Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-05 / 3. szám
Ts» postait plăti ti to ■omen: Na 24.258—1827. Szombat, $935, január* 5, — Ara 3? »•íéhá* BUDAPEST V. KtietiUjsíg tä»Ü*eie*i éiuk beiíotooa: fcgész évre S00, íéievre <jUJU, ORSZÁGOS M Ali V A lét* A it li i fc a «X k es a í. o a é g, üiatlobivatai a* ajamáAí £2a| «negyedévre »9, egy faéra 70 lej. Magyarországon: egy ■ . Sáron I» Fop uom & szánt. Telefon: 38& — faevéíiitoa évre 60, félévre £6, negyedévre 12.60, egy hónapra 6J5Ü XVIII. ÉVFOLYAM. — 3. SZÁM. Cluj, poétáitok 1UJL Máin. Ásottatokat «önkinek ma pangó, Egye® számok ne Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: SZÁSZ E 3í D í& ffe küld vtean ón nem le órla meg a atari» a*üóMg, Megnemtámadási eggezmeng . KCSZtll egyfelől Hatprorsxáif es Olaszország másfelől csduzjorálíia es Jjgoszláiia közöl! Lávái elaíazotí Bdmába, ahol a világsajtó sase» rioí KCoasépesirőpa békéjét pecsételi me^ az olaszai'ruacia Mnegfejjyezés — Ausztria fűsfgfetlen® ség-ét csak szomszéd államai garantálják Románia szerepe még tisztázatlan a rámái tárgyalások kérdésében (PARIS, január 3.) Laval francia 'külügyminiszter csütörtökön este elutazott Rómába, ahol előreláthatólag 5 napig fog tartózkodni. Mussolini és Laval találkozása, ami a nemzetközi politika szempontjából beláthatatlan jelentőségű, már Kőnapok óta áll az európai, sőt világpolitika homlokterében. Szakadatlan tárgyalások készítették elő Lávái római útját és a tárgyalások alatt aszerint változtak a borút és derűt Ígérő lapjelentések, amint a tanácskozások anyagában uj ütköző pontok merültek fel, vagy sikerült azokat eliminálm. A francia-olasz közeledés megpecsételésére szánt római utat még a tragikus sorsú Barikon készítette elő, Laval azonban felvette az elejtett fonalat és a genfi népszövetségi tárgyalás kedvező kimenetele nyilván siettette a két latin nép közeledésének iramát. A látogatás terminusa azért húzódott mostanig, mert legalább főbb vonásokban össze kellett egyeztetni a két állam érdekeit,mielőtt a formai véglegesítésre sor került volna. Viszont ez a feladat nem volt egyszerű, mert nemcsak az olasz-francia problémákat kellett megoldani, hanem a kényes külpolitikai kérdés-komplexumok egész hálózatát. Ebbe a problémai-halmazba pedig beletartozik a Franciaországgal szövetséges kisantant államok és az Olaszországgal szoros baráti viszonyban álló Magyarország és Ausztria jövőbeli kapcsolatának lehető rendezése is. Még nem lehet tudni, hogy mindezekre a kérdésekre milyen Mussolini és Laved megoldási ’tervezete. De már az eddigi, sok tekintetben hiányos, sőt ellentmondó jelentésekből is meg lehet állapítani, hogy nemcsak Olaszország és Franciaország, hanem a kisantant, másrészt pedig Magyarország és Ausztria helyzetét és egymással szembeni viszonyát is lényegesen fogja befolyásolni a megkötés előtt álló római egyezmény. megnemtámadási e^ye&méiiy Magyarország, Jugoszlávia és- Csehszlovákia között A francia-olasz megegyezésnek igazi és feltűnő szenzációja, hogy hir szerint külön egyezményt fognak kötni egymással Olaszország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Magyarország, biztosítva egymás függetlenségét, kötelezettséget vállalva arra is, hogy nem avatkoznak egymás feelügyeibe, nem intéznek egymás ellen támadást és nem támogatják az egymás ellen irányuló felforgató törekvéseket. Ha a római egyezmény valóban aláírásra kerül és a róla szóló hírek valónak bizonyulnak, akkor ez lesz az első politikai szerződés a világháború óta, amely egyrészt Magyarország, másrészt az utódállamok közül Csehszlovákia és Jugoszlávia aláírnak. Magától értetődő, hogy az ilyen egyezmény aláírása a középenrópai helyzetet lényegesen megenyhitené, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jugoszláv-olasz kapcsolatból is egyszerre kiküszöbölnék *a legélesebb súrlódási felületet. Legalább is arra az időre, amelyre a szerződést megkötik. Ausztria függetlenségének biztosítása Ausztria függetlenségének a garantálása volt egyik sarkalatos pontja a Laval római útját megelőző tanácskozásoknak. A francia javaslat szerint Ausztria határainak a sérthetetlenségét nemcsak Franciaországnak és Olaszországnak, hanem a kisantant hármas szövetségének is biztosítania kellett volna. Ezt a francia indítványt azonban úgy Olaszország, mint Ausztria visszautasította, azzal érvelve, hogy az ilyen egyezmény Ausztriát teljes mértékben kiszolgáltatná szomszédainak. Végül sikerült is az ellentéteket úgy megkerülni, hogy az osztrák függetlenség biztosítására kötendő egyezményt Olaszország, Jugo* szlávia, Csehszlovákia és Magyarország Írják alá. Az aláíró hatalmak közül úgy Franciaország, mint Románia kimaradnak, tekintve, hogy egyik állam határa pem szomszédos Ausztriáéval. Nyilvánvaló, hogy ennek a megoldásnak Jugoszlávia és Csehszlovákia tudtávál kellett megtörténnie, nem beszélve Magyarországról és Ausztriáról, amelyek szintén megadták bele egyezésüket. Laval elsataza*a előtt teietonon tárgyalt Titolescnvai (Páris, január 3.) Még nincs tisztázva az a körülmény és a kérdésnek ezt a részét a francia sajtó nem is érinti, hogy milyen álláspontot foglal el a római egyezmény ügyében Románia1 Igaz, hogy a megoldandó kérdések gerincében Ausztria áll és itt Románia éppen annyira érdekelt, mint Franciaország. Csakhogy amikor az osztrák függetlenség biztosításával párhuzamosan Csehszlovákia és Jugoszlávia, másrészt Magyarország is biztosítják egymás határainak érintetlenségét, ezzel a kérdéssel szemben Románia semmi esetre sem érdektelen. Hogy ez a probléma is időszerű, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Laval elutazása előtt felhívta Titulescut és beható eszmecserét folytatott vele. Hogy mi volt a beszélgetés anyaga, arról semmi sem szivárgott ki, de a francia lapok felteszik, hogy Titulescu kifejtette álláspontját a római tárgyalásokat illetőleg. A „Matfn“ köszönetét mond Magyar- országnak (PARIS, január 3.) A „Matin" mai számában foglalkozva Laval római ut javai, köszönetét mond a magyar kormánynak, amiért nem gördített akadályokat az egyezmény pontjaira vonatkozó előzetes tárgyalásokon és megértő magatartást tanúsított. A Matin-nek ez a jelentése azt bizonyítja, hogy az érdekelt államok és köztük Magyar- ország, máris bejelentették hozzájárulásukat a kölcsönös megnemtámadási szerződésekhez. Rómában pontot tesznek az „t" betűre (Páris, január 3.) A francia, sajtó nagy megelégedéssel nyilatkozik a tárgyalások menetéről és örömmel üdvözli Láváit utazása alkalmából. A „Petit Párisién“ azt irja, hogy a hét nagy latinnép tárgyalása Európa békéjére nagy hatással lesz. A többi lapok is valamennyien az ut fontosságáról és a tárgyalások jelentőségéről írnak. Egyedül az „Echo de Paris“ ir nagy fenntartással az eshetőségekről, Pertinax azonban eddig is mindig pesszímisztikusan ítélte meg a helyzetet, az ő rossz sejtelmei tehát nem lepnek meg senkit. A „Paris Soir“ azt állítja, hogy az egyezményt már. csaknem teljesen kiforrottnak és véglegesnek kell tekinteni, Rómában csupán az betűkre fognak pontot tenni.
