Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-02 / 26. szám

T n KurriUjssa iMPi—wMP Hnmmi XVIII ÉVFOLYAM, 26. SZÁM, Milm« i'irrjtl mm i >iiwiM li ~»n lm - inll't pontjából mindenesetre értékes és praktikus- Mindössze a locarnói szerződés uj értelmezésé­ről van szó. A különböző szempontok összeegyeztetésé­vel a második kérdésben is megegyezés jött létre. Eszerint Anglia elfogadja azt a francia állás* pontot, hogy Németország mostani fegy verkezése jogtalan. Franciaország is el* Németországnak először i (Páris, január 31.) A francia és angol rész­ről lázasan folyó diplomáciai tárgyalások szer­dán késő este végre megteremtették azt a kö­zös alapot, amelyre helyezkedve a londoni tár­gyalások eredményes befejezését lehet remélni. Franciaország beleegyezett abba, hogy minden más kérdést megelőzve, legelőször a leszerelés kérdésében jusson megegyezésre a londoni ta­nácskozás. A versaillesi békeszerződés katonai vo­natkozású rendelkezéseket tartalmazó 5. része azon a napon veszti hatályát, amely napon Franciaország, Anglia és Németország aláírják az enrópai bizton­ságot végérvényesen megalapozó általa­fogadja az angol álláspontot és nem ra­gaszkodik a garanciákhoz, A biztonságot egy általános európai paktum fogja garantálni. Hogy a német álláspont felé is közeledést mutassanak, Anglia és Francia- ország is beleegyeznek abba, hogy a Németor­szág kötelességvállalása ne előzze meg az egyenjogúsítást, hanem azzal egyidőben tör ténjék. Iá kell Írni sí* eg,feznnénaT( nos szerződést. Ez az egyezmény magábafoglalja teljes egé­szében a keleti egyezményt, a középeurópai egyezményt és a hiányokat függelékként pótol­ják a biztonságra és leszerelésre vonatkozó szer ződésekhez. Az uj általános európai egyezmény, mely hivatva leez Európa teljes és végső paci fikálásának nagy müvét befejezni, kerek és egységes egészet fog alkotni. Franciaország főbb elvi pontokban elfogadta már ezt a meg­oldást s most mindég attól függ. hogy a rész­letkérdésekben hogyan sikerül kielégítő meg egyezésre jutni. Az európai paktum megkötése után a Franciaország részéről eddig követett biztonsági garancia kérdése háttérbe szorulhat. i í UNITED STATES LINES OGYEUEN ERRE A JELRE NEW YORK-ba He‘«nkénti Indulás Homburg-, Havra», Southampton-ból a vilâş leggyorsabb kajüt-gőzöseivef ’Manhattan .............................. február... f2 ’Was.hlr.pioa ..................... február... 27 é« a Kát közkedvelt testver-hajóval Presldunl iteoswell.... febuár... 6 'President Haidlng ..... február,. 20 " Behajózás etóró Hit WAGONS -LITS • COOK Bucureşti Piafa Regele Carol I Búcsú Kolozsvártól Flanell i> és Laval elindultak Flandin és Laval csütörtökön délben 12 óra 10 perckor indultak el repülőgépen London felé. Elindulásuk előtt még tárgyalásokat foly­tattak Potemkin szovjet és Cesianu román kö­vetekkel. A francia kormány otthonmaradó tag jai kisérték ki Flandhit és Láváit a repülő­térre Francia kormánykörökben a hangulat lelkes és bizakodó. Általános az öröm amiatt, hogy az egyenjogúsítás nehéz kérdésében az angol és francia felfogás közeledett. Még a leg­pesszimistább politikai körökben is biztosra ve­szik ezek'után, hogy a londoni tárgyalásoknak megnyugtató eredménye lesz. Kollektív «negegyezés készíti (Páris, január 31.) A Havas-iroda közlése szerint Franciaország és Anglia között főbb és elvi jelentőségű kérdésekben máris megegye­zés jött létre, de mindkét ország hivatalos kö­rei szigorúan titokban tartják ezt az elvi r egyezést, mindaddig, amíg a londoni tanácsko­zások során a részletkérdésekben is nem siksí rül megegyezni. Annyi azonban máris kiszi­várgott, hogy az angol és francia közös terv szerint általános kollektiv európai megegyezés utján szándékoznak a biztonságot meg­szervezni Ebben a kollektiv szerződésben az általá­nos fegyverkezési korlátozásokat létrehozó egyezmény is benne fog foglaltatni. Az uj meg egyezés első pontja hatályon kívül helyezi a versaillesi békeszerződés 5. szakaszát s ezzel kimondja a lefegvvérzett államok katonai egyenjogúsítását. Litvinov külön terv«­(London. január 33.) A „New Cronicle“ ér­tesülése szerint a londoni tárgyalásokon szóba fog kerülni Litvinov indítványa is, mely külöki megnemtámadási szerződést javasol Németor­szág. Oroszország, Lengyelország, Csehszlová­kia és a balti államok között. Ennek a meg­nemtámadási szerződésnek egyik lényeges pontja a keleteurópai határok tiszteletbentar- fására vonatkozó feltétlen kötelezettség. Litvi­nov terve iránt sem Anglia, sem Németország nem mutat különösebb lelkesedést, annak létre­jöttét inkább a kisantant államok sürgetik. En­nek oka egyrészt a keletenrópai határokra vo­natkozó intézkedés, másrészt pedig az attól való félelem, hogy a német-angol-frajicia meg egyezés létrejötte után Németország délkelet felé szándékozik terjeszkedni. A kisantant-ál- lamok külügyminisztereinek laibaehi találko­zója alkalmával a kisantaţnt államok már kife­jezték nyugtalanságukat, memorandumot kül­döttek Laval külügyminiszternek, amelyben a baráti kapcsolatok felbontásával fenyegették meg arra az esetre, ha az egyenjogúsítás meg­előzné a keleti egyezmény aláírását. Laval kül­ügyminiszter akkor ígéretet tett arra nézve, hogy az uj londoni egyezmény aláírása előtt feltétlenül ragaszkodni fog ahhoz, hogy Német ország Írja alá a keleti egyezményt. A genfi tanácskozások soréin Laval mindent elkövetett annak érdekében, hogy a keleti egyezmény kér­dését dűlőre juttassa, de fáradozása kevés si­kerrel járt. Az angol fővárosban nagy előkészületeket tettek Flandin miniszterei nők és Laval kül­ügyminiszter fogadására, i fWOWI HIHHI» — EKE turista-bál. Hogy a turisták nem­csak a meredek csúcsok megmászásánál, hanem a sima parkett csúszós veszélyeinél is lelkes biztonsággal életrevalók, annak bizonyosságát fogja adni az Erdélyi Kárpát Egyesület feb­ruár 23-án rendezendő „Turista bálja“. Tiroli ruhás leányok kedves mosolya fogja beara­nyozni a Mágnás Kaszinó termeit, mert a höl­gyek tetszésszerinti dirindliben jelenhetnek meg és a rendezőbizottság, élén dr. Nagy Fe­renc bálelnökkel, mindent elkövet, hogy a régi hires EKE-bálok hangulatát felidézze erre az estére, A meghívók szétküldését a napokban kezdik meg, aki tévedésből nem kapna, kérjük óimét az EKE-irodában adja le. De nemcsak Kolozsvártól, hanem Nagyvá­radtól. Szatmártól, Székelyudvarhelytől, Csík­szeredától, száz meg száz erdélyi magyar várót és község nevétől kell búcsúznunk a írni nappalL Pedig ezek a város- és községnevek benne van, tűik a magyar szókincsben, annak kitörülhetet- len alkatrészei. Van olyan név, amelyet ezer ót» óta emlegetnek, apáról-fiura szálltak és sértet­lenül szeretnénk átadni őket fiainknak és uno­káinknak. Már egyszer élére volt állitm es a kérdés it akkor Bethlen György gróf magának Tata- rescu miniszterelnöknek panaszolta el ezt a síi* lyos magyar sérelmet, kifejtve a rendelkezőé jogtalanságát és alkalmazásának majdnem le­küzdhetetlen nehézségeit. Példának hozta fel azt, milyen groteszkül hangzana a román lapok­ban, irodalmi folyóiratokban és könyvekben, hogyha egy rendelkezés más nyelvek szókincsé­hez tartozó város- és községnevek használatára kötelezné a román Írókat és újságírókat. T%- tarescu miniszterelnök megértette és teljesen osztotta a Magyar Párt elnökének álláspont­ját és utasiiására a kolozsvári magyar lapok továbbra is magyarul írhatták a helységneveket. Tudjuk azt is, hogy a román nyelv szólein- esőhez tartoznak a külföldi nagyvárosok román nevei is. Nem Wient, hanem Viennát írnak, nem Budapestet, hanem Budapestat. nem Londont, hanem Londrat és igy mehetünk végig Európa térképének minden nagyobb metropolisán. Ma rendeletet kaptunk, mely szerint a váro­sok, községek neveit, az uccaneveket, a várme­gyéket ezentúl csak románul, illetve román ne­vükön írhatjuk, üe nemcsak a lapokat kötelez­ték erre, hanem az összes nyomdákat, és ezentúl valamennyi nyomtatványon csak románul le­het feltüntetni a helység- és uccaneveket. A rendelettel természetesen szembe nem helyez­kedhetünk. a törvénytisztelet parancsolja szi­gorú betartását. Annyit azonban jelezhetünk, hogy a Magyar Párt utján megtettük a lépese­ket illetékes helyeken a szerintünk félreértés­ből eredő rendelet korrigálására. Addig is pedig búcsúzunk a régi szép, meg­szokott magyar helységnevektől. Clujt fogunk írni Kolozsvár helyett, Oradeát Nagyvárad he­lyett, Cornestit Smfalva helyett. Bitünk azonban benne, hogy Tatarescu mi­niszterelnök, aki egyszer már elismerte az iga­zunkat, ismét csak intézkedni fog ebben a kér désben. Annál is inkább, mert a kolozsvári tör­vényszék és a tábla elvijelentőségü ítéleteiben állást foglalt a magyar helységnevek haszná tatának szabadsága mellett. Az olvasóinknak pedig azt üzenjük, hogy a „Keleti Újság“ marad továbbra is, ami voit Ha Clujról keltezzük is. megingathatatlan ma­gyar érzéssel, a megértést kereső becsületes szándékkal rój juh ezentúl is sorainkat Erdély magyar közönségének. Lányok kftwyvfára Kötetenként 33*- Lel, Kaphatók a Kelett Újság kiadóhivatalá- btn, Ctui, Strula Baron L. Pop 5 szám alatt. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó bekül­dése esetén az ,n iát szállítjuk. 150 lej értékű könyvre idelésuél, az össze? bevételezése után, portó mentes szákit ts. A nagy költ é?re való taxinteitel, utánvéttel nem szál ltunk ‘RÓZSASZÍN KÖNYVE SOROZATA fí. de Vere Stacpoole A kék laguna A. M. Wi 1 ams n . Pénz Courths-Mahler :----- . A megvá'tó szeretet „ . A gyöngysor Qvőze em „ „ Bar tnők „ „ A sünevi aranvember mmmmmmmmmmntBMmBsmmmsmmi&mi

Next

/
Thumbnails
Contents