Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-28 / 48. szám
4 KtlETtUjsXG TCVIII. ÉVFOLYAM, ts. SZÁM. Gazdasági szempontok tiszteletének szellemében mozgó iparpolitikát követel az UCsIR A Níagfiparosoit Siorelsége erdélyi berüíeiének muabpro* gramja — Március 1-én íorljél meg « szövetség IsözgynJéiéf (Cluj, február 26. Saját tud.) A "Romániai Nagyiparosok Szövetsége, az UGIR helyi kerülete — mint megírtuk — március 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg az iparkamara dísztermében rendes évi közgyűlését, amelyen Diamant Izsó elnökletével a nagyiparosok letárgyalják az aktuális gazdasági kérdéseket, felülvizsgálják a mult évi zárszámadásokat, megállapítják az uj költségvetést, dr. Böszörményi Sándor ügyvezető igazgató pedig jelentést tesz a szövetség mult évi működéséről és egyben ismertetni fogja az UGIR uj raunkaprogrammját. Az uj munkaprogramm többek között a következőket tartalmazza: Pártpolitikától mentes az UGIR A gyáriparosok az alkotó munka- emberei. Alkotni pedig optimizmus, n jobb jövőben való bit nélkül nem lehet. Uj működési évülik munkaprogrammjának legelső pontja éppen ezért az kell legyen,, hogy feledjük az elmúlt év sikertelenségeit s ne ijedjünk meg a jelen fenyegető rémeitől, hanem Istenben való hittel, a magunk becsületes törekvéseiben, alkotó erőnkben való bizalommal folytassuk a munkát ott, ahol az elmúlt évben elhagytuk. Ennek a kishitüek szerint sziszifuszi munkának a továbbvállalásában adjon nekünk erőt két tudat: Az egyik, hogy Amerikától kezdve Franciaországon át Csehszlovákiáig, vagy Németországtól kezdve Olaszországon át Oroszországig mindenütt legalább olyan gazdasági válság van, mint nálunk, A másik, hogy a hazai termelőrétegek között, bár a pártpolitikai propagandacélokat szolgáló kormányok minket nyomnak legjobban, a hazai érdekek semmiképpen sem mondhatnak le értékes közreműködésünkről. Erőssé tesz bennünket az a szakmai szoliraditás, amely 15 év óta mindig erőssé tett bennünket, az ilyen szolidaritás hij- :ján széthúzó s egyenként elpusztuló bankokkal, kereskedőkkel, kisiparosokkal és munkásrétegekkel szemben. Erőssé tett bennünket szervezetünk, amelybe eddig nem tudott s reméljük a, jövőben sem fog tudni betörni és elhatalmasodni a széthúzó pártpolitika. ' - ■' Mindenki és azonos fizessen adót! mértékben Ebben, a reményben fogunk idei munkánkba. Működési programmunk második pontja az uj évben is gazdasági szempontok tiszteletének szellemében mozgó iparpolitikának a meggyőzés fegyvereivel való kialakítása kell, hogy legyen. A gazdasági logika és a gaz- gadási szempontok ellen a háború után bosszú évekig súlyos mulasztásokat és vétségeket követtek el nálunk és másutt. Ma azonban, amikor az erőszakos és a gazdasági törvények logikája, ellen vétő beavatkozás rendszere nálunk is csak kudarcokat produkált s amikor szerte a világon az állambeavatkozási rendszertől kezdve az államkapitalizmus minden ilyen rezsim a bajokat még csak súlyosbította, a minden krízist leküzdő angol gazdasági felfogásra való hivatkozással teljes meggyőződéssel követelnünk kell az egyéni munkakedvet, az egyéni ihiciativát, termelő erőt s ezzel a több produkciót egyedül kifejleszteni képes gazdasági elvek iparpolitikáját Többmunkát, többtermelési, többkeresetet lehetségessé tevő iparpolitika ináugurálása esetén készséggel kell vállalnunk több közterhet is. Több közterhet, hogy az állam közigazgatási apparátusa zavartalanul és becsületesen működhessék. Csak kettőt kell kikötnünk. Rogy mindenki s azonos mértékben fizessen adót. Hogy ne legyenek állami és közüzemek, amelyek adó- és koztehermentesen versenyezhessék le a közterhektől roskadozó magán-ni! lalatokat. És hogy egyetlen adószedő szerv legyen: a pénzügyminisztérium. Nyersanyagot és devizakönnyitéseket! Követeljük, hogy az autarhikus rendszer minél hamarább fölöslegessé váljék és leépítessék. A nemzetközi áruforgalmi egyezmények hálózatának kiépítése, melybe Manolescu- Strunga iparügyi miniszterünk oly bámulatra- méltó energiával feküdt bele. az első biztató lépés e tekintetben. Hogy ezekbe az egyezményekbe a román-lengyel és román-magyar egyezmények .mintájára monopolisztikus lebonyolítási jogok biztosítását célzó klauzulák egyes áruforgalmi társaságok javára bele ne kerüljenek, sürgősen interveniálnunk kell n miniszternél. Csak természetes, hogy addig, míg a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló országok az árüimporf-kóntingentálási és devizaforgalmat szabályozó intézményeiket fenntartják, ezen restrikciós intézkedésekhez nekünk is ragaszkodnunk kell. Ebben az esetben azonban követelnünk kell a nyersanyagok, félgyártmányok és készáruk kvótáinak 150—100—200 százalékos kulcsok szerint való kiszámítását s az importautorizáciok szétosztásának racionalizálását. A devizaelosztás terén pedig követeljük, hogy az áruimport fizetésére felhasználható devizák forgalmát a Nemzeti Bank ne irányítsa, hanem csak ellenőrizze. Vásárolhassák azokat meg az árubehozatali engedéllyel biró importőrök közvetlenül az exportőröktől. Kerüljenek azok késedelem nélkül bele a gazdasági élet vérkeringésébe. Szociális és munkaügyi sérelmek A szociális és munkaügyi sérelmek orvoslása érdekében erélye's akciókat kell beindítanunk. Meg kell győznünk a munkaügyi minisztert, hogy ö nem tisztviselőinek, hanem az ország termelését végző munkaadóknak és munkásoknak a minisztere. Éppen ezért azokeft a kéréseket, amelyeket ezen rétegek együttes eljárással, vagy egymással egybehangzóan terjesztenek eléje, a közös szociális cél érdekében haladéktalanul teljesítenie kell. Államtitkárának és többi referenseinek szava csak ott lehet döntő, ahol a munkaadók és munkások előter jesztései egymással ellentétesek. Ily módon talán remélhetjük, hogy az uj esztendő közelebb hoz bennünket szociális intézményeinkhez. A szakkamarák és a legfőbb gazdasági tanács Mint uj problémákkal, foglalkoznunk kell az uj esztendőben a szakkamaráknak kerületi gazdasági kamarákká való átépítésével és a kerületi kamarák felé kiépítendő legfőbb gazdasági tanácsnak a. kialakításával. Sokat ezektől a pártpolitikai kormányoktól bizonyára szintén háttérbe szorítandó gazdasági szervektől nem várhatunk, ennek ellenére előnyösnek látnánk kialakításukat, mert a jelenlegi sok kamararendszer mellett nagy költségekkel fenntartott ilyen intézmények szinte teljesen elvesztették közéleti súlyokat. Végül bejelenti az uj munkaprogram, hogy az uj esztendőben az eddiginél is fokozottabb mértékben kívánja az UGIR kiépíteni és fenntartani azt a barátságos és jó viszonyt, amelyet u többi termelőrétegek szabad érdekképviseleti szerveivel és a helyi közjogi és ipari közigazgatási hatóságokkal mindig fenntartott. (Mercurm-(Jiuc, február 26.) • Minden kommentár nélkül közöljük az alábbiakban Gál Balázs 35 éves, nős, kétgyermekes sáncraiani gazdálkodó Írásbeli nyilatkozatát, amely beszél helyettünk is. '—Szombaton, - mondja a nyilatkozat, este kilenc órakor megjelent lakásomon egy csend* orkáplár és az őrmester • parancsára hivatkozva, esehdőrszurony elé kapott és felkisért az őrsre. Eisern tudtam képzelni, mi lehet a bűnöm. Semmiféle törvénytelenségre nem emlékeztem és igy ■bátran állottam az őrmester elé.' Az őrmester kijelentette, hogy erdőkihágás miatt száz lej pénzbírságra, vagy két, napra, átváltoztatható' fogházra vagyok jogerősen elitéire. Vagy fizessék, vagy pedig viszem az ügyészségi fogházba. Azt is kijelentette az őrmester, hogy eddig békében hagyott, és nem hurcolt meg, annak az az ára, hogy köteles vagyok neki egy szekér fát hozni az erdőből, hogy honnan, ő nem bánja. Erre én kijelentettem: nem hozok semmiféle fát, meat az Őrsöt a község ellátja fával, nekem nincs erdőm. Az őrmester nem engedett haza. hogy elhozzam a száz lej pénzbüntetést. Hanem kénvszeritett, hogy felmásszak az épület padlására,. Étien- szomjan ott tartott hétfő reggelig, Annyira, átfáztam az éjszaka fellépett hóviharban, amely mind a két éjjel valósággal dühöngött, hagy hétfőn reggel alig tudtam lábraállani. Akkor meg* iökdösött cs ismét szurony elé állított és felkisért a. csikorgó hidegben vékony ruhában az ügyészségre. Olt találkoztam a feleségemmel, aki közben lefizette a. száz lejt és ott udvariasan hazakul clték. Kérem esetemet nyilvánosságra hozni, mert olyan súlyos belső betegséget szenvedtem. hogy örölc életemre megérzem. Eddig tart Gál Balázs nyilatkozata Kadu lescu csendőrkapitány ur helyesen tenné, ha ezesetben az őrmestert kényszerítené néhány íj szakára, akár a pincébe, akár a. _padlásra. Hadd tapasztalja ki ő is. mit jelent téli hidegben a padláson kucorogni. Illyés Gyula: Oroszország Illyés Gyula szovjetoroszországi tanulmány üt.jár 61, a. mai Oroszországról ad izgalmasan érdekes vallomást. Közvetlen tapasztalat objektiv müve. Az író-fotoigrafálta képsorozat díszíti. Ara fütve 05 lej, kötve 128 tej, LEt*AGE~nál Cluj. — Kérje a Nyugat:'-könyvek teljes jegyzékét. 4 **+++■+* *4 ♦♦♦« WWW4W »♦♦♦■»♦»♦ »f> 4 ♦♦♦♦♦♦> ♦« ♦ M ♦ «♦ « Padlásra kergette fel a csendorörmester a székely gazdát, akinek kél éjszakán át ott kellett fagyoskodnia
