Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-07 / 5. szám
m ~ Nagy fegyveres készenlét védi Olaszországban Mihály vajda személybiztonságát. Londonból jelentik: A Daily Telegraph egy firenzei hirt közöl, amely szerint az olasz rendőr hatóságok rendkívül nagy készenléttel védelmezik Mihály vajdának az életét és testi épségét. Amikor a vajda megérkezett a firenzei pályaudvarra, a rendőrautóknak egész sorai vették körül azt az autót, amelyen a vajda édesanyjához, a Vila Sparta-ba ment. A villát éjjel-nappal fegyveres csapatok állják körül—‘ A dévai posta-főnök szerint a megbuktatott tisztviselőket nem bocsátják el. Déváról jelentik: Déváról 17 tisztviselő ment nyári nyelvvizsgára. Ezek közül a napokban hét kapott értesítést arról, hogy mivel nyelvvizsgájuk nem sikerült, fegyelmi bizottság elé állítják őket. A Keleti XJjság dévai munkatársa felkereste a dévai postafőnököt, aki kijelentette, hogy az elbuktatott tisztviselőket először fegyelmi bizottság elé állítják s vagy újabb vizsgára küldik őket, vagy íredig olyan vidékre helyezik át, ahol tökéletesen elsajátíthatják az állam nyelvét. A dévai postafőnök nyilatkozata szerint tehát a tisztviselőket nem fogják elbocsátani. — Özvegy Zeyk Józsefné bárónő meghalt Budapesten. Budapestről jelentik: Az erdélyi főúri családok egyik tiszteletreméltó nagyasz- szonya: özv. zeykfalvi báró Zeyk Józsefné, született branyicskai Jósika Erzsébet bárónő, pénteken este meghalt Budapesten, Vasárnap délután 3 órakor fogják a farkasréti temető halottasházában heszentelni holttestét és on-r, nau Kolozsvárra szállítják, ahol 9-én, szerdán délután lesz a temetése a házsongárdi temetőben levő családi sirkertben. Gyógy mmwm litrrjv 36 Lei — Meggyilkolta a fiát, aztán öngyilkos lett. Bolgrádböl jelentik: CJravica nevű szerb faluban aj falusi fogadó tulajdonosnöje, leányának a segítségével, meggyilkolta egy vendégét, aki hozzája szállott meg. Elrabolták a meggyilkolt férfitől húszezer dinár készpénzét. A gyilkosság éjszakáját, követő reggel kiderült, hogy a meggyilkolt férfi á fogadósnének a tulajdon fia volt, aki húsz évvel ezelőtt távozott el hazulról s most azért utazott haza, mert a húszezer dinárral meg akarta ajándékozni az édesanyját. Ez a felfedezés a gonosz anyát és leányát annyira megrázta, hogy mindketten öngyilkosok lettek, felakasztották magukat. „Lábonálló”^ 1 Reg. Maria 13.s?.,aíait ÍJ, Taurtösab ondn- hajat fonti halmunkét készít, parókát kölcsönöz ösKürurényi €1« , Strada Matei ft. — A fogházőr segítette a krajovai foglyok szökését, Krajovából jelentik: A vasutas- sztrájk három elítéltje, három munkás — amint jelentettük — a krajovai fogházból megszökött. A megszökött munkások ügyében a vizsgálat folyik. Stoica fogházőrt szigorú kihallgatásnak vetették alá és válaszaiból azt a gyanút merítik, hogy elősegítette a foglyok szökését. Az éjjel folyamán razziát tartottak a krajovai munkásnegyedben és három kommunista munkást letartóztattak. Szombaton reggel egyébként Krajovába érkezett Gorescu miniszteri megbízott, hogy átvegye a vizsgálat vezetését. Újabb krajovai jelentés szerint sikerült elfogni azt a sofőrt, aki a 3 elitéit vasutas munkás szökésénél segédkezett.-• Akar ön egészségesen étkezni? Akkor Keresse fel a „Dieta“ vegetárius éttermet, Sír, N. Iorga 2, szám alatt, ahol a legizletesebb ős legtisztább ételeket a legolcsóbban élvezhet:. Kedvező abonoma-rendszer. Ebéd 3 fogásos lej, vacsora 2 fogásos 20 lej. Fordítások bármely nyelven, (beadványok, levelezés, tudományos, irodalmi, műszaki, stb. munkák) gép bediktál ás, másolás, sokszorosítás dr. Mandel forditó irodában Cluj, Str. Memorandului 24. ____ Knm-Ujsm ■BBnHHHHH» vmmmmmmtmmmmmm — Román repülők Aleppőban. Bukarestből jelentik: Az ABC jelentése szerint Ivanovici és Burnaia Irina román pilóták Sztambufból programszerűit elindultak. Nem messze Alep- potól azonban rendkívül kedvezőtlen idő érte el őket és a viharzónában nagy veszély fenyegette Emiatt Ivanovici le akart szállni nem messze a vállalt ütjük második szakaszának célpontjától. Ez végre is sikerült nagy nehézségek között és ez alkalommal gépük sérüléseket szenvedett., A gépet Aleppóba viszik, ahol ’ kijavítják és■ azután a két -repülő- folytatni fogja útját. * Az uccura dobja ön a pénzét? Szenved-e On rheumában, köszvényben, Izomzsábában vagy más hasonló bántalomban? Es gondolkodott-e már azon, mennyi pénzt-adott ki mindenféle gyógyszerre, kezelésre stb? Nem gondolja On-'is, hogy-önnek nagy része hiábavaló kiadás volt? Fontos, hogy,, mindig a célszerűt vásároljuk, ha gyógyszerről van szó. Egy ilyen készítmény a Togal, mely több mint 15 év óta nemcsak a közönség, hanem az orvosok bizalmát is megszerezte. Ha rheumában, köszvényben, iilőldegzsábában, főfájásban és idegfájdalniakbári vagy náthában szenved, tegyen egyszer kísérletet Togal-lal is. A gyors hatásán meg fog lepődni. Togal oldja a hugysavat és a* bajt gyökerében támadja meg. Togal különben teljesen ártalmatlan a gyomorra, szivre, vesékre és más szervekre. Minden gyógyszertárban kapható. XVIII. ÉVFOLYAM. S. SZÁM, •••ív'; ,f'ir U. vT r ' . * Január 12. Zsidókórházi bál. A Zsidókőrházegyesület ezévi bálja is úgy anyagi, mint erkölcsi sikert ígér. Az anyagiak annak az intézménynek, amely minden néprétegét felölel fogja a javát szolgálni, a báli estély sikere pedig egy feledhetetlen estét jelent a mindkét- nembeli fiatalságnak. A jókedvet csak fokozni fogja a kitűnő tánczene. Az elsőrangú büffé élvezetet nyújt majd azoknak, akik a táncot már csak, mint szemlélők kísérik, »»»♦♦»» * I Reá ! i * t ii W5 BkAc icIeaJ&einiisKiaii Irta; HargiloY Hesrtalaira, az Erdélyi Bank és Takarékpénztár Rt. vezérigazgatóin Angliei egyik közgazdasági publicistája. Peters, legutóbb egyik figyelemreméltó cikkében azt irja, hogy az a zűrzavaros, vagy dermedt tanácstalanság, ami „háború utáni gaz-- clusági válság“ címen-.-ismeretes, tulajdonképpen a helyzet fogalmi tisztázatlanságának köszönheti elnevezését. Peter's szerint a gazdasági és pénzügyi anarchia, majd a rákövetkező görcsös merevség okait nem a gazdasági és pénzügyi szervezetben kell keresni, hanem a politikái és az ökonómiái tendenciák eltérésében, sőt gyakori ellenmozgásában. Á politikát a világháború előtt, -— nem minden ok nélkül, — azzal gyanúsították meg, hogy legeszményibb törekvései mögött is gazdasági érdekek lappapganak: a materialista historikusnak az volt a feladata, hogy pragmatikusan kimutassa, milyen gazdasági hátsó- gondolatok mozgatták a „romantikus“ szabadságküzdelmeket, sőt a keresztesháborukat is. A humanista történetíró azért Ítélte el az imperializmust, mert gazdasági mohóságból koz- káztatta a népek kulturális és testi biztonságát. Csak a háború után eszméltünk rá, — írja Peters, —- hogy mennyivel józanabb és emberségesebb volt még az a politika is, amely eszmékkel és érzésekkel kendőzte azt a tulajdonképpeni "célját, hogy állampolgárai szamára több munkát, termelőeszközt és nyersanyagot szerezzen, mint a mai,, amely a politikai eszmékből és érzésekből valósággal elvont vallásos kultuszt csinál és ezt a: kultuszt az ember mindennapi sorsától, gazdasági jólététől teljesen függetleníti. Minden ellenkező állítással szemben, — folytatja Peters, — ideálista korban élünk; Európa egész sor népe gondolko-1 zás nélkül hajlandó feláldozni a termelést, a munkát és a kenyeret, légies programiunkért, jelszavakért, illúziókért, — álmokért. Aminthogy’ a legtöbb embertelenséget idealizmusért követte el önmaga ellen az emberiség, — mert csak az idealista támaszt teljesíthetetlen, az emberi képességeket meghal a Jó követeléseket az‘ emberrel szemben; a realista pontosan ismeri az ember igazi igényeinek és gyarló teherbírásának határait;és ezekhez szabja módszereit és programmját. ,.Ó. földhöztapadt emberi önzés, jöjjön el újra a te országod!“ —fejezi bo cikkét Peters. Természetesen nem lehet és bűnös kísérlet is leime kiölni az idealizmust az emberek leikéből, mert belőle táplálkoznak az örök törvények, amelyek időtől függetlenül az emberiség rendeltetését megszabják. De fiz igazi idealizmus kiválóan összefér a valóságérzékkel, melynek, az a feladata, hogy az örök dolgok mellett, a mindennapi dolgok folytonosságát biztosítsa. Az a politika, amely csak évtizedekben, vágy évszázadokban számol és az aznapi dátumot elhanyagolható, mennyiségnek tekinti, megsemmisíti a láncszemeket, amelyek a jelent a jövővel összekapcsolják. Európában manapság nyüzsögnek az olyan idealista célkitűzések, amelyek hosszú évtizedek problémáit, más szóval .generációk gazdasági életfeltételéit akarják alárendelni utópisztikus eszméknek és céloknak és amelyekről, — legalább is tudományos alapon, — kétséges, hogy egyáltalában megvalósulhatnak-e? Az ilyen, mindenen keresztül gázoló, rosszulértelmezett idealizmus eddig többet ártott a világnak a nyíltan materialista politikánál és az állítólagos kapitalista kizsákmányolás és profitéhség hétfejü sárkányainál is, mert az ilyen, manapság nemcsak a kommunistáknál, hanem a polgári Európában is, rendkívül népszerűtlen fogalmak „uralma“ idején az emberiség mégis csak élt, dolgozott, termelt és fejlődött! Az események egészséges alakulása tehát azt követeli, hogy’ az eszméket összhangba kell hozni a. tényekkel, az imponderabiliákat pedig azokkal a gyakorlati érdekekkel, amelyeknek keretében az élet tésti, gazdasági ás társadalmi formát tud ölteni. Az elmúlt évben a realitásokkal nem számoló politikai fanatizmus Európaszerte a végsőkig fajult, — de az utolsó pillanatban szerencsére megtorpant és most érkeztünk oda, hogy pszichológiai alapon remélni lehet, hogy az élet reális biztosítékai felülkerekednek a szenvedélyeken és összhangba kerülnek azokkal az eszményekkel, amelyek higgadt állapoI tukban ugyanazt a nemes szerepet tölthetik be az állami és a társadalmi szervezetben, mint a lélek a húsban, de forróvá hevítve ugyanolyan katasztrófába dönthetik, mint amilyenekbe n neurózistól megszállott lélek sodorhatja a testet! A Dunamedencében olyan népek laknak, amelyek minden időben hajlamosak voltak az idealizmusra és a regényességre. De az is kétségtelen, !iogyr a fenmaradásukért folytatott évezredes küzdelmeik között nem tudták volna megtartani a helyüket, ha döntő pillanatokban nem lett volna bennük elegendő valóságérzék, praktikus életösztön é.s józan tájékozódóképesség. amely a válságokon áhncnlliette nemzeti és társadalmi létük materiális értékeit is. Az 1935- év kezdete ilyen-’döntő pillanat és én bizonyosra veszem, hogy á Dunamcdcjice hagyományos reálpolitikai ösztöne most is betölti szerepét: a gazdaságilag egymásra utalt népek önzőén önzetlen összhangba hozását- a közös kenyér és közös fejlődés csillaga alatt.
