Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-04 / 28. szám

4 KElETf'UţSXG XVIII. ÉVFOLYAM. 28. SZÁM. Senki sem lepődött volna meg, ha az erdé­lyi irodalom legutóbbi évének minőségileg és mennyiségileg egyaránt gazdag termése után most sziikebb esztendő következett volna■ De úgy Látszik, hogy ebben az évben is szép iro- dalmi termés látsz. Az erdélyi írók nagy erdélyi és magyarországi sikerei után néhány hete látott napvilágot Tamási Áron harmadik Abet kötete, melyben a székely rengeteg hőse az Újvilág viszontagságaital veszi fel a küz­delmet. Ezzel a kötettel a népszerű Abel-tri- lógia be is fejeződött. Az erdélyi Ura legutóbbi eseménye a fiatal és igen tehetséges brassói költőnek, 1. Szemlén Ferencnek uj verseskö­tete, mely „Ember és táj1' elmen az Erdélyi Szépmives Céh kiadásában jelent meg. De a készülő, vagy elkészült regények és verseskötetek egész sora várakozik, vagy érik a kiadásra. Szántó György, a bőfantáziáju és termékeny Író nemrégiben fejezte be „Arany ágacska" cirnü nagy történelmi regényét, mely az utolsó Árpád-házi királynak, Hl. Endré­nek történetét dolgozza fel. Érdekes véletlen, hegy az uj Szántó-regény meséje pontosan ott kezdődik, ahol a Makkal Sándor . Sárga vi­harija befejeződik. A Szépmives Céh kiadásában a legköze­lebbi jövőben jelenik meg gróf Wa-ss Albert- nek, az igen tehetséges és nagyon Jlatal írónak eláo regénye, mely a Mezőség életét, a mező­ségi mágnúscsáládok színes és érdekes histó­riáit mondja el. Karácsony Benő a napokban fejezi be uj nagy regényét, úgyszintén Ligeti Ernő is rö­videsen elkészül nagyszabású spanyoltár gyű történelmi regényével. Molter Károly „Mar­tin honfoglalása“ ebnen egy sváb fiatalember magyarrá vedlésének történetét meséli el. Várható, hogy az uj Mólter-regény is mihama­rabb elkészül. A Szépmives Céh most rendezi sajtó alá Maksay Albert magasszinvonalu és irodalmi értékű útirajz-esszéit, melyekben dániai, an­gliai, írországi és amerikai úti benyomásairól számol be a finomtóllu iró. Budapesten a Ré­vai Rt. kiadásában Makkal Sándor összegyűj­tött tanulmányai jelennek meg a legközelebbi jövőben. A hatalmas kötet, mely az összes ed­digi Makkai-tanulmányköteteket magába fog­lalja, közel nyolcszáz oldalt tartalmas. De az erdélyi Ura sem hallgatott él. Remé­nyije Sándor, aki súlyos és hosszú betegség után a gyönyörű versek egész tömegében szá­molt be betegségének és kórházi tartózkodásá­nak mély lelki élményeiről, ezeket az uj ver­seit rendezi sajtó alá. Uj verslcötetet állít öss~ sze Dsida Jenő is. A legfiatalabb irógeneráeió máris kiforottnak nevezhető tagja, a színesen tehetséges Kiss Jenő szintén most foglalja kö­tetbe elszórtan megjelent verseit. A Reményűi Sándor, Császár Károly és Dsida Jenő szerkesztésében megjelenő Pászt őr­tűz folyóirat díszes jubileumi számot ad ki február közepén, abból az alkalomból, hogy a szépmultu, gazdag folyóirat XX. évfolyamát töltötte be. Két olyan készülő színházi eseményről is beszámolhatunk, mely szoros összefüggésben áll az irodalommal. Az egyik az, hogy a Ma­gyar Színház az egyhónapos távoliét után iro-, Halmi estélyt rendez Erdély fővárosában. Az estély keretében az összes jelentősebb erdélyi lírikusok szóhoz jutnak a színészek tolmácso­lásában. A színvonalasnak ígérkező erdélyi liraestel Bárdi Teréz rendezi sok utánjárással s az erdély i Ura gondos tanulmányozásával. A másik szinhiázi hir, hogy Lucian Blaga „Cru­ciada Copiilor" című drámája nemsokára színre kerül a fiatal Makkal László uj és mű­vészi fordításában. Makkal László nevéről jut eszünkbe, hogy e nagy fiatalságát meghazudtoló képzettséggel rendelkező esszéista kezdeményezésére szüle­tett meg a legfiatalabb irógeneráeió érdekes folyóirata, a „Hitel". A fiatalok társasága azonban nem elégedett meg a lendületes folyó­irat megteremtésével, hanem — amint hírlik — most könyvkiadó vállalat alapításán fárado­zik. Az eddigi hasonló próbálkozásokkal ellen­tétben sikeiTel kecsegtető vállalkozás a legfia­talabb erdélyi irók müvéből válogatná össze anyagát. Benedek Eleknek, az erdélyi gyermekek rajongva szeretett Nagyapójának halála óta fájdalmas ür maradt az erdélyi folyórat-ter- mésben. Hiányzott ugyanis a jó gyermekujság, mely a magyar szempontból gyakran hézagos iskolai nevelést és oktatást lett volna hivatva pótolni. Voltak ugyan szórványos magánkezde­ményezések, ezek azonban nem igen tudtak megbirkózni a mostoha anyagi viszonyokkal. Most örömmel halljuk, hogy a Minerva könyv­kiadó vállalta a László Marcella szerkesztésé­ben megjelenő Uj Cimbora kiadását. A Mi­nerva lelkessége és ízlése most már garantálja, hogy az eddigi hézag, melyet a jó gyermeklap hiánya jelentett, színvonalas és megfelelő szel­lemű pótlásra talál. Utóljára számolunk be arról az érdekes hirtffl, hogy a berlini „Ufa" filmvállalat meg­egyezett Szántó Györgggyel, a „Stradivari" című regény megfilmesítésére vonatkozóan. Már a szcenárium is elkészült s a filmfelvéte­lek rövidesen megkezdődnek. A filmet a világ egyik legjobbnevü, magyar rendezője, Bolváry Géza rendezi. nimimimtfff‘*‘*““*‘*>l*t****** (•) A bécsi Operabál fényes falterét képes riport­ban mutatja be a Színházi Elet uj száma. Intim Pista viszont elmondja, hogy milyennek kellett volna lenni az elmaradt pesti Operabálnak. Hatvány Lili színházi levele a Viki premierjéről és Rökk Marikáréi szól. THomas Mann cikke Kosztolányi Dezsőről, az 50 éves költőről, Hunyady Sándor regénye, Erdős Renée, Szó­mért Dezső, Pltigrilli, Szécseayi Éva grófnő, Fodor László, íleve*i Sándor, Kálmán Jenő, Hermann Lipót és Endrödy Béla írásai, Farkas Imre Lelki Klinikája, Kottamelléklet: Legyen hü, Gyermek és baba pályázat. A Király Szinház volt görljeaTosca címszerepében si­kerrel debütált a bécsi Volksoperben. Az „En és a kis- öcsém“ slágerei képekben. Képes riport a táncosnő téli srrandolásáról és Király Ernő lányának esküvő­jéről, 32 oldalas gyermeklap, illusztrált divat, film, konyha, kozmetika és társaság rovatok, kézimunka­melléklet, az 500 pengős névpályázat döntése, 64 olda­las rádió vilóghiradó egészítik ki a. Színházi Elet e heti számát. Inin urban. Darabmelléklet: Randevú. Az uj Színházi Elet 292 óddal. 1 példány ára 20 lej. A szórványok hőse * A kórházi szobában találkoztam egy magyar fele­kezeti tanítóval. A nyelvvizsga után hozták be súlyos betegen. Hosszú szekéarutat kellett megtennie, amíg a bizottság elé jutott. Kitünően vizsgázott, de a meg­levő két betegsége mellé egy harmadikat is szerzett s ugyancsak sok dolgot adott az orvosoknak, tanig a 41 fokos lázát leverték s két operációval ismét helyreál­lították egészségét. A többheti együttlét alatt alkalmam volt megis­merni ennek a szerencsétlen kisebbségi kuiturharcos- nak küzdelmes életét. Merem állítani, hogy páratla- nal áll. A szórványok magyarságának egyik iskolájában tanít. Amint mondja, iskolája a magyar kultúra egyik szélső bástyája és azt nem szabad feladni, mert akkor a beljebblevőkre is sor kerül, állami tanító volt ere­detileg s habár tökéletesen tud románul, mert román­lakta vidéken született és nőtt fel, néhány évvel ez­előtt felekezeti tanító lett. A szórványokon bíztak rá egy iskolát, de azt csakhamar eltüntette a föld színé­ről az első Anghelescu rezsim. — Akkor inég nem értettem kérem, — magya­rázza, __ hogy miképpen lehet eredményesen védeni az iskolát a folyton kilincselő Inspektorokkal szem­ben. A szerzett tapasztalatok után most már azt Is meg tudnám védeni. Mostani falujában mindössze csak 180 magyar él, szigetecske a tengerben. Kevés gyermek születik, nin­csen föld, ami eltartsa őket s e-^az iskola nagy baja. Ha nincs meg a törvényben előirt 20 tanuló, könyör­telenül bezárják. Az utóbbi években már többször előfordult, hogy a hét osztályban összesen nem volt 30 tanuló. A tanitó ur azonban hihetetlen erőfeszítésekkel mégis megmen­tette az iskolát. — Más fainból hoztam gyereket, néha kettőt Is, — mondja a világ legtermészetesebb hangján — s ezeket saját költségemen tartottam. A leánykámat se Írattam középiskolába, hanem az elemi felső osztályaiba, hogy ne apadjon a létszám. — Hogy tudta ezt megcsinálni tanitó ur, hiszen fizetése még saját családjának Is csak szűkös megél­hetést biztosit? — kérdezem. —- Gondoskodtam mellékjövedelemről is, — vála­szolja. Az évek során szép méhészetet rendeztem be s ma már több mázsa mézet adok el a környékbeli vá­rosokban. Kern az állásom megmentéséről van szó, mert már többször áthelyeztethettem volna magam, hanem egy magyar Iskoláról. En is u szórvány-ma­gyarság fia vagyok — folytatja emelkedő hévvel — • Így tudom, mit jelent az iskola. — Sok aggodalommal jár az kérem. Mikor egy-egy gyermekjárvány beüt, gondterhes napokat szoktam élni. Az elmúlt hónapokban skárlátjárvánnyal húzkod­tunk. Saját költségemen hozattam 35 kilométer távol­ságról egy orvost, hogy tanítványaimat beoltsa. Egy mégis meghalt. Némelyek várták, hogy most aa Iskola bezárul, de a veszélyt sikerült elhárítani. Most mt, In­fluenza miatt aggódom, de eddig még csak egy gyer­mek beteg. Ez a rövid kivonata beteg-társam elbeszéléseinek. Benne van a szórvány-magyarság egész tragédiája, az erdélyi magyar oktatásügy körül folytatott na re, az erdélyi magyarság szaporodásának megtorpanása, el­szegényedésünk, egyszóval minden bajunk. Van azonban egy vigasztaló jelenség is. Ebben a drámában a főszerepet olyan ember játsza, akit a sors mostohasága a magyar társadalom közönye s az ellen­séges támadások nem tudtak földhöz vágni. A ma­gyar kultúra névtelen hőse, aki élete céljául azt tűzte ki, hogy a magyar kultúra egyik külső világitó tor­nyát megvédje a hullámveréssel szemben. Olyanforma, mint Földes Károly és Csáki János tisztelete« urak. Milyen jó, hogy van egy pár ilyen ember Is a végvá­rakon. Sajnos, nem mind ilyenek, akik ott vannak — s valljuk be __ távol élünk mi is tőlük, csoda, hogy a segítő kezek hiánya és a magyar társadalom közönye mellett nem hagyták elkeseredve abba a sziszifuszi harcot. Századok biinét tchetnök jóvá olyan kicsinynek látszó és mégis nagy segítséget nyújtó akció révén, mint amilyent Nyirő József ajánl a Keleti Újság ha­sábjain. Nem volna szabad elfelejteni, hogy a százas- kétszázas csoportban elszórt magyarság éppúgy tízez­reket tesz ki, mint ahogy a lejenként összeadott pén­zek is milliókat jelenthetnek. Vájjon Erdély másfélmillió magyarjából bányán tudnak csak félannyit is tenni, mint ez a tanító azért a közösségért, amelyhez tartoznak és amelynek jólé­tétől függ egyéni boldogulásuk is? EDGAR WAlLACE: Sandi Sandi rendet csinál Bosambo 4^-—— Minden egyes kötet teljesen ön­álló. Egyik sem folytatása a má­siknak és eszmei összefüggésük csak annyi, hogy valameny- nyinek középpontjába Sanders áll, az afrikai gyarmatokkor- mányzója. Drámai fordulatok, humoros jelenetek váltakoz­nak ezen könyvekben. Hű le­írás az afriüai négerek életéről. Egyegy köíe» áré Kapható a Keleti UJságr kiadóhivatalában, Cluj. Baron L. Pop ucca 5 szám alatt. Vidékieknek 10 lej portó és az összeg beküldése esetén azonnal szállítjuk. A nagy költség miatt utánvéttel könyvet nem küldünk UK. FOGAKASI GÉZA.

Next

/
Thumbnails
Contents