Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-28 / 48. szám
ipvifel 6hás BUDAPEST V, Taxa poatali pUtSíi in Comer a: No. MJSS6—192Î. ml Csütörtök, t&&5, február 28, - Ara 3 £ TlUjSÜG Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 100, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 48. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CÜaj Raren L, Pop-ucca 6. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Nem félelmetes 'Azzal vajmi keveset mondanánk, ha ismételten leszögeznék, hogy nem értünk egyet Yaida Sándorral. Még azzal sem mondanánk, túlságosan sokat, ha bevall anók, hogy bármennyire igyekszünk az ő érzelemvilágának a szempontjait nézőpontként magunk elé tenni, teljesen képtelenek vagyunk megérteni. Azért beszélünk az érzelemvilágának a szempontjairól és nem az elméleti alapelvekről, mert az az indulat, amivel mozgalmát kezdeményezte, vasárnapi előadásának a részletes tartalma, azt a benyomást kelti bennünk, hogy egész vállalt uj tevékenységének alapja hangulat. Ahogyan a' színpadon elbeszélte a felháborodásait és szándékait, úgy állott a hallgatóság előtt, mint aki kisefib-nagyobb esetek egyéni benyomásaiból kapott érzelmi elszántságot. Mindig csak az egyéni élmények igen véges határai között szerzett belső hatást állítja a tevékenység programjául. Előadása számára ezt a módszert választotta. Még a szemléltető grafikonok is csak a tömegadatokból kiragadott olyan részletekről szólották, amelyeket nem igyekezett beállítani országos arányszámöknak az összehasonlításokra alkalmas oszlopai közé. Hangulatki- robogás volt az előadás,. aminek hangulatkeltés a célja s éppen ezért, ha sokkal ijesztőbb volna;, akkor sem lehet veszélyes, Allamtervezetet — ha igaz, hogy tényleg ezt a szót használta — hangulatokra építeni nem lehet. Különösen nem akkor, ha egy ország gazdasági és művelődési boldogulása éppen másirányu-munka alaposságát és tervszerűségét kívánja meg. Ha Yaida Sándor a további egyéni élményei után, jő idő elmúltával el fogja egyszer majd olvasni ennek a mostani programelőadásának a szövegét, valószínűnek tartjuk, hogy nem lesz megelégedve azzal, amit most mondott és azzal, ahogyan mondotta. Szófiában ugyanezen a napon, ugyancsak az állami színháznak a színpadán, ugyanabban az órában, a bolgár miniszterelnök tartott programelőadást. Véletlenül az a szófiai Színházépület is a hasonmása ennek az itteninek, úgy az a stílusa, úgy az a világcég építette mind a kettőt. Csak ez a miénk újabb, szebb. A bolgár miniszterelnök is. előállhatott volna például azzal, hogy a magyarországi gépipari vállalatok bulgáriai üzleteinek vezetői, alkalmazottai nagy részben magyarok. Mert azok. Londonban is készíthetne valaki hasonló grafikonokat arról, hogy francia, német vállalatok angliai érdekeltségei francia és német alkalmazottakkal dolgoznak, a szaktudást s főképpen az üzleti beavatottságot nem igénylő jelentéktelen munkára alkalmaznak brittszigeti angol bennszülötteket is. Viszont ezt Angliában olyan természetesnek/ tartják, hogy nem értik meg az ez elleni felháborodást. Azok között á népek között a termelési erő produktumaiban létezik a verseny. Aztán el lehetne gondolkozni azon, hogy ha a külföldi diplomások szaktudásának a beengedése ellen annak idején mi magyarok s ugyanakkor a bolgárok, olyan haragot érvényesítettünk volna, amilyennel Vaida Sándor beszélt, vájjon milyen színházépület állana itt a román opera helyén és milyen a szófiai királyi udvar parkja mögött? Ha a numerus vaiachicus olyan elzárkózást jelent, amilyennek ez az előadás megrajzolta, ak„A Hat bsburg - restauráció Ausztria beliifpY®*4 —■ jelentette lei éles Iiaiarofcc&ifsâfiţjNal Schuschnigg Londonban A kisanlanl kérdéséire t avai közölte« hogy a Habsburg* frónfoqlalás nem is került szóba közte és Schuschoigg között — A világpolifiLo legközelebbi nagy eseménye Simon berlini útja \ kisantíinl aggodalmai (London, február 26.) Schuschnigg osztrák kancellár az angol fővárosban folytatott tárgyalásairól ma rendkívül érdekesen nyilatkozott: — Meg vagyok elégedve az eredményekkel — mondotta — és örömmel állapítottam meg. hogy Angliai a béke megszilár ditásának őseinké gondolata vezeti. Mi, osztrákok most már hisszük, hogy Anglia megérti harcunkat. A londoni tárgyalásokon a dunai egyezmény minden részletét megbfr- szeltük és meggyőztük Angliát, hogy az Ausz- Ina, Magyarország és Olaszország közölt kötött gazdasági szerződés kitünően bevált. Ez a szerződés most már tágabbkörü megállapodásoknak is alapja lehet. Ausztria most már gazdaságilag teljesen életképes. Túlzott optimizmus volna azt mondani, hogy már tül vagyunk minden nehézségen és ezt a mai körülmények között egyetlen m mondhatni el maearol. — Â Habsburg-resteurácio a londoni tárgyalások során semmilyen* Formában sem került szóba, de népi is lett volna értelme, hos?y szóba kerüljön!, mert Ausztria szuverén állam;, amelynek jogában áll olyan államformát választani, amilyent akar. Sértené Ausztria méltóságát, ha megengedné, hogy ebbe a kérdésbe bármilyen hatalom is beleszóljon. A Habsburg-kérdés kizáróan államfonna kérdése és ez, Ausztriának olyan belügye., melybe senkinek sincs joga beavatkozni s amely nem igényel semmiféle külföldi tárgyalást. Schuschnigg végül kijelentette, hogy londoni utjának legfőbb célja Ausztria gazdasági restaurálása volt, továbbá annak az útnak őszinte keresése, melyen haladva Ausztria is helyet foglalhat azok között, akik a végérvényesen megalapozott európai békén fár ' i S' (Páris, február 26.) A francia sajtó közlése szerint kisantant körökben nyugtalanságot keltett Schuschnigg kancellár párisi tárgyalása. A nyugtalanság oka az a feltevés, hogy a tárgyalások alkalmával a Habsburg-kérdés is felvetődött s annak a politikai fordulatnak lehetősége sincs kizárva, hogy Francia- ország az Ausschluss mbgakaélályo- zásának érdekében esetleg hozzájárulna a Habsburg-resta uráciöhoz. Á hétfő esti párisi lapok jelentik, hogy Spalajkcvies párisi jugoszláv követ, ebben az ügyben felkereste Laval külügyminisztert és felvilágosítást kért tőle. Spalajko- vics hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel nemcsak Jugoszláviát, hanem Csehszlovákiát és Romániát is képviseli. Laval külügyminiszter részletesen ismertette a jugoszláv követ előtt az osztrák miniszterekkel folytatott tanácskozásokat és kijelentett©, hogy a tárgyalások során egyáltalán nem is került szóba a Habsburg-kérdés. Politia párisi görög követ ugyancsak d® osztrák államférfiak párisi látogatásával kapcsolatban kért felvilágosításokat Laval külügyminisztertől. A görög követ kijelentette, hogy erre a lépésre a Balkán-szövetség kérte fel. Laval külügyminiszter kijelentette, hogy a tárgyalások következtében Franciaország és, Ausztria között teljes egyetértés jött létre a , dunai egyezmény ■fr * ♦ » kor ebbe az o?szagba nem lehetne semmit behozni a külföldi müve’ődésnek, haladásnak, tudásnak és fejlődésnek az, eredményeiből. Ha ,a régi Magyarország ezt csinálta volna s néni akaiíiak' volna minden időben hatalmas eroi, akik mind tágasabbra vágták ki a nyugati, északi és déli. besugárzások számára az ablakokat, kapukat, akkor nem tudta volna Európában mcgallani a helyét. Teljes meggyőződéssel hisszük' ezt: Tudjuk. Tehát elhiheti nekünk Vaida Sándor, hogy nett vagyunk képesek megérteni. Nem azért, mert a mi álláspontunk a küzdelem álláspontja. Ebben a küzdelemben a mi számunkra nagy segítség fog érkezni. A numerus valachicus hangulati alapjainak az a fel-tisztulása, ami önmagától fog bekövetkezni. Mi annyira nem értjük meg ezt a programot, hogy nem is félünk tőle. TIa ijesztő is, nem félelmetes.
