Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-07 / 5. szám
Sipviselőház BUDAPEST V. Tmt jxsetsü jsl&ütt. la BBffitera: No. 24iS3&-~1927. 1 #??■?£ ■ .A *f$ JBétfft, ţ&zSi* fanuúr 7. — Ava 4 ^ fatttcetta lírait jüt&óidóa; Egész évre 8űi), í ólévre luu, WíjedÍTO MO, egy bora «0 lej. Magyarországon; egy évre 60, íéíévre SS, negyedévre 12.50, egy hónapra ön» tfengfi. Egye« számok m íbusz elárusító kioszkjaiban. OBSZ^GOpf MAG Y AiíFAK Ti L/ÉVFOLYAM. ■ísemtü; SZÁSZ BNOKa. fc*eitee*et»aóif, kiaUolUvatal ée nyannias Qa| tana l* Pop M*®a & szám. Telel«*: 30*. —> Lev#elma CU4, pMcaHók 161. »iára, KétíraWto» e**ldn»k tsm fcttW »tan de ura 1* őri* meg a <w«lM**téw& MUSSOLINI és LAVAL előbb négyszemközt, azután diplomaták bevonásával tárgyaltak A kézéj*@uróf>ai probléma és a gyarmatok & (»náoskozánok k6*pootjában — A francia *ajté 18 óra alatt megegyezéit remél — A „Temps° szerint ..tetőt vonnak a danavMgyi államok biztonsági esernyője Felé Γ A bözépfnrdpai mejsállapodást csak a* álltuiiok Siozzdjáruiá^a atáa hozzák u,yilváno§§ágra (ROMA, január itealiai és Laval szombaton kezdték meg a tárgyalásokat Lávái reggel !) órakor kereste lel Mussolinit, majd a Oiggi palotában ültek össze. Előbb csak ketten ültek össze és négyszemközt folytattak hossza ideig beszélgetési, majd a beszélgetésekbe bevonták az olasz külügyi államtitkárt és a római francia követet is. Egyelőre nem közöltek semmit hivatalosan a nyilvánossággal arról, hogy miről folytak a tanácskozások s hogy meddig haladtak. A római sajtójelentések szerint már ezen az első megbeszélésen, hacsak nagy általánosságban is, kitértek a tanácskozás tárgyának mindkét nagy problémájára, a közép- európai megoldási tervre és az afrikai gyarmati kérdésre Az ellő megbeszélés Cenzura nélkül A kormány — úgy látszik ~- már feleslegesnek tartja a cenzúrát. Egy esztendeje, hogy bevezették és emlékezetesek azok a, körülmények. amelyek a sajtó korlátozásának ezt az intézkedését, az ostromállapot kiírását megelőzték. Ha most a kormány úgy látja, hogy nincsen többé szükség rá,- akkor bizonyosan megfontolta az okokat is. amelyek miatt feles legesen nem kívánatos továbbra is cenzúra alatt tartani a sajtót, Ha igaz a. jó forrásból szár- mazottnak látszó hír, akkor a jövő héten már rábízzák az újságokra a tiltó rendelkezések betartását. A sajtónak a cenzura, alatti magatartása, Bukarestben és másutt, romáin nyelven és a lakosság más nyelvein, tényleg nem volt olyan, hogy ebből a cenzúra életének a további fenntartását láthatták volna szükségesnek-. Mi általában a sajtószabadságnak a feltétlen tisztelői vagyunk s a cenzúra kérdésében nem. változott, mint ahogyan nem változik /után sem, a felfogásunk. A mostanit megelőző, legutóbbi ceaizuraidőszak pontosan addig tartott, amíg az akkori liberálispárti kormány hatalmon volt Igaz, hogy akkor azok az okok, amelyekkel az akkori cenzúra elrendelését, indokolták, még sokáig fennállottak. Az a változás, aminek a bekövetkezését cenzúráival is távol akarták tartani, igy is, úgy is bekövetkezett. Most azonban nincsen mitől tartani. S ha volna, akkor erre semmiféle befolyása nincsen már a cenzúrázásnak. A sajtó magatartásának a szabályozására még mindig a leghatkatósabb mód aa, ha életerős törvények vannak ós azokat tárgyilagos bírói Ítélkezések igazságosan alkalmazzák. Amint a bukaresti jelentések mondják, a lapvállalatok vezetőire fogják bizni saját lapjaiknak a cenzúrázását. Tilalom alá vesznek ügyeket, amelyekről nem esketik szó a lapokban s e tilalmak betartásáért felelősek maguk a. lapok. Az ilyen ön cenzúrázásnál kényelmesebbnek látszik a cenzorok munkája, mert igy a felelősség egy jó része a cenzorokra esik. Azonban a gondolatszabadság elemi feltételei nem engednek belenyugvást az ilyen látszatokba. Mi egyet feltétlenül biztosan tudunk: a különböző ceozurarende,letek egyikére sem adott okot és nem nyújtott még indokolási anyagot sem, a kisebbségi sajtó. Olyan öncenzurázás és a törvényeknek olyan betartása alatt fejti ki a kisebbségi újság a maga tevékenységét, hogy ennél az óvatosságnál nagyobbat kifejteni nem tehet. De sohasem is fordult elő a kisebbségi lakosságnak olyan viselkedése, amivel a. kisebbségi lapok cenzúrázását indokolni lehetett volna. A kisebbségi kérdés ellentétei nem eny. hültek egy hajszálnyit sem a cenzúra alatt ós megenyhülhetnének cenzúra nélkül. Azon i% határtalanná feszített gyülöletlégköröu, amit egyes sajtóorgánumok hivatásszerűen igyekeznek mind hevesebben fokozni, valamilyen más tényező tudna változtatni. Az a belátás, amely egyszer már ráeszmélhetne arra a kérdésre» vájjon mi szüksége és mi haszna van a/- országnak arra a békétlenségre és ellenséges indulatra, amik a kisebbségi népek polgári tömegei ellen uszítanak. Hova fog vezetni, ha ezt az uszítást minden önkorlátozás nélkül tovább folytatják? Lehetetlen, hogy a román sajtó- szolgálat vezetői meg tudnák ennek a folyamatnak a helyességét magyarázni. I,ehetetlen, mert ő maguk sem hihetik, hogy helyes volna. Az ember igazán nem tudná megérteni, hogy miénrt csinálják- ha nem venné eteiaitásbs a A kiadott hivatalos jelentés csak azt közli a nyilvánossággal, hogy a Palazzo Veneziában Mussolini és Laval összeültek a tanácskozásra. Az első megbeszélés több mint két óra hosszat tartott és ebbe bevonták később Suvich államtitkárt, valamint Chambrun francia követet is. Ez idő alatt külön tanácskozás volt a külügyminisztériumban Suvich államtitkárnak a vezetése alatt a francia külügyminisztérium két megbízottjával. Lavul külügyminiszter délben fél egy órakor résztvett a király villásreggelijén, amit az uralkodó tiszteletére adott. A villásreggelin jelen wit Helena királyné és Mária hercegnő, a királyi pár leánya is. Mussolini. Suvich, Rossini miniszterelnökségi államtitkár, a, római francia, a párisi olasz követek, valamint a királyi udvartartás legmagasabbrangn tisztjei, a francia katonai attasé s a római külügyminisztérium főbb tisztviselői voltak még hivatalosak a reggelire. Délután 3 órakor Laval a Pautheöttba ment, ahol megkoszorúzta a királysírokat, majd koszorút vitt a hősök emlékművére. Csak nagyjában A külügyminisztériumban tartott találhatógyülölethintésnek az üzleti oldalát. Ott talán megtalálható a magyarázat. De az ilyen üzlet nem a békés nyugalomra hivatott népeknek, nem az országnak az üzlete. Azoké, akik peru Hü» «r«r4g Érdékét tartják í&em előtt, son Suvich államtitkár és a francia killügyminisztérium megbízottai között a gyarmati kérdésben folyt a megbeszélés, Mussolini és Laval találkozásáról a. Havas-ügynökség azt jelenti, hogy egyelőre csak általánosságban beszéltek a kérdésekről, a részletek megbeszélésére a következő tanácskozáson került sor. A terv szerint a megegyezésre nem kerülhet holnap este előtt sor. A középeurópai kérdésben kialakuló megállapodásról igen keveset fognak majd nyilvánosságra hozni. A megegyezést csak akkor közük, ha az emlékéit felek hozzájárulása is megtörténik s talán csak akkor, ha Lengyelország és Románia. hozzájárulása is befejezett tény lesz .Som Mussolini, sem karai nem hagyja cserben barátait !** (Róma, január 5.) Az olasz fővárosba® Laval látogatásával és tárgyalásaival kapcsolatosan máris nagy eredményként könyvelik el, hogy a vitás kérdéseket kölcsönösen megnyilvánuló jóindulattal és békés szellemmel vitatják meg. Laval ég Mussolini eddig ellentétes álláspontjának egymáshoz való közeledése olyan légkör kialakulását engedj remélniA cenzúrát feleslegesnek tartják. Mi annak az öncenzúrának a, felébredését várjuk, amit az ország magasabb és valódi érdekei tesznek szükségessé. A népek közti belső béke szHtemé- »fék s.j&HW U megfontolt cenzúráját.
