Vámbérynak az az állítása, hogy nem volt erőszak, mert nem is volt ellenállás; ellenál­lás ugyanis azért .nem volt, mert túlnyomó volt az erőszak. Az ügyész ismételten kéri a vádlott példás megbüntetését. Ezután Lengyel Zoltán, a Rákosi Má­tyás második védője emelkedett szólásra. Vé dőbeszédében kifejtette, hogy a Szamuelly kegyetlenkedéseiért nem lehet Rákosit vonni felelősségre. Rákosi nem bujtogatott senkit, legkevésbé Szamuellyt. kérdésére, hogy óhajt-e az utolsó szó jogá­val élni, Rákosi igennel válaszolt. Elnök: Figyelmeztetem a vádlottat, hogy ezen a helyen nem engedhetek meg egy til­tott társadalmi irányzat érdekében folyta­tandó propaganda beszédet. Rákosi: Annakidején mindent elkövet­tem a törvényes rend fenntartására. Kérem (Cluj, febr. 5.) A városi tanács — mint ismeretes, — szabályzatot ■ dolgozott ki, amelynek értelmében a város minden, területére beérkező és onnan kimenő áru után értékvámot szed­het a kereskedőktől, iparo­soktól. Az értékvám ter­mészetesen a fogyasztási cikkek újabb megdrágítását vonná maga után és igy könnyen érthető, hogy általános felzú­dulás és tiltakozás fogadta a városi tanács uj szabályrendeletét. A különbőz*» szakmai képviseletek, igy a Sfatul Negustoresc, a Kereskedő Tanács és a kisiparosok, valamint az XJG1R sorozatos gyű­léseken tiltakoztak az értékvám bevezetése el­len, de ennek ellenére a városi tanács ragasz­kodik aş értókvám életbeléptetéséhez, mert az uj adónemből a város jövedelmének szaporo­dását, emelkedését reméli. A clnji kereskedelmi és iparkamara kezde­ményezésére az összes helyi gazdasági érdek- képviseleti szervek: az UGIIÎ, Kereskedő Ta­nács, az ipartestület, a kiskereskedőket magá­ban foglaló Blocul Economic és a román ke­reskedők és iparosok szövetsége február 5-én, kedden este 7 órakor az iparkamara helyiségé­ben közös értekezletet tartottak, amelyen dr. Borbély István, a kamara időközi bizottságá­nak alelnöke ismertette az értekezlet célját és mutatott reá azokra a nehézségekre, amelyeket az iparnak és kereskedelemnek viselnie kellene az uj adónem életbeléptetése esetén. Az értelezleten megjelentek egyhan­gúlag és egységesen a városi tanács ér a törvényszéket, engedje meg, hogy bebizo­nyítsam: a kommunizmus nemcsak rombolt, hanem épített is. Elnök; Amint mondtam, nem engedek meg semmiféle propagandát. A vádlott ezután azt fejtegette, hogy gróf Tissa István, „a magyar burzsoázia képviselője“ először ellenezte a háborút, de aztán mégis beadta a derekát. Elnök: Kitételeiért rendre utasítom. Ti­sza István emléke szent $ nem engedhetem meg, hogy itt a törvényszék előtt gyalázzák. Tisza István nem a burzsoázia képviselője, hanem a magyar gondolat mártírja volt. Rákosi Mátyás ezután arra igyekezett rámutatni, hogy a proletárdiktatúra* eljöve­tele természetes dolog volt, mert a Károlyi- kormánynak nem volt programja, mig a kommunisták határozott programmal jöttek. Végül a vádlott, bűncselekmény hiányában, felmentését kérte. Az elnök ezután kihir­dette, hogy ítélethozatalra pénteken kerül sor s a tárgyalást felfüggesztette. tékvám szabályrendelete dien foglal- tnk állást. Pep tea Jacob, az UGIR igazgatója, a nagy­iparosok, Seredean ipartestületi titkár, kisipa­rosok, Ghedelean, a vendégipari munkaadók szövetsége, Muth Mihály, a Sfatul Negustoresc, a Kereskedő Tanács, Pop Joan, a Blocul Eco­nomic nevében, Molnár Ernő, a malomszövet- sóg képviseletében fejtették ki, hogy az értékvám bevezetése lényegesen megdrágítana minden fogyasztási cik­ket, az ipar, a kereskedelem, a fogyasz­tók nagy tömegének újabb indokolat­lan megterhelését jelentené, a szállítókat sorozatos zaklatásoknak tenné ki, anélkül, hogy a városi tanács a vélt célt, a vá­ros jövedelmeinek fokozását elérné, mert az értékvám alkalmazása, beszedése, ellenőrzése tekintélyes személyi és dologi kiadásokkal sza­porítaná a városi ügykezelést. Az értekezleten, megjelent érdekképvise­leti szervek kiküldöttei egyhangúlag elhatá­rozták, hogy az értékvámróí szóló városi szabály- rendelet ellen együttes fellebbezést nyújtanak be a helyi revíziós bizott­sághoz, február 7-én, csütörtökön dél­előtt pedig az összes gazdasági szerve­zetek közös küldöttsége keresi fel dr. Dragam« professzort, az időközt bizott­ság elnökét, akinek részletes emlékiratot nyújt át. és ebben külön is kifejti a városi szabályrendeletnek a kereskedelem és ipar, a fogyasztók érdekeivel merőben ellentétes intézkedéseit és arra fogja kérni a város vezetőjét, hogy ejtse el a beveze­tendő értékvám tervét, amely csak arra volna alkalmas, hogy általános felzúdulást váltson ki és a város jövedelme mégsem szaporodnék olyan mértékben, amely indokolná az élet, a legfontosabb közszükségleti cikkek újabb éa általános megdrágítását. A fellebbezésnek — jogászszakértők véle­ménye szerint — feltétlenül sikere lesz, de a jogi résztől eltekintve valószinü, hogy az álta­lános tiltakozás hatása alatt a város jelenlegi vezetősége elejti az értékvám tervét. Pontos, szép fordítások bármely nyelvre másolások. Gépbediktálás, dr. Mandel Fordító irodában, Cluj, Memorandului 24. Az elnöknek arra a vádlotthoz intézett „DÁCIA“Szálloda, Étterem és Kávéház SATU-MARE __ (SZATMÁRI Modern berendezés, — központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz. Autó minden vonatnál Teljes nép* pen­zió 120 és ISO Sej Hossíaöb tartózkodásnál külön egyezség szerinti! \ városi értékűm ellen együttes ícfeöfiezés! nyojfanak 2>e az összes gazdasági szervezetek 3<épe« Ic&iklftlistég *il8alto*ilr » város* reretőinél a* éle* megdrágifésa eile«

Next

/
Thumbnails
Contents