Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-12 / 9. szám

KlLlTlUfSm XVIII. ÉVFOLYAM. 9. SZÁM, fSksşk.; kLU.ő.1 h Csak a bicikli maradt meg csatád fenntartónak... Barthu István nyelvvizsga.kűl vár iáit* és vsufos hiebrudaltatdsu *i falast iskoláitól ~~ Most a k fittyvéml Júrjn uz országutakat^ hogy kenyérhez fusson az asszony és a három kiskorú gyerek (Kolozsvár, január 10.) A:szerkesztőségi par' aaszosláda műidig szinültig tele van. Színekben, változatosságban nincs hiány. Csendőrvisszaélés, adóbehajtás, nyomor; egyszóval minden, ami végső kétségbeesésében, a menedék reményével az újsághoz tereli az embereket. Bartha István nem panaszkodni jött hozzánk. Bariba István azért kopogott be, hogy könyvéről Írjunk. Tis Bartha Istvánból mégis elkeseredett és kiáltó panasz' lett. Bartha István állami tanító volt. Egyelőre napirendre térünk Bartha István könyve fölött és igy kezdünk beszélni: ... Mikor is kapta meg a „felmondó - leve­tett — Január 4-én kaptam egy negyedivnyi cé­dulát. Az igazgató irta s annyi volt rajta, hogy augusztusban nem sikerült■. Kolozsváron a nyelv- vizsgám s ezért haladéktalanul kitesznek állá- somból. ■ Bartha Istvánt tehát huszonhat évi tanítói munka után egyik napról a másikra leszólitotta .* nyelvvizsga réme a tanítói katedráról, ahonnan apró székely csemetéknek igazgatta kezét a ; betű­vetésére s törte eszét a tudomány befogadására. Annyiba se vették, mint. egy cselédet: a cselédnek legalább tizenöt napi felmondás jár, egy állami iskolai; magyar tanítónak azonban, akinek hu­szonhat évi' tanítás van a háta mögött, egyik órá­ról a másikra mennie kell. Karácsony előtt még azzal bocsátotta el kéthetes vakációra a gyereke­ket. hogy Jézuskában szeretet, megértés van, le­gyetek jók, szeressétek egymást, mivel ez emberi kötelesség s minderre könyörtelenül rácáfol a mi­nisztérium egy negyedivnyi papirossal, amit, nem is áz ő, hanem az igazgató címére küldenek.'Van ebben némi kegyelet. Talán a szörnyű végzésről oem akarták egyenes utón tudósítani, úgy tettek, hogy közbenjárót ugrattak be, mini ahogy a csa­ládtagokat szokás értesíteni a rokonok ^ halálá­ról. Szibéria, fogság, irodalom... kilátásom, A feleségem Bukarestbe fog utazni s hogyha lehet, megmozgat minden követ. Bartha István, a 46 éves, háromgyerekes ke­rékpáros ember, aki igénytelen ruhája könyvével akarja megmenteni három gyerekét és feleségét az éhenhalástól, most visszatér tanitói életére. — Amikor hazajöttem 1921-ben a fogságból, esküt akartam tenni, azonban nem vettek föl az állami iskolához. Tíz évig JNagyvölgyesen, Ma- rosvécsen és Toldalagon tanítottam a református elemiben s csak 1930-ban, a nyugdijigényem iga­zolása után, a lorga-kormány alatt vettek vissza az állami iskolához. 2400 lej kezdöfizetést kap­tam s "amikor az inspektor megállapította, hogy tanitói működésem kifogástalan, végérvényesen felvettek. Most aztán egyszerre vége lett min­dennek. Majd arról beszél Bartha István, hogy sem­mi nyelvtehetsége sincs, Hat évi tartózkodás után is alig tudott néhány orosz szót elsajátítani s ezért tudja a román nyelvet is csak hiányosan, __Beteg emberek vagyunk mi __ mondja — nem nyelvvizsga kell nekünk, hanem orvos... Igen, orvos, aki meggyógyítsa és szilárd he­lyet biztosítson itt ezen a földön Bartha István­nak és 15 Marosmegyéből kitett állami tanító Sorozatunk uiébb ref!e*$uper típus* * 3-2*»w* 0RiON3a? Huttáf* ftko» fading­Viatgţ en1 • f ésseI mölödík. “Optilo* áílofnásbeáHB*» fo­lyamatos h*ngszinei*t, Mabe- lyoíáfc. t okaiét® j «érkezeti ttMépítfl* főbb jellemző* «-*«1 rruasv 3« sz. ixrxfis társának s azoknak, akiket egy vak garas nélkül egyik napról a másikra kurtán-furcsán. szélnek eresztettek. Csávóid. Bomba robbant egy bareeloniai kávéházban (Baraßiona. január 10.) Szerdán este három felfegyverzett egyén hatolt he az egyik barce­lonai .kávéházba. A kávéháziján szórakozó ven­dégeket az épület mell ék termei be zárták, majd bombát helyezve el a kiürített nagyteremben, kereket oldottak. A kétségbeesett helyzetben lévő vendégek feltörték az ajtókat és. a; nágy­íi-rembe rohantak, hogy eltávolítsák onnan a- lomhát. Szerencsétlenségükre a bomba éppen abban a pillanatban robbant fel és hat embert súlyosan megsebesített. A vizsgálat során meg­állapítást nyert, hogy a bombát a mulatóhely egyik, néhány nappal ezelőtt elbocsátott pin­cére bosszúból helyeztette el a teremben. h* Hadd beszéljen valamit Bartha István arról, tu időről, amikor nem volt kezében még a kol­dusbot:- ■ • — Tiz évig voltam állami tanitő a mezősám- soüdí református eiemi iskolában. Innen vittek ki m orosz frontra. Fogságba estem. Négy évet. Szi­bériában, két és fél évet Szentpéterváron és Mosz­kvában töltöttem, Bartha István a fogság döbbetes emlékei­nek idézése .közben sem feledkezik meg az iroda. lomról.1 Egész fiatal korában kezdett irogatni s erről u fogságban sem tudott lemondani. Krasz- nareeska faluban, ott az Uşori partján, ahol ezer magyar tiszt élt a fogolytáborban „Szibériai Új­ság“’dinen dr. Elek Bélával és Farkas Gáborral újságot indítottak, amelyet egyetlen egy példány­ban jelentettek meg s amelyet minden magyar fo­goly végig olvasott. Hatvanhét szám jelent meg a lapból.. Versek, novellák, visszaemlékezések, cik- kpk, amelyek mind a honvágy tüzében égtek. Volt benne illusztráció, rajz, ezeket Bárány Antal ké­szítette.. A lapot Molnár Imre, Trahulecz Aladár írták le hangyaszorgalommal s a papirost Haba­rni városból szerezték be. • •• Valamit hozott legalább a konyhára! Csaknem semmit. Nem is azért irtunk, ki­zárólag "lelkesedésből és hogy legyen valami ka­pocs, ami -Összefogjon bennünket. Kerékpáron terjesztett irodalom... _ Most, hogy ilyen alaposan sikerült kibuk­nia a kenyérből, mihez fog kezdeni? _ Árulom a könyveimet. Ezelőtt egy évvel adtam ki Marosvásárhelyen. Ezer példányban je­lentettem meg s eddig már négyszáz elfogyott be­lőle. Tanítók s az ismerőseim vásárolják, akiket, kerékpáron keresek fel. A kerékpárt csupán azért vettem, mért a vonat drága, nekem pedig na­gyon sokat kell futkorásznom. hogy elhelyezhes­sem könyveimet. „J Gondolja talán, hogy ebből meg tud majd élni? A. kerékpáros irodalmár elgondolkozik s azt mondja: _ Három neveletlen gyermekem, feleségem .vţi®, muszáj ior#& Nyugdíjra fwreför® nincs Ksplatkátirozzálc a* rossz adófizetőket A-m uj Stüirsön Iciegyeitctésével wciilesilik «a állaswol belfSldi a«lófi*égiai*flí (Bukarest, január lOj A második belső köl­csön kibocsátásával kapcsolatosan Slavescu pénzügyminiszter elhatározta, hogy az állam összes hitelezői a birtokukban levő különböző értékpapírokkal vehetnek részt a kölcsön le­jegyzésében. Az .értékpapírokat névértékűén és nem a jelenlegi tőzsdei árfolyamon fogadják el költsön jegyzésre. A második belső kölcsön négy és fél százalékos lesz, első szelvénye az 1936. évi április Bén kerül beváltásra, E kölcsön kibocsátásával egyidejűleg, illetve a kölcsön jegyzés lezárásával megszüntetik a rendkívüli költségvetést. Az államnak a köz- szállitókkal, magánosokkal, intézményekkel szemben fennálló 7 és fél,milliárd lej adóssága nyer igy rendezést, Megerősítik azt a hírt, mely szerint az adóbonokat, névértékben fogad­ják el. Rámennek a rosszul fizető adózókra. A pénzügyminisztérium elrendelte, hogy az összes pénzügyigazgatóságok készítsenek ki­mutatást azokról a nagyobb adózókról, akik jó jövedelmük ellenére is rossz, nehézkes adó­fizetők A pénzügyminisztérium elhatározta, hogy az összes úgynevezett rossz adófizetők névsorát nyilvánosságra hozza, függetlenül személyi tekintetektől os' attól, hogy a hanyag adófizetők melyik politikai pártnak a tagja*, A bankkormányzó berlini ntja miatt, Grigore Dumitrescu, a, Nemzeti Bank kor­mányzója csütörtök reggel visszaérkezett Né­metországból. A Tempo eimü lap jelentése szerint a bankkormányzó németországi ut,iával kapcsolatosan interpelláció fog elhangzani » képviselőházban. Azt akarják ellenzéki oldal­ról megkérdezni, hogy a berlini tárgyalások nem jelentenek-e kísérletet a német orientáció felé? A cél: a költségvetés könnyítése. A második belső kölcsön kibocsátásán egy bizottság dolgozik A kibocsátási felhívását január 20-án nyilvánossága hozzák. Az államnak a rendkívüli költségvetésben szereplő összes tartozásai 12 milliárd S00 millió lejt tesznek ki. A megyéknek és községeknek az állam­mal szemben fennálló követeléseit szintén a kölcsön lejegyzésére fordíthatják, A második kölcsön kamatát és amortizációs ide­jét a napokban állapítják meg véglegesen. A cél az, hogy a költségvetést jelentős tehertéte­lektől mentesítsék. Az állami tartozások össze­gének egy részét rendszeresen felvették az évi költségvetésekbe, kifizetésére azonban, fedezel hiányában, nem került sor. Az állam régi. íüggő adósságainak ilyen rendezésével a költ­ségvetés egyensulybáhozását könnyítik meg Hivatalos helyről származó értesülés sze rinl a kölcsön jegyzésénél az adóbonokat név értékben csak az adóbonok eredeti tulajdonosa tói fogadják el, mig más személyek .csak a nap? tőzsdei árfolyamon jegyezhetnek adóban na!..

Next

/
Thumbnails
Contents