Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-25 / 46. szám

„Intransígeant" cimü lap is eljárást sürget Leon Blum ellen, aki Ötszáz embert bérelt fel arra, hogy ■nzultál.ják az osztrák államférfia­kat, A kancellár vállalborhs merész Budapestről jelentik: Az „Az Est“ pá­risi munkatársa igen beavatott francia diplo­máciai körökből nyert értesülések alapján érdekes helyzetképet rajzol a francia-osz­trák tárgyalások állásáról. A részletes beszá­moló szerint r az osztrák kancellár merész dologra vállalkozott, amikor Párisba utazott, hogy ott az összes Ausztriával kapcsolatos külügyi kérdések tekintetében megállapo­dásra jusson. A francia diplomácia magatar­tása az, hogy az Annsehhisst és a Habsburg-res­taurációt egymás ellen játssza ki, a két kombináció között igyekszik állandó egyeasulyhelyzetet fenntartaná, de úgy, hogy egyik se valósuljon meg. Ha ugyanis megvalósulna a Németország­hoz való csatlakozás, akkor Franciaország elveszítené a Habsburg-restauráció fegyve­rét, mellyel a nyugtalankodó hatalmak egész sorát tuqta sakkban tartani. Ha viszont a Habsburg-restauráció válna valóra, akkor minden fegyver kihullana Franciaország ke­zéből azokkal szemben, akik az Amischluss- tól rettegnek, Franciaország egyelőre teljes bizonytalanságot akar fenntartani e kérdésekben s a Habsburg-restauráció megakadályozá­sáért és az Annscbluss ellenzéséért egyfor­mán inkasszálni akarja a köszöneteket. Az osztrák kancellár két példányban A fi'ancia rendőrség odáig megy az osz­trák államférfiak megöltalmazását célzó in­tézkedéseiben, hogy pénteken ál-Schusch- niggot szerződtetett. A férfi, akinek fel­adata, hogy a nyilvános helyeken Schusch­nigg kancellár helyett mutatkozzék, rendkí­vül hasonlít az osztrák kancellárhoz. Az ál- Schuschnigg pénteken délután a Grillon- szálló éttermében ült s az uccán járókelők jól láthatták, amint birlapok olvasásába mé- lyedt. Ezalatt a valódi kancellár titkos aj­tón hagyta el a szállodát. Az osztrák állam­férfiak tiszteletére tervezett diszes operai fogadás is elmaradt és helyette intim va­csora volt. Febru ír 28»®« ««fják át ■végérvényese« » Sa »r-vidékei IVéraxeforsKá^ualt; (Páris, február 23) A francia kamara szombaton elfogadta a Saar-vidékre vonat­kozó német-francia egyezményt, melyet L a- v a 1 külügyminiszter terjesztett a parla­ment elé. A kamara köszönetét szavazott az egyezményen dolgozó Saar-vidéki hármas- bizottságnak, Az egyezmény értelmében február 28-á!n végérvényesen átad­ják a Saar-vidéket Németország nak. Kumnjsm XV111. ÉVFOLYAM. i6. SZÁM­Nem az ügyvédi kamara, hanem egy értekezlet határozott a numerus clausus-rói ...................mnm................­4 közgyűlést megtartották ugyan9 de a megjelentek nagy része kisebbségi volt —- Nagyon sokan távol tartották ma­gukat a mozgalomtól (Cluj, február 23.) A helyi ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlését szombat délután négy órára tűzték ki és a napirend tárgyát hivata­losan igy fogalmazták meg: — A faji számarány elvének beveze­tése az ország ügyvédi kamaráiban. A rendkívüli közgyűlés eredményeiről már beszámoltak a lapok. Több helyi román ügy­véd, számszerint harminckettő, indítványt adott be a kamarához, amelyben azt kérték, hogy a numerus clausus mellett foglaljon a kamara állást. Az indítvány aláírásai közül a kővetkező nevek olvashatók ki: Valér Tarnoveanu, Mayer Sabint Hari- ton Moldovan, Jon Mun teams, Vasile Barsan, Elena Bratu, Joachim Tolciu, Jón Giurgiu, Emil Hatiegan, Vasile Oana, Stefan Baciu, Valér Moldovan, Aron Tolciu, Traian Gurbu, Christean Nicodem, V. Popovici, Romulus Fersigan, Adam Popa, Alexandru Fodor Zamfir Saragea, Victor Ancusa, Eugen Stoica, Victor Pop. A többi aláírások teljesen olvashatatlanok, A rendkívüli közgyűlést Dragomir dékán szombat délután 4 órára hivta össze. A közgyű­lésen körülbelül ötven ügyvéd jelent meg. A megjelentek között több volt a kisebbségi, mint a román. Érthétő okokból a helyi román ügy­védek nagyrésze távoltartotta magát. Viszont emiatt a közgyűlés nem mutatkozott megfelelő térnek az akció számára. Dragomir dékán fél 5 órakor nyitotta meg az ülést. — Egyelőre nem akarok hozzászólani — mondotta — a kérdéshez, amit a helyi román ügyvédek egy csoportja nagyon helyesen felve­tett a kamara előtt, csupán a rendkívüli köz­gyűlés formai részéhez akarok felvilágosítást nyújtani. Azt mindnyájan tudjuk, hogy a rendkívüli közgyűlést nem törvényes előírások szerint hívtuk össze. — Bizonyára lesznek olyanok, akik ezt a kérdést fel is fogják vetni. Azért nem tartot­tam szükségesnek a törvényes feltételek betar­tását, mivel nem olyan határozatról van sző, amely az összes ügyvédeket érintené. Az összes ügyvédek nevében úgy sem dönthetünk. Erre a rendkívüli ülésre nem volt kötelező a megje­lenés, csak azoknak kellett eljönniük, akik hozzá akarnak járulni bizonyos elvekhez, ame­lyek néprétegeket járnak át. A dékán szavai után egy fiatal ügyvéd, dir. Tarnoveanu szólalt fel. Azt mondta el hogy az ilfovi kamara szerint is a kisebbségi ügyvédek veszélyeztetik a román elemet. A kamara úgy határozott, hogy az országot kö telező nemzetközi szerződések figyelembevéte­lével be kelj vezetni a számarányosságot az ügyvédi kamarába. Nem akarunk má3t, mint azt, hogy eltüntessük a kamarákban a kiütköző kisebbségi tultengést. Törvényes utón, a szer­zett jogok tiszteletbentartásával kell meg­oldania a kérdést, a faji számarány bevezetését az ügyvédi kamaráknál. A következő hozzászóló, Fersigan Romulus, már nem tartotta célszerűnek, hogy ezen a köz­gyűlésen tárgyalják le az indítványt. — Azok a kollégák — mondotta — szép számmal vannak képviselve, akiknek bőrére megy a dolog, a kisebbségi ügyvédek. Mi, akik felvetettük ezt a kérdést, jelenleg kisebbségben vagyunk. Indítványozta, hogy hívjanak össze uj közgyű­lést. Tolciu Joachim ugyanezen a véleményen van. ö a most működő kisebbségi ügyvédeket nem bántaná. — Nem kívánom kisebbségi kollégák jog­fosztását, mert természetes, hogy az ilyen tör­vényes rendelkezésnek nem lenne visszaható ereje, hanem a jövőre intézkedne. Féterffy Jenő dr., a jelenlevő kisebbségi ügyvédek véleményének adott kifejezést, beje­lentve: — Elsősorban a kisebbségi ügyvédeket érinti ez az ügy. A magam részéről is kijelent­hetem,, hogy csak törvényes keretek között összehívott gyűlés hozhat döntést. A román ügyvédek nagyrésze amellett van, hogy a kér­déshez csak ők szóljanak hozzá s a kisebbségiek ne vegyenek részi a vitában. Ez nem lehet'. A vitában részt kell vennünk és le kell szögeznünk álláspontunkat, Gherman Traian és Flavin Laurentiu ugyancsak az elhalasztás mellett foglaltak állást. Popa Adám azonnali határozatot kí­vánt, de a többségi álláspontnak megfelelően Dragomir elnSk kihirdette, hogy bezárta az ülést s megteszi az intézkedéseket a törvényes formák között, összehívandó uj rendkívüli köz­gyűlésre. A közgyűlés bezárása után többen a jelen­levők közül visszamaradtak és értekezletté ala­kultak át, amelynek elnökévé Giurgiu Jánost tették meg. Az első felszólaló, Vertan dr. felháborodva Ítélte él a román ügyvé­deket, akiknek szerinte nem volt bátorságuk eljönni a gyűlésre. Tiltakozott az ellen, hogy kisebb­ségieket is bevonjanak az értekezletbe, mert elég, ha a románok vétót kiáltanak a kisebb­ségi ügyvédek számi* ellen. Bratu Elena azt mondta, hogy nem elég a kisebbségi ügyvédek számának leszűri tása. An­nak a megvizsgálását kívánja, jelenleg a ka­mara kötelékébe tartozó kisebbségiek mind megérdemlik-e, hogy tagjai maradhas­sanak a testületnek; ezt kell először eldönteni s csak azután kell rá­térni a numerus claususra. Giurgiu János, Gherman Traian, Fersigan Romulus beszéltek még s azután az ad hoc ér­tekezlet úgy határozott, hogy leszögezi állás­pontját, ezt aláíratja az összes helyi román ügyvédekkel. A visszamaradt román ügyvédek —- számszerint nyolcán —, neki kezdtek a hatá­rozat megszövegezésének. A* orosz szovjet még: uem adta vissza Rítmániáraak az aranykészletét Moszkvából jelentik: A külföldi sajtó­ban hirek terjedtek el, melyek szerint Szov jetoroszország kiadta volna azt az aranyat Romániának, melyet 1916-ban szállítottak Moszkvába. Hivatalos orosz nyilatkozat cá­folja ezt a hirt és közli, hogy a szovjet kor­mány iratokat és okmányokat tartalmazó ezer ládát küldött Romániába, de az arany kiadásáról szó nincs. Ninos rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirde'H

Next

/
Thumbnails
Contents