Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-10 / 7. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 7. SZÁM. KElETrüJJJW 7 SELYEM , HARISNYÁT Eyy év alatt szăzhuszezer erdélyi Uönyv fogyott el Budapesten Beszélgetés Lantos Kálmánnal, as. erdélyi irodalom budapesti nagy köretévelj aki megmagyarázza, mt az oka ez érdéig i könyvek kon funkt arájának ? — Nyirő Józsefnek egymásután két könyvét adták ki Budapesten (Kolozsvár, január 8.) Egy magas, karcsú fiatalember volt néhány napig vendége a kolozsvári íróknak. Nem vendégeskedni jött, komoly üzleti ügyek hozták Kolozsvárra, lévén ő az erdélyi magyar irodalom budapesti nagykövete, az erdélyi könyvek budapesti kiadóvállalatának, a Révai irodalmi intézetnek az igazgatója. Lantos Kálmánnak hívják és aki először látja, azt hihetué, hogy szigorló, jogász, vagy legjobb esetben most tette le a doktorátust, pedig Lantos a nagy uralta pesti könyvkiadó eég teljhatalmú vezére és — tegyük hozzá — rövid működése alatt is fellendítője.' Minket azonban elsősorban az érdekel, hogy az erdélyi írók Budapesten kiadásra kerülő könyveinek nagy része rajta keresztül jut el a nagyközönséghez Magyarországon soha ilyen divatban nem voltak a magyar írók. Valóságos legendákat beszéltek például arról, bogy az a tiz kötetből álló erdélyi könyvsorozat, amelyet szintén Lantos vállalata adott ki, magyar viszonylatban hihetetlenül nagy példányszámot ért el. Kérdést intéztünk Lantos Kálmánhoz, aki ezeket a legendának tűnő híreket nemcsak megerősítette, hanem —- túl is licitálta, A kiaknázatlan kincsesbánya — Akkor kezdtem érdeklődni az erdélyi magyar irodalom iránt, amikor kezembe kerültek Nyirő József, Kós Károly és Tamási Áron novellái. Az volt az érzésem, hogy egy kiaknázatlan kincsesbányára bukkantam és ezt a bányát haladéktalanul fel kell tárni. Másfél évvel ezelőtt lett pozitívum terveimből. Megállapodtam a Szépmives Céhvei abban, hogy tiz erdélyi könyvet adok ki és a terv hamarosan valóra is vált. A könyvsorozat első része öt könyv volt: Makkai Sándor: Élet fejedelme. Kós: Erdélye, Szántó: Stradi várija, Bán ff y Miklós regénye, a Reggeltől estig, Tamási Áron: Ábel a rengetegben című müve Az ötkötetes első csoport megjelenése után megkezdődött a sorozat elhelyezése A mai napig 12 ezer sorozat talált megrendelőre. tehát 120 ezer erdélyi könyv fogyott el Magyarországon egy év alatt. Dicsekedés nélkül mondhatom, hogy oz olyan rekorderedmény, amilyenre egyelőre nem is tudnék példát mondani. A sorozat második része a napokban hagyta el a sajtót. Ebben a következő erdélyi könyvek jelentek meg: Nyirő: Kopjafák, Kós: Varjnnemzetség, Karácsonyi regénye és végül erdélyi novellisták antológiája, Régi könyvkiadói tapasztalat, hogy egy ilyen két részre osztott sorozat második csoportjánál a megrendelők jelentékeny része meggondolja a dolgot, igyekszik visszalépni, mindent, megpróbál, hogy szabaduljon az obii- goból, Az erdélyi írók dicséretére legyen mondva, hogy a mi könyvsorozatunknál legfeljebb ha másfél százalék fordult ehhez az eszközhöz. Ezt a másfél százalékot is a halottak adták, vagy azok, akik időközben rosszabb gazdasági helyzetbe jutottak. De azt is elárulhatom, hogy az elhelyezési akció még nincs befejezve, mert Budapesten még csak kezdődik és bízom benne, hogy a tizenkétezre« példán vszám of felvisseni tizenhatezerre. ».Nem jobbak, hanem mások,“ Megkérdeztük Lantos Kálmánt, hogy minek tTtíajdonltja az erdélyi írók fagadhatat lan előretörését? Talán jobbak, mint a magyar országi írók? — Nem jobbak — hangzott a válasz - hanem mások. TJj, egyéni szint hoztak magukkal és ez az, ami leginkább megragadja a közönséget. Persze más, közvetlen okok is közrejátszanak az erdélyi írók sikerében. Magyar- országon igen sok az erdélyi származású ember, akik most is szeretettel gondolnak szülőföldjükre és érthetően kiváncsiak arra, mit termel ki magából az erdélyi humusz? De ettől függetlenül, az is kétségtelen, hogy az erdélyi íróknak komoly mondanivalóik vannak és ezekre a mondanivalókra azok a magyarországi olvasók is felfigyelnek, akik soha nem is jártak Erdélyben. Csak példaképpen hozom fel, hogy Tamási „Ábel a rengetegben“ eimü könyve tizenhétezer példányszámot ért el, ami túlnő a magyarországi méreteken. Mákká: Sándornak „Táltoskirály“ c. regényét valósággal szétkapkodták és a regényciklus következő kötete, a „Sárga vihar“ iránt is olyan nagy nz érdeklődés, hogy előreláthatólag ugyanazt a karriert fogja befutni Erdélyi könyvek konjunktúrája — Aztán, — kérdezzük — vájjon ('irtás lesz-c az erdélyi könyvek divatjai —•■ Ezt magam is szeretném tudni, — mondja mosolyogva n fiatal könyvkiadó. Nem volnék üzletember, hogyha ezt. hogy úgy fejezzem ki magam, az erdélyi Ixárjunldurát no igyekeznék kihasználni. Még csak annyit jegyzek meg jellemzésül, hogy Szerb Antal Kolozsvárt megjelent irodalom történetének első kiadása rövid pár hónap alatt teljesen elfogyott és most a második kiadás készül belőle. Az erdélyi könyv, nek ma már márkája vám. További célkitűzéseink arra irányulnak, hogy azokat az erdélyi írókat is megszólaltassak Budapesten, akiket a mi közönségünk még nem ismer. Attól sem zárkózunk el azonban, hogy teljesen ismeretlen fiatal írók müveit adjuk ki. Természetesen csak akkor, ha tehetségesek. Közelebbről például Wnss Albert gróf első regényét jelentetjük meg. aztán Mnksay Albert tanulmányait, Nyirő József két könyve. Elmondja ezután Lantos Kálmán, hogy már a közelebbi hónapokban, de ebben az érben bizonyosan ismét egy sereg erdélyi könyv fog megjelenni o Révai Testvérek kiadásában. Nyirő Józseffel kötött szerződése értelmében Lantosék hozzák ki az Ez Bence magyarországi kiadását, amelyet az iró több Uz Bence novellával egészített ki. Ezt azonban meg fogja előzni Nyirő József uj regénye, amelyen Nyirő nagyban dolgozik már ős egy-két hónap alatt el is fog jutni a befejezéshez. Lantos nagy szeretettel beszél Nyirőről és valósággal lelkesedik az egyik novellájáért, amely legutóbb jelent meg a Budapesti Hírlapban. Nyirőnek minden Írását komolyan nyilvántartják magyar irodalmi körökben és őt tartják az erdélyi magyar irói szellem egyik legjellegzetesebb képviselőjének. A többi közelebbről kiadásra kerülő erdélyi könyv: Makkai Sándor tanulmányai. Székely Mózesnek a „Zátony“ szerzőjének „Csütörtök“ cimii regénye, Kemény János br. „Kutya- komédÍá“-ja, Szántó György „Arany ágacska“ cimü regénye, Tamási Abel trilógiájának harmadik része, az „Ábel Amerikában.“ Elmondja még Lantos, hogy vállalatának programja nem merül ki az erdélyi könyvek kiadásában, ugyancsak a Révai Testvérek fogja kiadni Móra Ferenc posthumus könyvét, Tor- may Cecil „Szivének hazája“ cimü regényét, folytatja a klasszikus regénytár uj sorozatát és ismét megindítja az annakidején komoly figyelmet keltett Világkönyvtárt. Érdekes még megemlítenünk, hogy Lantos Kálmán kétnapi kolozsvári tartózkodása alatt legalább husz-huszonÖt „ügyféllel“ tárgyalt. Ami arra vall* hogy az erdélyi írók nyugat felé törő karavánja jó gyakorlati érzékkel felfedezte már a legrövidebb utat. M » M * >**»> ♦ ,f ft »,»9 A szatmári „Graniţa“ nye’vvizs- gára állítja a rikkancsokat (Szafmár, január 8.) A nyelvvizsgáztatási divat már csodabogarat is termelt ki Szat- máron. Van itt egy „Graniţa“ című napilap, amely állandóan uszít a kisebbségi tisztviselők ellen. A lap összes kihordói azonban református magyarok, akik más kereset hiján. a Graniţat kénytelenek szolgálni. A Granifa adminisztrátor igazgatójának, a Nagyváradról ideszármazott Livin Popa ügyvédnek most eszébe jutott, hogy nyelvvizsgát tétet a lapkihotdókkal és aki nem felel meg. azt elbocsátja. Eddig nem törődtek Granitáék a lapkihor- dók nyelvtudásával, ínért egy uj napilap megerősödéséhez az is kell. hogy a lapkihordó gárda becsületes és pontos legyen. Ennek a két feltételnek a magyar lapkihordók, akiknek ez régi foglalkozásuk, maradéktalanul tettek eleget. Sőt inkasszót is bíztak rájuk és ezt is becsületesen teljesítették. Most a direktor nr azt követeli tőlük, hogy hetenként 2i román szói 'tanuljanak meg és egy bizonyos idő elteltével vizsgázzanak. A lapkihordók azonban tiltakozást jelentettek bo a szokatlan kívánság ellen. Azt mondják, hogy ők tudnak annyit románul, amennyi hivatásuk gyakorlásához szükséges. Ennek ellenére még tanulni is hajlandók, de vizsgára nem állanak. Inkább otthagyják az állásukat. A Granifa egyelőre nem tudja pótolni a kipróbált munkaerejű lapkihordókat, ezért a közvélemény kíváncsian várja a legújabb nyelvvizsgarendelet, miatt kitört vihar lefolyásának eredményét. SCHÖRFLINT A A D Y ENDRE Talán még Petőfiről sem írtak annyit és annyifélét, mint Adyról. Most már eifruezelt m ideje, hogy megszólaljon az objektív kritika s a közvélemény .-lé a költőnek é« művének pontosan körvonalazott tiszta képe keriirön. ! := re tt munkára. Adg első őszinte és igaz életraj,áuak megírására vállalkozót' Ady legközelebbi barátainak és híveinek egyike SeftÖpflln Aladár, az égést* Ady-nemzedék teghivatottabb esztétikusa ___ Ane rá szó n köt é a hm SO*- #«»/, Jan, Ei-iöi SS ívj. LEP A CrJff Cluj ! Kérje a ,.N Y IMI A T‘ • könyvek teljes jegyzékét!
