Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-09 / 6. szám

selőhás BUDAPEST V. Vexa poatftU plitlti la •omor«: No. Z4i.3ZA—1927. Jb £%e***£m. 19SS, ßanudr* 9, — Arm 3* ^ t.lotuccesi él«k toeiioídoa; Egész évre 8U0, Itlevie 4«M), ts*j>tdévre tűd, egy bóra Î0 lej, Magyar orsaagott: egy írre 60, félévre ló, negyedévre 12.50, egy hónapra 0.5U pengő. Egyes számok itt Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZAÍjOüí MAÜ i AKt'Átíil LJU\ XVIII. ÉVFOLYAM. — 6. SZÁM. felelés szerkesztő; SZÁSZ J&XDU& fcserkesztoseg, uuuhuíiv&im m a;««« ani«ft L Ocp uses A *■*■’* laleftis: HA «• U»Hsaí ra.,j_ ÜL kim, Kf*1 mbMmII m« ItyU yissoa M nem le one meg » ssersrastássgi Párts és Dáma megcöijeitcK, de o dual államon közeledést! men csak óhajként fejezlek ki Az cgyezni^By hét pontjából négyet közzétettek —- A rámái német nagykövetet is bevonták a tárgyalá­sokba, de hogy miről tanácskoztak, azt nem hozták nyilvánosságra A francia sajtó Magyarország állás. pontjára kiváncsi Megegyezés Rómában „Megegyeztünk!“ __ ezzel az egyetlen .szó­val jelentette be a mosolygó Laval az újságírók- nak, hogy a francia-olasz egyezmény megkötése megtörtént. Európa vitás kérdéseinek sorából te­hát a francia és olasz ellentéteket sikerült kikü­szöbölni. Franciaország az olasz határ felől is biz­tosította biztonságát, ami közvetlen veszélyben ugyan egy pillanatig sem volt, azonban az el­múlt mási'élévtized alatt nem egyszer voltak olyan nyugtalanító jelenségek, amelyek Franciaorszá- got jogosan aggaszthatták. Mussolini egy időben határozottan kacérkodott Németországgal és .a német-olasz együttműködés lehetősége semmi- esetre sem tetszhetett Franciaországnak, 1 amely megteremtette ugyan érdekhálózatát Közép - Európában, Szovjetoroszországgal is megtalálta a közös plaítíormot, de elsősorban mégis a szom­szédos két állam., Németország és Itália magatar­tása érdekelte. Egyelőre még csak annyi a pozith-um a ró­mai megegyezésben, hogy Franciaország felöl az olasz-német együttműködés vészéivé* eshetősége elhárítottnak tekinthető. Franciaország biztonsá­ga tehát lényegesen szilárdult. Csakhogy a dol­goknak iljen állása egyoldalú vivmány és az egész Európa békéjé szempontjából konkrét eredmény­nek nem tekinthető. Megadta azonban az iniciati. ’iát arra, hogy a két nagyhatalom megegyezése további egyezmények eszméjét vesse fel. A meg­erősödött Franciaország páholyba került és ebből a páholyból nagyobb öntudattal és határozottság­gal fordulhat Németország felé, amely ha elszige­telten áll is, de mégis örökös kérdőjel és fenyege­tés a francia biztonság szempontjából. Már Kó­mában megindultak tehát a tanácskozások Né­metország nagykövetének bevonásával. Hogy mi lesz ezeknek a tárgyalásoknak a lége, azt megjó­solni nem lehet. A németek nem felejthették még el Versaillest, ahol a győző diktált és a vesztesnek megjegyzés nélkül kellett aláírnia a feltételeket. De Franciaország is rájöhetett már arra, hogy az ilyen egyoldalú békedibtátumok kétes-értéküek és ezeknél lényegesen más és jobb atmoszférát te­remthet a megegyezéses béke. Az a kérdés tehát, hogyha Franciaország és Németország a római egyezmény után leülnek a zöld asztal mellé, lesz-e elég józan bölcsesség a franciákban, hogy saját érdekeik megvédése mel­lett Németország helyzetébe is bele tudjanak illeszkedni és meg legyen a hajlandóság bennük arra, hogy a jogos német, kívánságokat is figye­lembe vegyék. Bizonyos, hogy Mussoliniméi alkal­masabb személy nem lehet az őszinte német-francia béke közvetítésére. Franciaországtól függ, hogy a semleges harmadik tárgyilagosságát honorál­ja-e, mert ha megteszi, akkor nemcsak Németoi- szágon segít, hanem saját magán is és egész Eu­rópát kimozdíthatja abból a gazdasági posvány- ből, amibe sokrészben a politikai bizonytalanság juttatta. Hasonló a helyzetük azoknak az államcso­portoknak is, amelyek egyrészt Franciaország, másrészt Olaszország mögött állnak. Ezeknek az államoknak az érdekei sem áthidalh atatlanok, hogyha nem a hatalmi dölyf, hanem a mértékadó józanság épiti a pilléreket. A két nagyhatalom azt ajánlja Ausztria szomszédainak: egyrészt a (RÓMA, január 7.) Mussolini és Laval megegyeztek. ' Kite.-ült a francia és olasz érdekeket úgy összehangolni, hogy a hét állam viszonyából kiküszöbölték a vitás kér­déseket és ütköző pontokat. Kiderült azonban, hogy a megegyezés csak Franciaország és Olaszország érdekeit egyeztette össze, de a két állam mögötti htot, talmi csoportokat közelebb nem, hozta egy­mással és Középeurópa vitás ügyei épp olyan nyitott, megoldatlan kérdések maradtak. Sem a kisantant, sem Magyarország és Ausztria nem. vettek részt a tárgyalásokban, előzete­sen a vitas problémákat velük le sem tár­gyalták, csupán annyi történt ebben a tekin­(Róma, január 7.) Vasárnap este a fran­cia nagykövetség palotájában Laval tiszte­letére díszvacsorát adtak, melyen Mussolini, Laval, Suvich és Chambnm francia nagy­követ hosszas megbeszéléseket folytattak. A tanácskozás zárt ajtók mögött történt és a teljes megegyezéssel fejeződött be. Hétfőn már csak a szakértő-bizottságoknak kellett néhány technikai kérdést elintézniük. A meg­Idsantant államainak, másrészt Magyarországnak és Ausztriának, hogy kölcsönös szerződések utján teremtsenek a béke megzavarását kizáró helyze­tet. Viszont a francia és angol sajtó jól látja meg, hogy a kölcsönös szerződéskötéseknek feltételei még hiányoznak. Különösen Magyarországot ille­tőleg. Magyarország eddig sem tagadta, hogy kö­telességének tartja őrködni az utódállamok ki­sebbségeinek sorsán. Igaz, hogy a békeszerződé­sek kisebbségi klauzulái leszögeztek már irányel­veket, a jogok minimumát írásba foglalták, de éppen a legutóbbi jugoszláviai kiutasítások mu­tatták aneg, hogy ezek a kisebbségi jogok a való­ságban mit érnek. Hogy Romániában mi történt csak az utóbbi esztendő folyamán, azt felesleges­nek is tartjuk ismételni. Ha tehát Magyarország hajlandóságot fog mutatni olyan egyezmény alá­tetben, hogy a francia-olasz megegyezés má­sodik pontja figyelmükbe ajánlja, hogy köt’ senek egymással határaik épségbentartására kölcsönös szerződéseket s állapítsák meg, hogy egymás belügyeibe nem avatkoznak. ^ Az érdekelt államok a francia-olasz ja- vaslatot még nem tárgyalták le, mert ezzel kapcsolatban a kérdések özöne válik idő­szerűvé. A francia sajtó különösen Magyar- ország állásfoglalására kiváncsi, de magyar részről már régebben kinyilvánították, hogy az ilyen kölcsönös szerződéskötéseknek első feltételt; a kisebbségi kérdés teljesen meg­nyugtató elintézése. egyezésről kiadott jelentésnek, mely csak főbb vonalakban és igen szűkszavúan ismer­teti a tárgyalások eredményét, 7 pontja van. Ezek közül a pontok közül egyelőre csak az első négy pont tartalmát hozták nyilvános­ságra, mig a másik három pont közzététele keddre marad, mikorra a szakértő-bizottsá­gok is befejezik munkájukat. A Kiegyezés első pontja egy jegyző­irására, amely többek közt azt is kimondaná, hogy a szerződő államok egymás belügyeibe sem­miféle címen nem avatkozhatnak bele, akkor ele­mi kívánsága lehet, hogy az utódállamokban élő magyarság sorsát intézményesen biztosítsa,. Hogy ne is legyen szükség többé a kisebbségek érdeké­ben felszólalni. Magyarország is, a kisantant államai is óhajtják a békét, de ennek a békének még a felté­telei hiányzanak. Ha a felek utógondolat nélkül, teljes jóhiszeműséggel ülnek le a tárgyalóasztal­hoz, azzal az elszántsággal, hogy nem egymás el­len, hanem közös érdekekért fognak erőfeszítése­ket tenni, akkor semmi sem lehetetlen. Hogyha ez bekövetkezik, csak akkor lesz Mussolini és La­val óhajából valóság. A megegyezés Síét pontjálHSl csak négyet tettek közzé NH»»»»?"»»» ti f'f ft1*

Next

/
Thumbnails
Contents