Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-22 / 43. szám
4 KUEtlUfSXG XVin. ÉVFOLYAM. i3, SZÁMNincsen mentség az indokolatlan Iskolai mulasztások pénzbírságával szemben Tudni kell a törvényt, hogy a jogtalan büntetések ellen védekezni lehessen —. A székely megyék, számos községében tömeges bírságokkal sújtják a szülőket gyermekeik iskolamulasztása óimén, Több százezer lejre rúg községenkint az az összeg, amelyet azért róttak ki az állami iskolai .igazgatók, mert a gyermekek nem az állami, hanem a felekezeti iskolát látogatják. Olyan eset is sok Van, hogy a, szegény szülők gyermekeiket el- szegődtették cselédnek és igy a gyermek nem tartózkodik a községben, nem látogathatta az iskolát és mégis sorozatos bírságokkal sújtották a szülőket, teljesen törvénytelenül. Legsaj- nrtsabb az a dologban, hogy a járásbíróság is nek küldi meg, aki csak a 20. napon eszközölhet foglalást, (1934. évi júliusi iskolai ötödik törvény 26„ 30„ 34., 37. és 38. cikkei.) A magán-, felekezeti iskolákban az iskola- mulasztásokat az igazgató köteles jelenteni a tanfel- ügyelőségnek, amely intézkedik n birság kivetéséről. Ha az igazgató e kötelezettségét elmulasztja, úgy fegyelmi eljárás alá vonható és azonkívül kötelezhető arra is. hogy megfizesse azt az őszszeget, amely birság címén a szülőkre kivethető lett volna. (Monitorul Oficial 1934 julius 5. 152. számában kihirdetett törvény 34., 37— 38. cikkei.) Ha a szülő valamely jogtalan bírságolás ellen védekezni akar, akkor csak a foglalás ellen élhet 15 napon belül a járásbírósághoz fellebbezéssel, mely a lefoglalt tárgyak elszállítását nem, hanem csak az árverés megtartását akadályozza meg- Ezt a fellebbezést azonban semmisnek tekintik akkor, ha az azt benyújtó fél nem helyezi letétbe az adóhivatalnál, vagy a pénzügyigazgatóságnál azt az összeget, amelyért a foglalás vezettetett és nem csatolja a letételt igazoló nyugtát. (1934. évi Legea pentru ; perceperea şi urmărirea venituri - lor publice cimü törvény.) Ezeknek a törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell eljámiok mindazoknak a szü löknek, akiket iskolai bírságolással sújtottak és az ellen a fenntiek szerint valamelyes jogorvoslati lehetőséggel élni lehet. Adorján Imre. minden méltányossági indok figyelembevétele nélkül, egyszerűen a törvény szigorú alkalmazásával elutasítja a fellebbezéseket, Legutóbb Fülöp Sándorné és Botár Lajosné şoimeni lakosok ügyében hozott marasztaló Ítéletet a járásbíróság, pedig törvényes szakasz mondja ki, hogy ha a gyermek szolgálatban áll és nincs a szülői háznál: akkor a gyám, vagy a gazda köteles a gyermeket iskolába járatni és ők felelősek, birság terhe mellett, a rendes iskolázta tásért Az iskolai bírságoknak a. törvény neintu dása miatti jogtalan alkalmazása igen gyakori és súlyos terhekkel rój jak' meg azokat a szü löket, akik a védekezési módozatokat, nem ismerik. Éppen ezért dr. Pál Gábor magyarpárti képviselőhöz fordult munkatársunk, aki az érdekelt szülök felvilágosítására a következő felvilágosítást adta: — Az iskolakötelezettség az elemi iskolában a hetedik osztály sikeres elvégzését tanúsító bizonyítvány megszerzéséig, vagy a 16. életéve betöltéséig tart. Ha valamelyik gyér mek a negyedik osztály elvégzése után bár mely középiskolába beiratkozik, de abból a: három első osztály elvégzése előtt kilép: köte les tovább az elemi iskolát látogatni. (1924 évi elemi iskolai törvény 11., 12., 36-, 56., 58. és 59. cikke ) Gyámok, vagy gazdák, kiknél tanköteles gyermek van, kötelesek a gyermeket a fenntiek szerint iskolába járatni. A felnőtt ifjúság iskolájának (şcoala de adulţi) látogatására a tizennyolcéves kor betöltéséig kötelesek azon ifjak, akik irni-ol- vasni nem tudnak, vagy bármely okból nem . végezték el az elemi iskolát. E kötelezettség alól fel vannak mentve azok, akik az elemi iskola negyedik osztályát elvégezték. (1924, évi isk. törvény 89. cikke.) Az állami iskolában az igazolatlan iskola- mulasztók miatt a szülőkre a bírságokat a tantestület veti ki 15 naponkint és az erről szóló névsort az adóbehajtó közegILF és PETROV 12 SZÉK Regény. — „Nyugat“-k!adás. A fiatal, orosz irók két reprezentánsának humoros regénye, amely a szovjet társadalmi, kutturáüs és gazdasági viszonyainak szatírája HeSfárl Hugó fordította. 438 lap. ára füswe 112, fejtve 145 lei. LepagecUI Kérje a ,äNyugat“*könyvek jegyzékéi. A bürokratizmus nehezíti meg a hadmy tagdíj kérések elintézését Mereurea-Ciucból jelenti tudósítónk: Mint ismeretes, az uj hadinyugdij-törvény, szept. 10-ében állapította meg azt az utolsó határidőt, ameddig a jogosultság elismerése iránt a minisztériumhoz folyamodni lehetett. Dr. Pál Gábor képviselő majdnem az egész Székelyföldet megmozgatta, hogy a törvény nemtudás miatt senkit joghátrány ne érjen és idejében beadják az érdekeltek a kéréseket. A minisztérium dr. Wilier József orsz. képviselőnek kijelentette. hogy az előterjesztett rengeteg kérés között igen sokhoz nem csatolták be n szíiksé*****+>:»♦♦**♦*< ges okmányokat és igy a kéréseket kiegészítésre vissza fogja adni. A kérések nagy számban érkeznek is már vissza és fáradságos, költséges utánjárásnak teszik ki az érdekelt kadinyugdijasokat. Pedig a törvény 33, szakasza világosan előírja, éppen a hadi nyugdíjasok kímélése céljából, hogy a nyugdijmegállapi- tására vonatkozó minden adatszerzés és eljárás hivatalból eszközlendő. Kár lenne, ha a kétségtelenül jószándéku törvény méltányos végrehajtását megölné a hivatali bürokratizmus. Tisenegy emberi teii boldoggá — egy negyedso Valamennyien egy petroşanii diratUzIet alkalmazottai Derék embereit, akik a sorsjegy vásárlásból „kiugrott** társukról is gondoskodtak (Petroşani, január 20.) Kerek egymillió lejt nyert a 28195 számú sorsjegy. A boldog nyerők egy- része Petroseniben él Tizenegyen vásároltak meg egy négy edsors jegyet, tehát most tizenegyen nyertek 250 ezer lejt. Nem éppen milliós nyeremény ez, dehát csupa-csupa szegény emberről van sző, akiknek eny- nyi pénzük sohasem volt még egy összegben. íme a névsor: Rottmann Jenő, Korn Jenő és felesége, Katz Erzsébet, Végh Mózes, Szilágyi Annus és Mária, Strick- berger Regina és Mária, Blága Ella és Müller Bernát. Egyszerű kis polgári nevek, Kisegzisztenciák. Vannak közöttük igazán ágrólszakadt szegények, akiknek éppen a legjobbkor jött ez a kis szerencse, Valameny- nyien a petroşanii Szénássy-divatároház alkalmazottai. A szerencsének és szerencsétlenségnek egyformán misztikus körülményei vannak, mindkettőt titokzatossággal szokták körülvenni az emberek. A mulatságos kis epizódok, megható események és titokzatos apró véletlenek egész szövevénye veszi körül máris a szerencsés petroşanii nyerők egyszerű históriáját. A mulatságos véletlenek közé tartozik, hogy a nyerő negyedsorsjegy eredetileg egy Silberstein Jenő nevű alkalmazotté volt_ aki azonban időközben megvált a Szénássy cégtől és máshol kapott alkalmazást. Silberstein csak két osztályon játszott a sorsjeggyel, aztán abbahagyta, mert megunta a költségesnek talált mulatságot. Megható, hogy Silbersteln volt kollégái most csinos összeget gyűjtöttek össze és adtak át SÍI— berstelnnak. — Hogy magának se fájjon a szive’ - mondták a iólelkü kollegák, A szerencsés nyeleik most igen melegen ünnepük Rottmann Jenőt, a „tizenegyek“ egyikét, mert 6 volt az, aki társait»rábeszélte a sorsjegy vásárlásra s igy a szerencsét tulajdonképpen nek! köszönhetik. De nem kis része van benne főnöküknek, Weitzner Leopold- nak, aki előzékenyen és jólelküen nem egyszer fizette ki az esedékes sorsjegyek árát az alkalmazottak helyett, hogy azok el ne veszítsék, jogaikat.. Olyan is volt közöttük, akinek éppen 36 leje hiányzott most, az utolsó fordulónál s már éppen le akart mondani arról, hogy „üzlettársként" szerepeljen a sorsjegykonzorciumban. Az lett volna csak az átkozott balszerencse 36 lej miatt elesni a nagy nyereménytől! Az emberek meghatva beszélik, hogy a nyerők uö zött három menyasszony is van, akiknek esküvője azért késett mostanáig és késett volna tovább is, mert hiány zott a minden esküvök legnélkülözhetetlenebb kelléke: a pénz. Persze, van árost öröm, boldogság tervezgető«: A húzás után megindult a Kéregetők, kérvényezők Ilyenkor szokásos hadjárata is a boldog nyerők elten „Tizenegyek" kiszámították, hogy ha hallgattak volrts szivük sugallatára és mindenkinek adtak volna, aki pénzt kért tőlük a nagy szereimére hivatkozva, már se volna egyetlen bánijuk sem a nyereményből, Pedig ne héz nem adni, mert a szegény ember szive kamaráin lágyul el a nyomorúság láttán. * Sokszor gondoltam el, hogy jó voma egyszer asups olyan emberre! beszélni, akire rásütött a szerencsi napja. Most egyszerre tizenegy ilyen ember áll előttem akik valamennyien izgalommal, örömmel és lelkende- zéssel mesélik a szerencse apró és „titokzatos“ körülményeit. Azaz hogy nem tizenegy boldog embert látok — hanem a tükörbe pillantva — tizenkettőt, mert ma gam is egészen felderültem ennyi örömtől és boldog ságtól, Fortuna istenasszony, aki kiszámíthatatlan szeszélyből annyiszor részesített már amúgy is gazdagé kát a nyerés szerencséjében, ezúttal még a regrészre hajlóbb sorsjegytulajdonosok dicséretét is kiérdemel heti, mert igazán odairányitotta szekerét, ahol a legnagyobb volt a szükség, S ime, egyetlen mozdulatával, pillanatnyi kis szemrebbenésével egyszerre ogy égés. tucat embert tett boldoggá ,,. Nagy Piti
