Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-11 / 8. szám
?fpvisel6h6z i: BUDAPEST V. tui paeui* piAtltá t8 »vaier#: No. 14.354—1837. I Péntek, t9$5. fmnuúv ff, - ire 3 N Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon; egy évre 30, félévre 23, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ÜÜfeZAUOis Ai U. i Alii*AltU La*’. XVIII. ÉVFOLYAM. — S. SZÁM. felelős aserkcsztó: SZÁSZ ENBBE, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Claj Baron L. Fop-uoca 5. szám. Telefon: SOS. — Levélcím; Cluj, jiostaflók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség Laval Berlinbe is ellátogat hogy Közvetlen fârgptâsoha! folyasson & leszerelés tüfttben A francia .«ajtó szerint a német egyenjogúság: eliímerése közelebb jntott a mesfalósitáshoz — Közzétették az olaszefrancia egyezmény szövegét A magyar sajté teljes bizalmát nyilvánítja 9ftussolinivel szemben Eóma után A világsajtó orgánumai hozsannát zengenek a római egyezményről, amely a francia-olasz és angol lapok szerint Európa uj életrendjének alapjait fektette le. Igaz, hogy ebben az örömujjongásban az úgynevezett kis államok egyelőre nem vesznek részt és meglehetősen fanyar' hűvösséggé! reprodukálják a Párizsból, Londonból és Kómából keltezett táviratokat, azonban azt valameny- nyi hírül adja, hogy a francia-olasz egyezmény a középeurópai államok közötti ellentétek elsimítását szeretné kezdeményezni s a két nagyhatalom nem akar megállni az egymásközti vitaanyag lc- csapolásánál, hanem elszánt törekvése a középeu- rőpai béke feltételeinek megteremtése is. Hogy a további munka elindítására és sikerre vezetésére miben állapodtak meg egymásul Mussolini és Laval, airt persze még •nem tudhatjuk. A magunk részéről mindenesetre boldogan üdvözölnénk minden olyan, fenntartásnélküli kibékülést előkészítő iniciativát, ami ezt a célkitűzést írja zászlójára. Valahogy ugv érezzük azonban, hogy a diplomácia zöld asztala mellett lefolytatandó tárgyalásokon máris meg kellene kezdeni a megfelelő lelki diszpozíció megteremtését. Az első és legsürgősebb feladat az volna, bogy a kölcsönös szerződések megkötésére buzdított államok mindenekelőtt saját állampolgáraikkal szemben jussanak zöldágra és a hazai tájakról küszöböljék ki a viharanyagot. Tituleseu külügyminiszter kedvenc jelmondata a határok spiritualizálása. Nem ogyszer jelentette ki, hogy arra kell törekedni: a határkérdések veszítsék el jelentőségüket, ami kétségkívül nagy vívmány lenne és sok olyan kérdést vinne dűlőre, amelyek most az államoknak egymáshoz való viszonyát nemcsak, hogy nem teszik barátságossá, hanem rendszeresen termelnek ki mérgező anyagokat magukból. Nagy kár, hogy Tituleseu világnak röpítette ezt a szép jelszót, de a megoldás módját elfelejtette kifejteni. Pedig bizonyára meg van erre is a koncepciója és ez a koncepció, ha összhangban áll a külügyminiszter jelmondatával, gyakorlati hatásaiban csak hasznos lehet. Tiţulescunak minden valószinüség szerint a kisebbségi kérdés kielégítő megoldásáról is meg van a praktikus és ésszerű elmélete. És ha már nem közli azt a nyilvánossággal, legalább juttassa az aktiv kormányférfiak tudomására. Tatu- rescu sem beszélt arról soha sem, hogy a kisebbségi tisztviselőket a legkülönbözőbb metódusokkal száz, sőt ezerszámra fogják elbocsátani állásaikból. És mégis milyen tervszerűen, végzetes következetességgel zajlott le és folytatódik ma is ez a kampány. A külügyminiszter és a kormányeinök szép csöndben megállapodhatnának egy olyan uj programban, amely* a kisebbségek érvényesülésének számarányuknak megfelelő módszereit foglalná munkatervbe. Nem is kellene uj törvény hozzá, csak az alkotmány írott betűinek betartása, Meglátná Tatareseu miniszterelnök ur, hogy milyen átmenet nélkül alakulna át a kisebbségek hangulata! Mert akit nem támadnak meg és nem verik cl rajta a port, annak eszébe sem jut a panaszkodás. És aki látja, hogy méltányosan bánnád vele, nem veszik el a kenyerét, sőt társainak is jó indulattal nyújtanak ennivalót, abban nem a íiarag rossz érzése gyűl össze, hanem a háláé. Vájjon igy képzelték-e el ezt Laval és Mua(Paris, január 9.) ZiiwCtl..külügyminiszter úgy vonult be Parisba, mint diadalmas hadvezér. Az üdvözlő beszédek egymást követték. Laval röviden válaszolt az üdvözlésekre, kijelentve, hogy a francia-olasz egyezménnyel hosszú időre rendeződött Franciaországnak Olaszországhoz való viszonya. Beszédét e szavakkal végezte: „Úgy érzem, használtam a hazának és a békének Kíőfob London, azután Berlin Laval külügyminiszter csütörtökön Genfbe •utazik, ahol a római egyezmény bizonyos vonatkozásait akarja, megtárgyalni a különböző államok képviselőivel. Érdekes az Oeuvre híradása, amely szerint Laval külügyminiszter a jövő hónai» közepén Berlinbe utazik. Párisi politikai körökben úgy tudják, hogy Laval március folyamán fog Berlinbe utazni, mert nélkülözhetetlennek tartja, hogy NéAmet- országgal végérvényes kiegyezés jöjjön létre a (Becs, január 9.) Az olasz-francia megegyezés után, most Berlin felé fordul a politika’1 körök érdeklődése. Nem lehet tudni, hogy Németország milyen magatartást fog tanúsítani a francia-olasz megegyezéssel szemben. A „Neue Freie Presse4 szerint von Hasselt római nagykövet a napokban Berlinbe érkezik, hogy kormányának jelentést tegyen Lavallal folytatott megbeszéléseiről. Hir szerint Németországnak az a terve, hogy a római egyezményhez való hozzájárulás fejében visszaszerzi fegyverkezési egyen* jogosultságát. (London. január 9.) Az angol lapok úgy látják, hogy solini? Mi bízunk benne, hagy így és szeretnénk azt remélni, hogy Tituleseu sem gondolhat mást, mint nagynevű kollégái, a római egyezményt aiálcszerelés kérdésében. A francia sajtó szerint Laval külügyminiszter bizonyára lesz annyira előrelátó és praktikus, hogy nem tűri tovább a mai bizonytalanságot a leszerelés ügyében < Németország fegyverkezése ma teljesen szerződés nélküli s bár kétségtelen, hogy Németország folytonosan fejleszti hadseregét, Franciaország nem vonja le ebbő! a konzekvenciákat, hanem úgy tesz, mintha semmit sem venne észre. A francia lapok szerint ez az állapot tovább tart hatatlan és végleges rendezésre vár. Lavalnak közeli londoni útja alkalmával minden valószinüség szerint sikerül Angliát is megnyernie a francia tervnek s akkor semmi sem áll többé útjában, hogy a fegyverkezés kérdését általánosan rendezzék, A részletek fölött való döntés a három nagyhatalom együttes feladata lesz. annyi azonban máris biztosra vehető, hogy Németország ha nem is nyer korlátlan jogot a fegyverkezésre, lényeges elő* nyökhöz jut az egyenjogúság felé. ország előtt a Népszövetségbe való visszatérésre. A lapok azt is megjegyzik, hogy Németország nak most, az egyezmény megkötése után, tulajdonképpen örülnie kellene. Tartózkodó magatartását érthetetlennek tartják. ,,.l római megegyezés Magyarországon nem keltett aggodalmakat44 All (Budapest, január 9.) A Pester Lloyd vezércikkben foglalkozik az olasz-francia egyez mennyel, valamint azokkal a külföldi lapvéleményekkel. melyeket az egyezmény a külön böző országokban kiváltott. Egyes sajtóorgfc numok a megegyezésből úgy látják, mintha Mussolini nem képviselte volna Magyarország író francia és olasz államférfiak. Adja Isten, bogi a béke eszméje induljon hóditó. útra Kómából és találjon otthonra Európa minden országában. Mémetorszájg csak az egyenjogúság? biztosítása ellenében írja alá a* e^yeasményt a megegyezés megnyitja az utat Német* j