Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-06 / 4. szám
Sk» postal* pîAtStA ta Mmtn: No, 24JZ66—1027. —• * «a«s3UDAPBST V, Vasárnap, 193S, január Ö. Ara 3 Üo£í**tó*l árai. belföldön: Egész évre wgytdéw* SCO, egy hóra 70 lej. filagjarországon: egy érre *0, félévre 25, negyedévre 12.5(1, egy hónapra 6ö0 $eng6. Egye* áramok ac Itauz etexwltó Idoszkjattien. uu»<,avw iUauiÄtii AÜ.U (.Ai , XVira. ÉVFOLYAM. - 4. SZABI. felelős szerkesztő: SZÁSZ 2KD8& Üaroa L Fog u-ac*. & «bs. Telefon; 508, « herScänu tiíijj, pcMtUiXlók 101. utam. Kéaslratokat Maktanüt *tm küld viseze és mm is Ort» ms« • rtatiumHs*» Laval diadalutja Olaszországon keresztül Az ©lasz sajtd viiástjrlé^elmi jelentőséget tulajdonit a francia kiiíli yminisz er római [átlátásának — Magyar- ország két feltételhez kötötte a római egyezmény álé- irásat — A magyarok ffiskikötása a kiseöosé J kérdés syaKorliti megoldása — A franciák és olaszok bizakodásával szemben Anglia nem néz túlzott reményekkel a római tanácskozások elé Nemesük Franciaorszftgbmf hittem Magyar* országdn is emelkedtek a tdzsdei értékek Latrai utiónak kedvezd kilátásaira Lélektan a vonaton A sajtó megkapta azt az újévi meglepő hirt, hogy a vasúti személyzetet pszihoiogizálják. Vagyis: a vasúti vezérigazgatóság elhatározta, hogy a személyzetet a pszihoteehnikai intézet Útmutatása alapján fogja megválogatni. A tisztviselői karba is, az altisztek közé is, de munkásnak is csak olyanokat vesznek fel, akiket ebben az intézetben megvizsgáltak, levizsgáztattak és a vasúthoz alkalmasoknak találtak. Anélkül, hogy a legkisebb mértékben is lekicsinyelnők a technikának e tudományos alapokon való haladását, egy kicsit mégis félünk attól, hogy a lélektannak ilyen gépies megállapításai alapján alakú,’ tovább a vasúti forgalom. Pusztán ezekre a megáilapitá- eokra bizni a vasúti forgalomnak azt a biztonságát, amit a személyek és személyzet megbízhatósága képvisel, egy 'kicsit kockázatos. Az ember felül a vonatra és épen akar éljutni valamelyik távoli, vagy közelebbi állomásra. Ha a vonat útközben egy váltóállítónak a hibájából lezuhan a töltésről, vagy valamelyik mozdonyvezetőnek a hanyagságából kifolyólag összeütközik egy másikkal, a szerencsétlenül jártakon már nem segít az, hogy van-e a felelősséggel tartozó alkalmazottnak bizonyítványa a bukaresti lélektani vizsgáról, vagy nincsen. Kétségtelen, hogy a pszichotechnikai gépek1 és a lélektani, jellembeli ismeretek alapján való levizsgáztatás már sok helyen bevett módja a személyzeti alkalmazásoknak. Nagy magánvállalatok tulajdonosai bele akarnak nézni annak a leikébe, akit üzemeiknél alkalmazni akarnak. Vannak olyan magánvállalkozók, akik elégségesnek tartják a grafológiát. Talán mindezek mellett még mindig megbízhatóbb, kiprőbáltabb módszer az a tájékozódás, amit információszerzésnek szoktak nevezni. Hányszor megesik, hogy a legjobb információk alapján alkalmazott ember követi el azt a botlást, amire a munkaadó, a barátok, a munkatársak azt mondják: sohasem lehetett volna hinni. A lélektani gépek és vizsgák bizonyítványai is szerezhetnek legalább ennyi csalódást Még sokkal többet. Mert a vasutas nem pottyan az égből a forgalmi tisztségre képesítő készségekkel. A vasutast nevelni kell, akár gépi, akár emberi tudakozódás alapján akarnak foglalkozást, munkát adni neki. Ez a nevelés hiányzik egy idő óta. Azok a régifajta vasutasok, akiket most nyelvvizsgákkal szorítanak ki állásaikból, megállották a helyeiket sok évtizeden át, anélkül, hogy a pszi- hotechnikának a hirét is hallották volna. Olyan szellem, szükséges a vasúti szolgálatban, amely bo- Iéidegzi a szolgálatteljesités kötelességérzéseit, nyugodt pontosságát minden emberbe, aki a személyzethez tartozik. A régi, jól bevált vasutas osak egyszer nézze meg újdonsült kollégájának a munkáját, már tudja, hogy mennyit ér és mit lehet várni tőle. A régi jó vasutas mellett felnevelődhetne a megfelelő uj vasutas, ha a komoly, kényes, felelősségteljes munkára kiválogatottaknál semmi más szempont nem érvényesülne, mint a forgalom minél pontosabb, minél zavartalanabb lebonyolítása. Azonban a vasútnál sok a politika. Ott, ahol a legkevésbé volna helye. A vasút a közönségből él és a vonat az utazó közönségért indul el minden állomásról. Az a rendelkező, pa- rancsnokló, kötekedő szellem, amivel a vasúti sze(lláina, január 4.) Laval francia külügyminisztert valóságos diadalmenet várta Olaszországban. Kóma felé utaztában a nagyobb állomásokon mindenütt fejedelmi pompával fogadták. Túr inban Mussolini nevében Caffarelli herceg üdvözölte és közölte La,vallat, hogy az olasz kormány azzal a megbízatással küldte ki, hogy a francia államférfiut a határtól Rómáig kisérje. Genuábcm beláthatatlan tömeg lepte cl a ■pályaudvar környékét. A perronon a hatóságok díszbe Öltözött képviselői üdvözölték g a polgármester lelkes beszédet intézett hozzá. Laval a következőkben válaszolt: — Boldog vagyok, hogy eljöttem Olaszországba és azt remélem, hogy római utam nemcsak francia-olasz, de európai, sőt világviszonylatban is nagyjelentőségű lesz. Ez az ut már évek óta esedékes és ha a politikai viszo(Páris. január 4.) A francia sajtó részleter sen foglalkozik a római látogatás előzményeivel. A „Maiin“ szerint Ausztria ugyanakkor, amikor hozzájárult ahhoz, hogy függetlenségól az utódállamok is garantálják, kikötötte azt, hogy adott esetekben a közbelépés módjait ás idejét ne a kisantant-államok szabják meg. Franciaország és Olaszország magukra vállalták, hogy az Ausztria függetlenségét biztosító intézkedésekre nézve együttesen fognak megállapodni. A Rómában megkötendő második egyezmény olyan államokat kötelezne, amelyek eddig a sablonos diplomáciai kapcsolaton kívül szorosabb viszonyban nem álltak egymással. mélyzet a közönséggel bánik egy idő óta, nagyon komolytalan és nagyon kellemetlen. Aligha hasznára válik a vasútnak. Aztán mindenek, előtt arra kellene nevelni a vasutast, hogy becsületes legyen. A szállítóval, az utassal szemben legyen becsületes, mert csak igy lehet hűséges az állami üzemhez. Ezt a nevelést nem végzi el semmiféle gépezet, semmiféle lélektani vizsgáztatás. Már pedig nyok meg nem akadályoztak volna tervemben, már három évvel ezelőtt, miniszterelnökségem alatt, ellátogattam volna Itáliába, As olasz sajtó világtörténelmi jelentőségűnek látja a római utat (Róma, január 4.) ’Az olasz sajtó hasábé cikkekben foglalkozik Laval olaszországi látogatásával. Lelkes hangon üdvözli Olaszország nagy vendégét. A „Mcssagero“ szerint Itália két okból is örül Laval római utjának. Mindenek előtt azért, mert megítélése szerint Laval utazása világtörténelmi szempontból is mérföldjelző, de az sem kicsinyelhető le, hogy Laval a francia népnek az olaszok iránt érzett szeretőiét juttatja kifejezésre. Hogy Olaszország mennyire hálás, azt majd Laval megállapíthatja a fogadtatásából Ebben az egyezménykompleszumbun éppúgy szerepelne Olaszország, mint Jugoszlávia, valamint Magyarország, Jugoszlávia i és Csehszlovákia. Az egyezmény nem mondaná ki ugyan a határok sérthetetlenségét, de az aláíró országok kötelezettséget vállalnának, hogy egymás éllén támadást nem inditnának. A francia sajtó már tegnap örömét fejezte ki afölött, hogy Magyarország nem gördített akadályokat a francia-olasz megoldási javaslat realizálását illetőleg. A „Matin“ ma közli azt a két feltételt is, amelyek mellett Magyar- ország hajlandó volt a kölcsönös egyezmény aláírásába belemenni. Az első feltétel az volt. hogy forma szerint is erősítsék meg a népszó Hwmwww wm<c wmw mt »> enélkül nincsen jó vasutas. :Á pszihotechnika módszerei még nem tartanak ott, hogy egészen bizr tosak lennének a megállapításai. De ha vökig, már ilyen módszer, fel kellene találni azt az erőt is, amely a politikát és a protekciót távol tudja tartani a vasúttól. Es ha mindez meg van, altkor sem lehet gépekkel helyettesíteni a nevelő jó (is igaz szellemet. Két egyezményt Írnak alá Rómában
