Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-09 / 6. szám
selőhás BUDAPEST V. Vexa poatftU plitlti la •omor«: No. Z4i.3ZA—1927. Jb £%e***£m. 19SS, ßanudr* 9, — Arm 3* ^ t.lotuccesi él«k toeiioídoa; Egész évre 8U0, Itlevie 4«M), ts*j>tdévre tűd, egy bóra Î0 lej, Magyar orsaagott: egy írre 60, félévre ló, negyedévre 12.50, egy hónapra 0.5U pengő. Egyes számok itt Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZAÍjOüí MAÜ i AKt'Átíil LJU\ XVIII. ÉVFOLYAM. — 6. SZÁM. felelés szerkesztő; SZÁSZ J&XDU& fcserkesztoseg, uuuhuíiv&im m a;««« ani«ft L Ocp uses A *■*■’* laleftis: HA «• U»Hsaí ra.,j_ ÜL kim, Kf*1 mbMmII m« ItyU yissoa M nem le one meg » ssersrastássgi Párts és Dáma megcöijeitcK, de o dual államon közeledést! men csak óhajként fejezlek ki Az cgyezni^By hét pontjából négyet közzétettek —- A rámái német nagykövetet is bevonták a tárgyalásokba, de hogy miről tanácskoztak, azt nem hozták nyilvánosságra A francia sajtó Magyarország állás. pontjára kiváncsi Megegyezés Rómában „Megegyeztünk!“ __ ezzel az egyetlen .szóval jelentette be a mosolygó Laval az újságírók- nak, hogy a francia-olasz egyezmény megkötése megtörtént. Európa vitás kérdéseinek sorából tehát a francia és olasz ellentéteket sikerült kiküszöbölni. Franciaország az olasz határ felől is biztosította biztonságát, ami közvetlen veszélyben ugyan egy pillanatig sem volt, azonban az elmúlt mási'élévtized alatt nem egyszer voltak olyan nyugtalanító jelenségek, amelyek Franciaorszá- got jogosan aggaszthatták. Mussolini egy időben határozottan kacérkodott Németországgal és .a német-olasz együttműködés lehetősége semmi- esetre sem tetszhetett Franciaországnak, 1 amely megteremtette ugyan érdekhálózatát Közép - Európában, Szovjetoroszországgal is megtalálta a közös plaítíormot, de elsősorban mégis a szomszédos két állam., Németország és Itália magatartása érdekelte. Egyelőre még csak annyi a pozith-um a római megegyezésben, hogy Franciaország felöl az olasz-német együttműködés vészéivé* eshetősége elhárítottnak tekinthető. Franciaország biztonsága tehát lényegesen szilárdult. Csakhogy a dolgoknak iljen állása egyoldalú vivmány és az egész Európa békéjé szempontjából konkrét eredménynek nem tekinthető. Megadta azonban az iniciati. ’iát arra, hogy a két nagyhatalom megegyezése további egyezmények eszméjét vesse fel. A megerősödött Franciaország páholyba került és ebből a páholyból nagyobb öntudattal és határozottsággal fordulhat Németország felé, amely ha elszigetelten áll is, de mégis örökös kérdőjel és fenyegetés a francia biztonság szempontjából. Már Kómában megindultak tehát a tanácskozások Németország nagykövetének bevonásával. Hogy mi lesz ezeknek a tárgyalásoknak a lége, azt megjósolni nem lehet. A németek nem felejthették még el Versaillest, ahol a győző diktált és a vesztesnek megjegyzés nélkül kellett aláírnia a feltételeket. De Franciaország is rájöhetett már arra, hogy az ilyen egyoldalú békedibtátumok kétes-értéküek és ezeknél lényegesen más és jobb atmoszférát teremthet a megegyezéses béke. Az a kérdés tehát, hogyha Franciaország és Németország a római egyezmény után leülnek a zöld asztal mellé, lesz-e elég józan bölcsesség a franciákban, hogy saját érdekeik megvédése mellett Németország helyzetébe is bele tudjanak illeszkedni és meg legyen a hajlandóság bennük arra, hogy a jogos német, kívánságokat is figyelembe vegyék. Bizonyos, hogy Mussoliniméi alkalmasabb személy nem lehet az őszinte német-francia béke közvetítésére. Franciaországtól függ, hogy a semleges harmadik tárgyilagosságát honorálja-e, mert ha megteszi, akkor nemcsak Németoi- szágon segít, hanem saját magán is és egész Európát kimozdíthatja abból a gazdasági posvány- ből, amibe sokrészben a politikai bizonytalanság juttatta. Hasonló a helyzetük azoknak az államcsoportoknak is, amelyek egyrészt Franciaország, másrészt Olaszország mögött állnak. Ezeknek az államoknak az érdekei sem áthidalh atatlanok, hogyha nem a hatalmi dölyf, hanem a mértékadó józanság épiti a pilléreket. A két nagyhatalom azt ajánlja Ausztria szomszédainak: egyrészt a (RÓMA, január 7.) Mussolini és Laval megegyeztek. ' Kite.-ült a francia és olasz érdekeket úgy összehangolni, hogy a hét állam viszonyából kiküszöbölték a vitás kérdéseket és ütköző pontokat. Kiderült azonban, hogy a megegyezés csak Franciaország és Olaszország érdekeit egyeztette össze, de a két állam mögötti htot, talmi csoportokat közelebb nem, hozta egymással és Középeurópa vitás ügyei épp olyan nyitott, megoldatlan kérdések maradtak. Sem a kisantant, sem Magyarország és Ausztria nem. vettek részt a tárgyalásokban, előzetesen a vitas problémákat velük le sem tárgyalták, csupán annyi történt ebben a tekin(Róma, január 7.) Vasárnap este a francia nagykövetség palotájában Laval tiszteletére díszvacsorát adtak, melyen Mussolini, Laval, Suvich és Chambnm francia nagykövet hosszas megbeszéléseket folytattak. A tanácskozás zárt ajtók mögött történt és a teljes megegyezéssel fejeződött be. Hétfőn már csak a szakértő-bizottságoknak kellett néhány technikai kérdést elintézniük. A megIdsantant államainak, másrészt Magyarországnak és Ausztriának, hogy kölcsönös szerződések utján teremtsenek a béke megzavarását kizáró helyzetet. Viszont a francia és angol sajtó jól látja meg, hogy a kölcsönös szerződéskötéseknek feltételei még hiányoznak. Különösen Magyarországot illetőleg. Magyarország eddig sem tagadta, hogy kötelességének tartja őrködni az utódállamok kisebbségeinek sorsán. Igaz, hogy a békeszerződések kisebbségi klauzulái leszögeztek már irányelveket, a jogok minimumát írásba foglalták, de éppen a legutóbbi jugoszláviai kiutasítások mutatták aneg, hogy ezek a kisebbségi jogok a valóságban mit érnek. Hogy Romániában mi történt csak az utóbbi esztendő folyamán, azt feleslegesnek is tartjuk ismételni. Ha tehát Magyarország hajlandóságot fog mutatni olyan egyezmény alátetben, hogy a francia-olasz megegyezés második pontja figyelmükbe ajánlja, hogy köt’ senek egymással határaik épségbentartására kölcsönös szerződéseket s állapítsák meg, hogy egymás belügyeibe nem avatkoznak. ^ Az érdekelt államok a francia-olasz ja- vaslatot még nem tárgyalták le, mert ezzel kapcsolatban a kérdések özöne válik időszerűvé. A francia sajtó különösen Magyar- ország állásfoglalására kiváncsi, de magyar részről már régebben kinyilvánították, hogy az ilyen kölcsönös szerződéskötéseknek első feltételt; a kisebbségi kérdés teljesen megnyugtató elintézése. egyezésről kiadott jelentésnek, mely csak főbb vonalakban és igen szűkszavúan ismerteti a tárgyalások eredményét, 7 pontja van. Ezek közül a pontok közül egyelőre csak az első négy pont tartalmát hozták nyilvánosságra, mig a másik három pont közzététele keddre marad, mikorra a szakértő-bizottságok is befejezik munkájukat. A Kiegyezés első pontja egy jegyzőirására, amely többek közt azt is kimondaná, hogy a szerződő államok egymás belügyeibe semmiféle címen nem avatkozhatnak bele, akkor elemi kívánsága lehet, hogy az utódállamokban élő magyarság sorsát intézményesen biztosítsa,. Hogy ne is legyen szükség többé a kisebbségek érdekében felszólalni. Magyarország is, a kisantant államai is óhajtják a békét, de ennek a békének még a feltételei hiányzanak. Ha a felek utógondolat nélkül, teljes jóhiszeműséggel ülnek le a tárgyalóasztalhoz, azzal az elszántsággal, hogy nem egymás ellen, hanem közös érdekekért fognak erőfeszítéseket tenni, akkor semmi sem lehetetlen. Hogyha ez bekövetkezik, csak akkor lesz Mussolini és Laval óhajából valóság. A megegyezés Síét pontjálHSl csak négyet tettek közzé NH»»»»?"»»» ti f'f ft1*