Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-06 / 29. szám
Ktisnüjsm íivö pontokat, mélyek Németország fegyver 'keilésére vonatkoznak A hivatalos jelentés leszögezi^ ezek ntán, hogy « londoni értekezletnek fenn ti határozatai a világ békéjének ügyét akarják szolgálni, amennyiben az a szerepük, hogy kiküszöböljék a további fegyverkezést előidéző okokat. Nagyon melegen emlékszik meg a jelentés arról a jelentős és igen sikere« munkásságról. melyet a Népszövetség a nemzetközi vitás kérdések megoldása érdekében fejtett ki. Francia ország és Anglia közösen indítványozza, hogy Németország a nagyhatalmak részéről tett engedmények ellenében járuljon hozzá a dunai egyezményhez s mint tevékeny népszövetségi tag, mielőbb foglalja «I régi helyét a népszó• veUségi tanácsban.-E^gögyi megegyezés ’K hivatalos jelentés utolsó része a légügyi megegyezésre tér át. A francia és angol állam férfiak megállapodtak abban, hogy szövetkeznek a légi támadások megakadályozása érdekében. A megállapodás értelmében minden ilyen lehetőséggel szemben kölcsönös Védelmet nyújt egymásnak Anglia és Franciaország. Ugyanakkor azonban felszólítják Olaszországot, Belgiumot és Németországot is, hogy csatlakozzanak ehhoz a légvédelmi megegyezéshez. Á megegyezés abban áll, hogy a szerződő felek bármelyikének légi megtámadása esetén a többiek egész légi haderejükkel segítségére sietnek a megtámadottnak. Anglia és Franciaország külön pontba foglalva jelentették ki, hogy a légvédelmi megegyezést magukra nézve a többi felszólított hatalmak hozzájárulásától, vagy visszautasításától függetlenül is kötelezőnek ismerik el. X<aval ém «Simon a niegegye*és jelentőségéről 'Lavcl külügyminiszter a hivatalos jelentés öyílvánocságra hozatala után úgy nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy a londoni megállapodást úgy tekinti, mint a diplomácia történetének egyik legfontosabb eseményét. A megállapodás a béke érdekeit szolgálja és a megegyezett felek őszintén remélik, hogy Németország magatartása is kedvező lesz az egyezménnyel szemben. Sir John Simon angol külügyminiszter vasárnap a késő esti órákban hosszabb rádió- előadást tartott és hiteles magyarázatát adta a megegyezésről kiadott hivatalos jelentésnek. Az angol külügyminiszter elmondotta, hogy a londoni konferencia négy tárgyat vett lel megbeszéléseinek programjára, mégpedig a Népszövetség sikereinek kellő mérlegelését ér méltatását, a római egyezményt, továbbá, a béke és biztonság kérdését, tekintetbe véve Németország igényeit, végül pedig a légi támadásokkal szemben való biztonság ügyét. Anglia és Franciaország között már többször jött 'léire a béke megszervezésére irányuló megállapodás* de ezek a komoly eredmények szempontjából nem bizonyultak elég hathatósaknak. Ezúttal bátrabb lépésről van sző, mert ez tas első eset, hogy a győztes hatalmak a ver- saillesi békeszerződésnek olyan pontjait hajlandók felfüggeszteni, melyek rendkívül előnyösek voltak számukra. A megegyezés első részének lényege az, hogy Anglia — minden tekintetben hozzájárulva a római egyezményhez, — annak szellemében bejelenti Németországnak, hogy Franci»országgal és Olaszországgal egyetértve hajlandó felfüggeszteni a mrsmllesi szerződés katonai záradékait, kivéve a Rajna-balpart katonai semlegességének biztosítására vonatkozó pontokat. Ennek a szakaszának helyébe olyan általános egyezményt tesznek, mély megvalósítja az európai fegyverkezések egyöntetű korlátozását. Ez a megállapodás is mihamarabb létrejön. A nagy hatalmak megismétlik a fegyverkezési egyenjogúságra vonatkozó öthatalmí nyilatkozatot. Simon külügyminiszter is a megállapodás utolsó pontjaként szereplő légvédelmi egyezménynek tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget. Kifejtette rádióelőadásában, hogy az európai hatalmak mostanáig teljesen ki voltak szolgáltatva az elképzelhetetlen gyorsasággal bekövetkezhető légi támadások vészedéi mének. Az ilyen támadások pillanatok alatt érhetik bármelyik országot, mégpedig az ország határától igen messze és mélyen fekvő vidékeken is. Mihelyt azonban köztudomású, hogy ilyen légi támadás esetén több állam szövetkezett össze a támadás elhárítására e a támadás bekövetkezte után azonnal, vagy azzal egyidejűén több nagyhatalom teljes légi erejével találja szemben magát a támadó, nem valószínű, hogy bármelyik hatalom is megkíséreljen ilyen kockázatos vállalkozást. Ezért nemcsak a szerződő feleknek előnyéről van sző, femem a légvédelmi szerződés egyúttal m ftwszcs eddigi intézkedéseknél hathatósabb eszköz lesz az «mrópai béke megöltalmazására. tégi Locarno Feltehetik azt'a kérdést, — mondotta Simon —, hogy ez a szerződés jelenti-e komoly kötelezettségek vállalását Anglia részéről? XVUh 'ÉVFOLYAM- 99. SZÁM. Teljesen őszintén válaszolva a kérdésre, kijelenthetem, hegy Anglia nem váPal seramivel sem többet, mint amit a loearnoi szerződésben, már amúgy is elvállalt. A különbség mind össze az, hogy a loearnoi szerződés nem fogalmazta meg szabatosan a kölcsönös segélynyújtás módjait, mig a mostani londoni egyezmény, melyet bátran nevezhetünk „légi Locarno“- n&k, sokkal szabatosabban mondja ki és hatá rozsa meg a szerződő felek kötelezettségeit- Atuennyibeu Angiiáu és Franciaországon ki vül Németország, Belgium és Olaszország is hozzájárul ehhez az egyezséghez, a háború lehetőségét sikerül igen hosszú időre kiküszöbölni Európából. Kiutaztak a francia állam fér flat« Flandln miniszterelnök hétfőn reggel fél hétkor repülőgépen hagyta el az angol fővárost. Laval külügyminiszter hétfőn délelőtt 11 órakor az „Arany Nyíl“ expresszel indult el Londonból. A pályaudvarra MacDonald, Simon és Eden főpecsétör kisérték ki Láváit, aki bucsuzásuí háláját fejezte ki a meleg fogadta tásért s azért a barátságos légkörért, mely a tárgyalások folyamán körülvette a francia államférfiakat. Flandin miniszterelnök délelőtt 11 órakor meg is érkezett Párisba, ahol azonnal a mikrofon elé állott. Rádióbeszédé ben kijelentette, hogy a londoni megegyezés uj biztonságot hozott Fraueiaországnak és békét az egész világnak. A fraitei a $a)t<$ sxerint meni esatlaftfoxll* a londoni megegyezéshez (Fáris, február 4.) Â francia lapok nagy győzelemnek tekintik a londoni megállapodás létrejöttét. Franciaország békepolitikájának komoly vívmánya, Írják a párisi lapok, hogy Anglia kilépett végre eddigi elszigeteltségéből és hajlandónak mutatkozott aktív részt venni a szárazföldi politikában. Hangsúlyozza a francia sajtó, hogy a londoni megállapodásnak nincs éle Németország ellen s az Németország felé semmiféle fenyegetést nem tartalmaz. A Petit Párisién azt irja, hogy a megállapodás az idegesen figyelő Oroszországot és kisantan- tot is megnyugtathatja. Az Echo de Paris-ban Pertinax azt irja, hogy az előjelekből ítélve Németország nem fogja elfogadni a londoni megegyezést és nem less hajlandó visszatérni a Népszövetségbe. A többi hétfői lapok is megállapítják, hogy a jövendő európai helyzet kialakulása szempontjából rendkívül sok függ Németországtól. Mindegyik lap számol azzal, hogy Németország aligha lesz hajlandó visz- szatérni a népszövetségi tanácsba. Viszont Anglia és Franciaország Németország nélkül is megvalósítja a londoni egyezményben foglalt pontokat. Az „Oeuvre“ azt a szenzációs hirt közli, hogy Eden főpecsétőr közelebbről Berlinbe utazik. A látogatás célja, hogy Németországot megnyerje a londoni egyezményben való megnyugvás és a Népszövetségbe való visszatérés számára. A sajtóhangoktól eltérően francia diplomáciai körökben csaknem biztosra veszik, hogy a londoni megegyezés módot ad a Németország és Franciaország között való barátságos közeledésre. Diplomáciai körökben igen meg vannak elégedve a londoni tanácskozások eredményeivel s hangsúlyozzák, hogy Londonban az ..Entente cordiale“ felújítása történt meg, melybe ezúttal Németországot is szeretnék bevonni. Hitler átvette n lendoni esegegj esés szövegét Mussolinihoz még szombaton éjszaka eljuttatták a londoni jelentés teljes szövegét Berlinből kapott jelentés szerint a francia és angol kormány megtette az első lépéseket abban az irányban, hogy a londoni egyezmény ügyében hivatalos tárgyalásokat folytasson Németországgal. Neurat báró külügyminiszter ma kihallgatásra vezette Hitler elé Phtpps angol és Poncé francia nagykövetet. Hitler átvette a londoni megegyezés szövegét, de mml kapcsolatosa» egyelőre semmiféle kijelentést nem tett, A párisi Temps azt írja, hogy Göring közelebbről Londonba fog utazni, hogy közölje a német kormány álláspontját Londoni kiinduló pont (London, február 4.) ' ' angol sajtó opts mizmussal fogadja a tárgyalásokról kiadott hivatalos jelentést. Abban a tényben, hogy a londoni megegyezés nem tesz említést a keleti paktumról, az angol álláspont győzelmét lát ják, ugyanis Angliának az volt a nézete ebben a kérdésben, hogy a német egyenjogúsítás kér déset nem szabad összefüggésbe hozni a keleti paktummal, mert ez csak komplikálná a helyzetet és Németország számára lehetetlenné tenné a csatlakozást. Az angol sajtó azt reméli, hogy Németország válasza nem lesz elutasító s amennyiben a csatlakozás egyelőre meg nem történnék, a londoni megegyezés legalább is kiindulási pontot szolgáltat az összes, Németország gal kapcsolatos kérdések békés rendezésére. „Minden külön egyezwiéiiy nélkül ., -* (Becs, február 4.) A .Neue Freie Presse** londoni tudósitója beszélgetést folytatott az egyik angol politikussal, aki jelen volt a londoni tárgyalásokon. Az angol politikus kije lentette, hogy ezúttal olyan merész kezdeményezések történtek, melyek minden oldalról áldozatot követelnek. Angol és francia részről biznak abban, hogy Németország bekap csolódik a Népszövetség életébe s az európai béke megszervezésének munkájába Nyilatkozatában végül megállapítja, hogy a légi Locarno megkötése és Németországnak abba tör ténő bevonása minden külön egyezmény nel kül is kimond ja Németország fegyverkezés egyenjogúságát, mert hiszen ilyen egyezmény csak egyenjogúak között jöhet létre s fegyve rés támogatást nem nyújthat az. akinek nin csen joga fegyverkezésre. Bor inben, Bécsben vég/.ett szakra ztau- folyamcúka!, többévi varrás, szabás gyakorlattal bécsi varrólány ajánlkozik a legfinomabb ruhák, bab tok elkészítésére. Szives megkeresést Kathonay szaktanár Ctui, Maniu ucca 22 címre k r tiszteletiét ... , a We imann Hété*» J
