Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-07 / 5. szám

m ~ Nagy fegyveres készenlét védi Olasz­országban Mihály vajda személybiztonságát. Londonból jelentik: A Daily Telegraph egy fi­renzei hirt közöl, amely szerint az olasz rendőr hatóságok rendkívül nagy készenléttel védel­mezik Mihály vajdának az életét és testi épsé­gét. Amikor a vajda megérkezett a firenzei pályaudvarra, a rendőrautóknak egész sorai vették körül azt az autót, amelyen a vajda édesanyjához, a Vila Sparta-ba ment. A villát éjjel-nappal fegyveres csapatok állják körül­—‘ A dévai posta-főnök szerint a megbuk­tatott tisztviselőket nem bocsátják el. Déváról jelentik: Déváról 17 tisztviselő ment nyári nyelvvizsgára. Ezek közül a napokban hét ka­pott értesítést arról, hogy mivel nyelvvizsgá­juk nem sikerült, fegyelmi bizottság elé állít­ják őket. A Keleti XJjság dévai munkatársa felkereste a dévai postafőnököt, aki kijelen­tette, hogy az elbuktatott tisztviselőket elő­ször fegyelmi bizottság elé állítják s vagy újabb vizsgára küldik őket, vagy íredig olyan vidékre helyezik át, ahol tökéletesen elsajátít­hatják az állam nyelvét. A dévai postafőnök nyilatkozata szerint tehát a tisztviselőket nem fogják elbocsátani. — Özvegy Zeyk Józsefné bárónő meghalt Budapesten. Budapestről jelentik: Az erdélyi főúri családok egyik tiszteletreméltó nagyasz- szonya: özv. zeykfalvi báró Zeyk Józsefné, született branyicskai Jósika Erzsébet bárónő, pénteken este meghalt Budapesten, Vasárnap délután 3 órakor fogják a farkasréti temető halottasházában heszentelni holttestét és on-r, nau Kolozsvárra szállítják, ahol 9-én, szerdán délután lesz a temetése a házsongárdi temető­ben levő családi sirkertben. Gyógy mmwm litrrjv 36 Lei — Meggyilkolta a fiát, aztán öngyilkos lett. Bolgrádböl jelentik: CJravica nevű szerb faluban aj falusi fogadó tulajdonosnöje, leányának a segítségé­vel, meggyilkolta egy vendégét, aki hozzája szállott meg. Elrabolták a meggyilkolt férfitől húszezer dinár készpénzét. A gyilkosság éjszakáját, követő reggel ki­derült, hogy a meggyilkolt férfi á fogadósnének a tu­lajdon fia volt, aki húsz évvel ezelőtt távozott el ha­zulról s most azért utazott haza, mert a húszezer di­nárral meg akarta ajándékozni az édesanyját. Ez a felfedezés a gonosz anyát és leányát annyira meg­rázta, hogy mindketten öngyilkosok lettek, felakasz­tották magukat. „Lábonálló”^ 1 Reg. Maria 13.s?.,aíait ÍJ, Taurtösab ondn- hajat fonti halmunkét készít, parókát kölcsönöz ösKürurényi €1« , Strada Matei ft. — A fogházőr segítette a krajovai foglyok szökését, Krajovából jelentik: A vasutas- sztrájk három elítéltje, három munkás — amint jelentettük — a krajovai fogházból megszökött. A megszökött munkások ügyében a vizsgálat folyik. Stoica fogházőrt szigorú ki­hallgatásnak vetették alá és válaszaiból azt a gyanút merítik, hogy elősegítette a foglyok szökését. Az éjjel folyamán razziát tartottak a krajovai munkásnegyedben és három kom­munista munkást letartóztattak. Szombaton reggel egyébként Krajovába érkezett Gorescu miniszteri megbízott, hogy átvegye a vizsgá­lat vezetését. Újabb krajovai jelentés szerint sikerült elfogni azt a sofőrt, aki a 3 elitéit vas­utas munkás szökésénél segédkezett.-• Akar ön egészségesen étkezni? Akkor Keresse fel a „Dieta“ vegetárius éttermet, Sír, N. Iorga 2, szám alatt, ahol a legizletesebb ős legtisztább ételeket a legolcsóbban élvezhet:. Kedvező abonoma-rendszer. Ebéd 3 fogásos lej, vacsora 2 fogásos 20 lej. Fordítások bármely nyelven, (beadvá­nyok, levelezés, tudományos, irodalmi, műszaki, stb. munkák) gép bediktál ás, másolás, sokszoro­sítás dr. Mandel forditó irodában Cluj, Str. Memorandului 24. ____ Knm-Ujsm ■BBnHHHHH» vmmmmmmtmmmmmm — Román repülők Aleppőban. Bukarestből jelentik: Az ABC jelentése szerint Ivanovici és Burnaia Irina román pilóták Sztambufból programszerűit elindultak. Nem messze Alep- potól azonban rendkívül kedvezőtlen idő érte el őket és a viharzónában nagy veszély fenye­gette Emiatt Ivanovici le akart szállni nem messze a vállalt ütjük második szakaszának célpontjától. Ez végre is sikerült nagy nehéz­ségek között és ez alkalommal gépük sérülése­ket szenvedett., A gépet Aleppóba viszik, ahol ’ kijavítják és■ azután a két -repülő- folytatni fogja útját. * Az uccura dobja ön a pénzét? Szenved-e On rheumában, köszvényben, Izomzsábában vagy más ha­sonló bántalomban? Es gondolkodott-e már azon, mennyi pénzt-adott ki mindenféle gyógyszerre, keze­lésre stb? Nem gondolja On-'is, hogy-önnek nagy része hiábavaló kiadás volt? Fontos, hogy,, mindig a célsze­rűt vásároljuk, ha gyógyszerről van szó. Egy ilyen készítmény a Togal, mely több mint 15 év óta nemcsak a közönség, hanem az orvosok bizalmát is megsze­rezte. Ha rheumában, köszvényben, iilőldegzsábában, főfájásban és idegfájdalniakbári vagy náthában szen­ved, tegyen egyszer kísérletet Togal-lal is. A gyors hatásán meg fog lepődni. Togal oldja a hugysavat és a* bajt gyökerében támadja meg. Togal különben tel­jesen ártalmatlan a gyomorra, szivre, vesékre és más szervekre. Minden gyógyszertárban kapható. XVIII. ÉVFOLYAM. S. SZÁM, •••ív'; ,f'ir U. vT r ' . ­* Január 12. Zsidókórházi bál. A Zsidókőrház­egyesület ezévi bálja is úgy anyagi, mint erkölcsi si­kert ígér. Az anyagiak annak az intézménynek, amely minden néprétegét felölel fogja a javát szolgálni, a báli estély sikere pedig egy feledhetetlen estét jelent a mindkét- nembeli fiatalságnak. A jókedvet csak fo­kozni fogja a kitűnő tánczene. Az elsőrangú büffé él­vezetet nyújt majd azoknak, akik a táncot már csak, mint szemlélők kísérik, »»»♦♦»» * I Reá ! i * t ii W5 BkAc icIeaJ&einiisKiaii Irta; HargiloY Hesrtalaira, az Erdélyi Bank és Takarékpénztár Rt. vezérigazgatóin Angliei egyik közgazdasági publicistája. Peters, legutóbb egyik figyelemreméltó cikké­ben azt irja, hogy az a zűrzavaros, vagy der­medt tanácstalanság, ami „háború utáni gaz-- clusági válság“ címen-.-ismeretes, tulajdonkép­pen a helyzet fogalmi tisztázatlanságának kö­szönheti elnevezését. Peter's szerint a gazdasági és pénzügyi anarchia, majd a rákövetkező gör­csös merevség okait nem a gazdasági és pénz­ügyi szervezetben kell keresni, hanem a poli­tikái és az ökonómiái tendenciák eltérésében, sőt gyakori ellenmozgásában. Á politikát a világháború előtt, -— nem minden ok nélkül, — azzal gyanúsították meg, hogy legeszményibb törekvései mögött is gaz­dasági érdekek lappapganak: a materialista historikusnak az volt a feladata, hogy prag­matikusan kimutassa, milyen gazdasági hátsó- gondolatok mozgatták a „romantikus“ szabad­ságküzdelmeket, sőt a keresztesháborukat is. A humanista történetíró azért Ítélte el az im­perializmust, mert gazdasági mohóságból koz- káztatta a népek kulturális és testi biztonsá­gát. Csak a háború után eszméltünk rá, — írja Peters, —- hogy mennyivel józanabb és ember­ségesebb volt még az a politika is, amely esz­mékkel és érzésekkel kendőzte azt a tulajdon­képpeni "célját, hogy állampolgárai szamára több munkát, termelőeszközt és nyersanyagot szerezzen, mint a mai,, amely a politikai esz­mékből és érzésekből valósággal elvont vallá­sos kultuszt csinál és ezt a: kultuszt az ember mindennapi sorsától, gazdasági jólététől telje­sen függetleníti. Minden ellenkező állítással szemben, — folytatja Peters, — ideálista kor­ban élünk; Európa egész sor népe gondolko-1 zás nélkül hajlandó feláldozni a termelést, a munkát és a kenyeret, légies programiunkért, jelszavakért, illúziókért, — álmokért. Amint­hogy’ a legtöbb embertelenséget idealizmusért követte el önmaga ellen az emberiség, — mert csak az idealista támaszt teljesíthetetlen, az emberi képességeket meghal a Jó követeléseket az‘ emberrel szemben; a realista pontosan is­meri az ember igazi igényeinek és gyarló te­herbírásának határait;és ezekhez szabja mód­szereit és programmját. ,.Ó. földhöztapadt em­beri önzés, jöjjön el újra a te országod!“ —fe­jezi bo cikkét Peters. Természetesen nem lehet és bűnös kísérlet is leime kiölni az idealizmust az emberek lei­kéből, mert belőle táplálkoznak az örök törvé­nyek, amelyek időtől függetlenül az emberiség rendeltetését megszabják. De fiz igazi idealiz­mus kiválóan összefér a valóságérzékkel, mely­nek, az a feladata, hogy az örök dolgok mellett, a mindennapi dolgok folytonosságát biztosítsa. Az a politika, amely csak évtizedekben, vágy évszázadokban számol és az aznapi dátumot elhanyagolható, mennyiségnek tekinti, meg­semmisíti a láncszemeket, amelyek a jelent a jövővel összekapcsolják. Európában manapság nyüzsögnek az olyan idealista célkitűzések, amelyek hosszú évtizedek problémáit, más szó­val .generációk gazdasági életfeltételéit akar­ják alárendelni utópisztikus eszméknek és cé­loknak és amelyekről, — legalább is tudomá­nyos alapon, — kétséges, hogy egyáltalában megvalósulhatnak-e? Az ilyen, mindenen ke­resztül gázoló, rosszulértelmezett idealizmus eddig többet ártott a világnak a nyíltan mate­rialista politikánál és az állítólagos kapitalista kizsákmányolás és profitéhség hétfejü sárká­nyainál is, mert az ilyen, manapság nemcsak a kommunistáknál, hanem a polgári Európá­ban is, rendkívül népszerűtlen fogalmak „uralma“ idején az emberiség mégis csak élt, dolgozott, termelt és fejlődött! Az események egészséges alakulása tehát azt követeli, hogy’ az eszméket összhangba kell hozni a. tényekkel, az imponderabiliákat pedig azokkal a gyakorlati érdekekkel, amelyeknek keretében az élet tésti, gazdasági ás társadalmi formát tud ölteni. Az elmúlt évben a realitásokkal nem szá­moló politikai fanatizmus Európaszerte a vég­sőkig fajult, — de az utolsó pillanatban sze­rencsére megtorpant és most érkeztünk oda, hogy pszichológiai alapon remélni lehet, hogy az élet reális biztosítékai felülkerekednek a szenvedélyeken és összhangba kerülnek azok­kal az eszményekkel, amelyek higgadt állapo­I tukban ugyanazt a nemes szerepet tölthetik be az állami és a társadalmi szervezetben, mint a lélek a húsban, de forróvá hevítve ugyanolyan katasztrófába dönthetik, mint amilyenekbe n neurózistól megszállott lélek sodorhatja a testet! A Dunamedencében olyan népek laknak, amelyek minden időben hajlamosak voltak az idealizmusra és a regényességre. De az is két­ségtelen, !iogyr a fenmaradásukért folytatott évezredes küzdelmeik között nem tudták volna megtartani a helyüket, ha döntő pillanatokban nem lett volna bennük elegendő valóságérzék, praktikus életösztön é.s józan tájékozódóképes­ség. amely a válságokon áhncnlliette nemzeti és társadalmi létük materiális értékeit is. Az 1935- év kezdete ilyen-’döntő pillanat és én bizonyosra veszem, hogy á Dunamcdcjice hagyományos reálpolitikai ösztöne most is be­tölti szerepét: a gazdaságilag egymásra utalt népek önzőén önzetlen összhangba hozását- a közös kenyér és közös fejlődés csillaga alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents