Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-06 / 29. szám
mm. ÉVFOLYAM. 29. 'SIAM. hi Iparosok elkeseredett hango~ tiltakoztak a betegsegélyzö pénztár jslenlegi rendszere ellen és a régi autonómia visszaállítását követelték (Tärgu-Mures, febr. 4.) A târgumureşi iparosság vasárnap délután impozáns lefolyású nagygyűlést rendezett a városház dísztermében. A gyűlésen közel háromszázan vettek részt az iparos társadalom minden rétegéből és elkeseredett hangon tiltakoztak a betegsegélyző pénztár jelenlegi rendszere ellen, mely csak súlyos terhet rak munkaadóra és alkalmazottra, de jogot nem nyújt semmit A nagygyűlésen Bustya Béla építőiparos elnökölt és- ismertette a helybeli ipartársulatok és egyesületek vezetőinek ama egyhangú elhatározását, hogy minden törvényes eszközt meg akarnak ragadni a betegsegélyező pénztár által okozott sérelmek mielőbbi orvoslása céljából Ma csak egy joga van a betegsegélyezőnél a munkaadónak és a munkásnak — .mondotta — 8 és a jog: fizetni. Ha mi fizetünk és fenntartjuk ezt az intézményt, akkor legyen jogunk arra is, hogy beleszólhassunk annak a vezetésébe Nagy baj az, hogy nincs meg az önrendelkezési joga ennek az intézménynek, mert akkor könnyen menne a sérelmek orvoslása. Aztán konkrét esetek fölemlitésével világított rá a legsúlyosabb és leggyakoribb visszásságaira ennek a mostani rendszernek. Majd előterjesztette azt a határozati javaslatot, melyet az előkészítő bizottság nagy gonddal és. komoly körültekintéssel állított össze s amely összesen tíz pontban foglalta az iparosság legégetőbb kívánságait a betegsegélyzövel szemben. A határozati javaslat szövege Így szőr. 1. Kérjük a társadalombiztosító, illetve betegsegélyező pénztár teljes önálló kormányzatának a visszaállítását, az igazgatóságot pedig úgy összeállítani, hogy abban minden érdekcsoport képviselve legyen megfelelő arányban. 2. A t.ZioMtott tagoknak betegség eseten járó táppénzt az elei naptól kezdve fizesse a pénztár és ne azok teri.-fUeircnek meg, akik amúgy is magas Járulékot fizetnek. U. A biztosításra kötelezett maga válassza meg azt áz osztályt, mely szerint tagja lesz a pénztárnak; az osztályok pedig a mai viszonyoknak megfelelően legyenek megállapítva: I. oszt, heti dija 6 lej, II. oszt, î<), III. oszt, 14, IV. oszt. 18 és V. oszt. 22 lej legyen. i. Ha a biztosított gyógykezelés, vagy operáció céljából a, kórházba kerül, akkor minden költséget a pénztár fizessen A biztosított beteg táppénze úgy legyen megállapítva, hogy abból legalább a legszerényebb élelmi szükségletét tudja szerezni. Eszerint az I. osztályú tag napi táppénze legyen 20 lej és minden kővetkező osztály 10 ir;jel emelkedjék. 6. Ötvennyolcé vés koron túl ne kelljen dijat fizetni s ha legalább 2 évig tag volt, aggkori nyugdijat kapjon 1. A munkaadó felesege is ugyanolyan . segeiyoen i-észesuljör., nini a biztosított iparos. 8. A kezelőorvos megválasztása a biztosított beteg joga legyen, úgy, amint a müveit nyugati államokban van, 9. Kérik a betegsegélyezö pénztár házi gyógyszertarainak a feloszlatását s a gyógyszerek a magán gyógyszertárakból szereztessenek be megszorítás nélkül. 10. Addig is, mig az önkormányzat visszaáll, ünnep- és vasárnap Is legyen a betegsegélyzönél ügyeletes szolgálat az első segélynyújtás céljából. Bustya elnök bejelenti, hogy ezt a határozati javaslatot a legtöbb erdélyi város iparos egyesületeinek is megküldötték, de válasz csak pár helyről érkezett vissza. így a javaslatot teljes egészében magukévá tették a Mercurea Niraj, Gheorgheni és Odorheiu városok iparos egyesületei, mig a satumarei és tárgusácuesci ■partársulatok némi módosítássá!. Ilyen módosítás pl. aá,í hogy a betegsegélyző tagság fakultativ legyen,, ne pedig kötelező. A határozati javaslathoz többen szólották hozzá é=\ élénk eszmecsere fejlődött ki a felszólalások nyomán. Csiszár Bajos, Mészáros Dénes, Coros Péter, Kacsé Ferenc, Osváth Károly, Váradí Árpád, dr. Márk Miklós és Tarkanyi Gusztáv hozzászólásai, valamint a szászrégeni román, magyar és szász iparosok megbi- zottainak a felszólalásai a határozati javaslat minden pontját még jobban megvilágították s az össziparosság érdekeivel annyira összhangolták, hogy Erdély mindhárom nemzetiségű iparostársadalma nyugodt lelki- ismerettel azonosíthatja magát vele. Frim-tUsar, «mmsBrnammsammmum mEss&EssmsFwy&mm 5 v 7,’ ;b-.f j 1 méter I MISÖT VÁSZON 73*- Lel 1 méter FE ÉR EiV!Ü VÁSZON 22"- Lei 1 méter M M 0ÂP0LÂM 33"- Lei 1 méter PAPLAMLEPEDÖ VÁSZON SS"- LM 1 méter 1 reklMszoh 1 17*-M 1 méter Á3YHEMÖ VÁSZON 23'- Lei * 1 m íer alsól:peoőVÁ3ZCN 58®“ Lei 1 da ab ABF03Z, 6 SZAIVE Â 158"- Lei PlegDaín í a Dlróiaiaizláson: ugatásért í JjtLii die a megválasztott u:rői ICel'eaa its iceresilc a Irecsts sb tárgya ásón elfiang* ars»! S naegb.Syeqzr» erkö esi jei.emzés midiét (Mercurea-Ciuc, február 4.) Csedő Imre topliţa-ciuei örökös interimar elnök, kocsmáros, mészáros viselt dolgairól már többször megemlékeztünk. Legutóbb, amiért nem sikerült a községi bírói szekbe kerülnie, államellenes izgatásért és lázitásért jel jenit! ette Miklós Árpád községi bírót és Holló János pénztárnokot. A tárgyaláson Miklós Árpádot dr. Ábrahám József, az ügyvédi kamara elnöke védte és a védelem során bírósági határozatot mutatva fel, a következőket mondotta: — Csedő Imre a többi vád között becsületsértésért is feljelentette Miklós Árpád ügyfelemet. Van szerencsém a bíróság asztalára letenni egy határozatot, amelyet az itteni törvényszéknek két elnöki rangban lévő bírája hozott és amely megállapítja, hagy Csedő Imre konok perlekedő, hitelt adni a vallomásának nem lehet, egyszóval nem tartozik a becsületes emberek közé. Csedő tehát nem keresheti azt, ami nincs; a becsületét. A tárgyalás után Csedő feldúlt arccal felkereste dr. Ahrnhám ügyvédet az irodájában és felelősségre vonta a nyilvánosan elhangzott újabb „becsületsértés“-ért. Dr. Abraham természetesen kiutasította az ellenfelét az irodájából, mire Csedő megfenyegette. Dr. Ábrahám életveszélyes fenyegetésért feljelentette Csedő Imrét, aki most már igazán emberére akadt. A vizsgálóbíró, Antoneseü, már meg is kezdetté az ügyben a kihallgatásokat és a főtárgyalást is rövidesen megtartják A falu közönsége, amely ismeri Csedőt furfangos, csalafinta észjárásáról, nagy érdeklődéssel várja ez ügyben a fejleményeket. Az ügynek még van egy érdekes, hajtása, A Miklós Árpád ellen indított álíamelleni izgatás! ügyben Már kos Endre odavaló plébánosba tárgyaló elnök arra a kérdésére: milyen ember Bernád János, a következőket mondotta: — Bernád dános minden rosszra kapható, uazudozó, hitvány ember. Tette ezt a kijelentést a plébános tanúi minőségében és akkor, amikor Bernád nem tett elfogadható vallomást Csedő Imre feljelentő ellen, Bernád most becsületsértésért pert indított Már kos Endre plébános ellen. Elfelejti, hogy bírósági tanúskodás során tett' vallomásáért senkii sem lehet felelősségre vonni, annál is inkább, mert a tanút esetleg vallomására meg is eskethetik. — Halálos áldozatokat is követelt már a satmari influenza járvány. Satmari tudósítónk jelenti: A városban veszedelmesen terjed a náthaláz. Az Összes iskolákat bezárták. Eddig két halottja van a járványnak. Mindketten 10—12 év körüli iskolásgyermekek voltak Salajmegyében 40Ö-ra tehető a náthalázas betegek száma. A zalaui iskolák nagyrészét szin tén bezárták. Prof Dr, Aschner: Lehrbuch der Koiisíi- tutionstherapie. (I. Teil: Konstitutionstherapie, II. Teil: Medikamentenverzeiehnis) 722 Seiten, Gross-Oktav in Ganzleinen 1300,— Lei- Von demselben Autor Heilerfolge der Konsti- tutioustherapie bei weiblichen Geisteskranken insbesondere bei Schisophremen, 364 Seiten, Gross-Oktav in Ganzleinen 700.— Lei. Kapható a Lepage könyvkereskedésben, Cluj. Kérje az orvosi könyvek jegyzékét ingyen Lepagetól. V-dfrisáaM'*«-« ■ ^..aap^w«WüBg^ T4iá>i^»iiawnríIXJWB1 tkl
