Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-15 / 37. szám
2 Knmujsm miMmi I mu liiniMii'iiiinm XVIII. ÉVFOLYAM. 37. SZÁM, már eleve nyugodt és biztos életre készülnek fel. még az apjuk kenyérgondjai sem háborgatják ökot, mertihiszen Vaida szerint, mihelyt bekerülnek a revizorok listájába, az állam kiválasztottjai és gondozottjai lesznek. Ez az érem egyik oldala. A másik bennünket, kisebbségeket illet. Vaida kegyes hozzánk és hajlandó a kisebbségek jeles diákjait is besorozni a protekciós kategóriába. Persze csak akkor, hogyha szüleik már eleve leszámolnak azzal, hogy végleg elszakadnak tőlük, először is állami iskolába adják őket és hozzájárulnak ahhoz, hogy előbb a revizorok, aztán a közoktatásügyi minisztérium (Anghelescu!) listájára kerüljenek. Egész életüket az állam zsebére építhetik ezentúl és a gyengébb ellenálló képességűek már pár esztendő után feladják magyarságukat, a gerincesebbek pedig legjobb esetben megőrzik magyarul hangzó nevüket, de fajuknak vajmi kevés haszna származna belőle. Valaki úgy nevezte el a Vaida-név- sor kitüntetettjeit: Vmda janicsárjai. Pompás, kifejező definíció ez. Valamennyien tudjuk, hogy a török uralom fénykorában a győzelmes hadsereg összeszedte Magyarországon, a román fejedelemségekben, a Balkán többi népei között a keresztény gyermekeket és qtthon kinevelte belőlük a legmegbízhatóbb pretoriánus hadsereget, megteremtette a janicsárság fogalmát. Lehet, hogy ha tényleg megvalósulna Vaida Sándor terve, és ha valóban betartanák a numerus clausust, százalék- arányunk szerint a mi janicsárjaink is helyet foglalhatnának a kedvezményezettek lajstromaiban. Ebből a dicsőségből, ebből a sorsból azonban még akkor sem kérünk, hogyha a magyarság elitfiai eltartásának gondját rátolhatnők az államra és levennők a nyomorba süllyedt magyar családok nyakáról. Valami vigasztaló mégis van a Vaida-féle elképzelésben. Az, hogy nemcsak a román közvélemény, hanem maga Vaida sem gondolhatta komolyan, amit mondott. Az azonban már kevésbé vigasztaló, hogy a román politika vezető elméi az országos problémák megoldására más ötletet nem találnak, csak olyant, amely kisebbségellenes. Amely minden bajra csak egyetlen orvosságot keres: a kisebbségek kiszorítását az állami élet minden kis pozíciójából. Vaida annakidején a falu kimozditásában sem látott semmi veszélyt, mig most megkongatja a vészharangot s azt hirdeti, hogy az állam nem tarthat el mindenkit, országos érdek, hogy a tehetséges falusiak otthon maradjanak. Gondolja meg jól: igy járhat a kisebbségek végleges háttérbe szorításával is. Mert azt mégsem hiszem ol, legalább is szeretném nem elhinni, hogy a „numerus valachieus“ nem egy mélyen átérzett, segíteni akaró megoldási tervezet, hanem csak harcils frázis és eszköz a miniszter- elnöki stallum felé vezc-tő _agylátszik__meglehetősen göröngyös utón. FIGYELEM! FIGYELEM f OLCSÓBB LETT jgBmag^aMageagaagaaa^^ ACAOLA SZAPPAN 1 NA6Y CAOLA SZAPPAN 1 oosez cao’.s VüTAM.NCS \ ÖSSZESES Lkl í 30.— A CAOIA A LEGJOBBAN ILLATA- ITOTT IE3KIADÓ3ABB NEUTRÁLIS PIPERESZAPPAN A CAOLA VITÁM NOS KRÉM FIATALÍTJA ÉS SZÉP TI AZ ARC. BÖ^T. MINDEN CSAuÁD MÉLKÜ- uÖZHETETlEN BÓRÁPOlO SZErtE lesve» ÖN IS egy hiiér.elan * csal* szakQ <i tt>en ani«IA I * Tizenkét pontból álló sérelmi memorandumot adott át a német-párt küldöttsége a miniszterelnöknek Egy év óla a neme! polgárság helyieíe teljese«» cívise. I.»ítetienné vált (Bucureşti, február 13.) A német párt megbízásából Hans Otto Roth dr. elnök és Franz Kreuter képviselő átnyújtották Tatarescu miniszterelnöknek azt a memorandumot, amelyben a német kisebbség legégetőbb sérelmeire kérnek sürgős orvoslást. A memorandum tizenkét pontban tartalmazza azokat a sérelmeket, amelyekre halaszthatatlanul sürgős orvoslást kérnek. Az első pont azt panaszolja fel, hogy az állami gépezet egyszerűsítése cimén a megyék és községek közigazgatásából elbocsátják mindazokat, akik a német néphez tartoznak, ugyanakkor azonban az egyszerűsítés cimén nem bocsátanak el román alkalmazottakat. Sor került német községi jegyzőknek az elbocsátására is. Ebben a pontban emel panaszt a memorandum mindazoknak a postamestereknek az eltávolítása ellen, akik kisebbségi nemzethez tartoznak, kivéve a cseh, szerb és lengyel nemzetiségeket. Panaszt emel továbbá a német hivatalnokoknak, alkalmazottaknak és munkásoknak a vasúttól, postától s a közlekedésügyi minisztérium alá tartozó más közalkalmazásokból való elbocsátása ellen. Foglalkozik a tanítói testülethez tartozóknak és az állami alkalmazottaknak a nyelvvizsgájával s kifejti, hogy az ilyen nyelvvizsga cimén való elbocsátások a tisztviselői szervezetről szóló törvény végrehajtási utasításának az 51- pontjába ütköznek. A második pontban a kisebbségi magánalkalmazottak feje fölé tornyosuló veszedelmet hozza fel és sérelmesnek tartja a román elem érvényesüléséről szóló törvény végrehajtási utasításának homályos pontjait. A harmadik pont a német városok és községek helységneveinek a sajtóban és postai közlekedésben való használatáról kiadott tilalom ellen tiltakozik. A negyedik pontban a németlakta megyék és községek közigazgatási választásainak el- szabotálását panaszolja fel. A megyékben és községekben az időközi bizottságok megalakításánál egyáltalában nem kaptak helyet a német polgárság képviselői, vagy ba egy pár helyen kaptak, nem a lakosság számarányának megfelelő mértékben. Az ötödik pont szóváteszi, hogy a közoktatásügyi minisztérium szervezetéről szóló törvény 186. pontját nem hajtották végre, amely pont a községi' költségvetésekből az iskolák részére juttatandó 14 százalék egyenlő módon való elosztásáról szól A hatodik pont megállapítja, hogy már 100 millióra rúg az az összeg, ami az utóbbi évek állami költségvetéseiből a német felekezeti iskolák számára segélyként jár, de nem fizették ki. A hetedik pont szerint a közoktatásügyi minisztérium az iskolafenntartó egyházközségtől azt kívánja, hogy kettős osztályokat létesítsenek azokban az osztályokban, ahol a tanulók száma 30—50 létszámot meghaladja, mig az állami népiskolákban több osztályt akkor alakítanak, ha a tanulók száma a nyolcvanat haladja meg. A nyoicdik pont elmondja, hogy a német községekben a népiskolákról szóló törvény hetedik pohtjának a megsértésével az 5-, 6. és 7. osztályok tanítását teljesen romanizálták és számos helyen romanizálták az alsó osztályokat is. A kilencedik pont a katholikus német tanitóképzőintézet sérelmével foglalkozik. A tizedik pontban felpanaszolják, hogy a katonai előképző-tanfolyamok foglalkoztatását a falvakban az istentiszteletek ideje alatt tartják meg és sok helyen a tanfolyamra kötelezett ifjaknak 15—20 kilométer utat kell megtenniük, hogy a kötelező tanfolyamra elmehessenek. A német ifjúsági szervezeteknek a tevékenységét néhol teljesen lehetetlenné tették, sok helyen pedig nagymértékben megnehezítették. A tizenegyedik pont előadja, hogy a német néphez tartozó állampolgárokat tervszerűen magasabb adókkal és k3z terhekkel rónak meg. A tizenkettedik pont végül panaszt emelt azért, mert a helyi hatóságok a német lakosságnak kulturális és egyházi összejöveteleit nem engedélyezik, vagy azok megtartását erőszakosan megakadályozzák. A memorandum előadja továbbá, hogy mindezek a pontok, a megszámlálhatatlan és rendkívül súlyos kisebbségi sérelmeknek csak a momentán sürgős orvoslásra váró kis részét tárják fel. Leszögezi, hogy az utolsó esztendőben a romániai német nép helyzete teljesen elviselhetetlenné vált. Éppen ezért a német párt sürgős és alapos változást kivan és egyúttal a párt és az ország kormánya közötti viszonynak a tisztázását. — Egy hónapra ítélték, mert rabságba küldte a tanítót. Nemzetgyalázás vádjával állt a cluji hadbíróság előtt^Weisz Blanka, a Satmar melletti Atea község lakosa. A vád szerint az ottani iskola tanulói a mult év májusában egy kirándulásról tértek vissza, mikor találkoztak Weisz Blankával, aki állítólag az ördögbe és a rabságba küldte a tanítót. A vádlott a tárgyalás során azzal védekezett. hogy tényleg mondta a tanítónak, hogy menjen a rabságba, de ez neki szava- járása. A biróság a vád tanúinak meghallgatása után egyhavi elzárásra, 5000 lej pénzbüntetésre és 1000 lej költségmegtéritésre ítélte a vádlottat. Tălişoara-l (olasxtelki) kórház>sorsjeg;,T akció befejemdöt1, rzonban az elszimo'á ok bevár,ja és átvi’seá- lása v re t a megye, sorsolási bi ott^ig a húzást 1935 maréin* lO-re halasztotta mikor is déli 12 órakor a megyehá ban lesz mer aríva. KérfUk a* elszámolások sürgős be« kü dését. — Ö t-ze^zumolas iueje alatt a tă i ş tarai kó házbizotts ig K.Ü d még sorsjegyeke a?ok ár és 8'— lej portó ele- etes beküldése mellett Nyeremény jegyzéket so sjesrvtulajdo- noso t és viszonteladók a por.ó megküldésével kaphatnak. Csak válaszbőlyeggal ellátott Levelekre válaszolunk. Tâ lşoarat kórh árbizottság.
