Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-24 / 19. szám

XVIII. tVTOlVAM SZA3Í Knmajsm Midet hozott o törvenpzeh a Magyar Párt választási pürlbcn ßeitsless György gróf felmeralése «î^n tias-osas tanács* été lse* fiJek az Lzgratási vádak —- Hossz» Sárgyaias •>Ián Ziagoasi István «ír,felmcnteíiéit, Grill József «ir,»t eyjySsőjnsagM áüamfogliáira itéílék (Kolozsvár, január 22.) A kolozsvári törvényszék kedden fejezte be annak az iz- gatási pörnek a tárgyalását, amit a Magyar Párt 1932. évi választási sérelmeinek és sú­lyos panaszainak a Keleti Újságban történt nyilvánosságra hozásáért az ügyészség in­dított. Amint emlékezetes, az előbbi tárgya­lási napon a törvényszék már felmentette Bethlen György gróf pártelnököt és a pör két másik vádlottját, mig Zágoni István dr. és Gall József dr. vádlottak ügyében a bíró­ság tagjai között felmerült véleményeltérés miatt Ítéletet nem hoztak. A tanácsot harma­dik taggal egészítették ki s a keddi tárgyalá­son Tenciu dr. vette áí az elnöklést Linz- mayer bíró eddigi elnök volt az egyik és Bocu biró a másik szavazóbiró. A tárgyalást egészen újból kezdették. Az ügyészség részéről a vádat dr. Lant ügyész képviselte, mig a védelmet dr, Péteri fy Jénő ügyvéd látta el. A vádak. : lenem dr. elnök a tárgyalás megnyitása után újból ismertette a tényállást, a vádat és a vádlottakat az inkriminált cikkekre vonatkozó- lég újból kihallgatta. Zágoni István dr. újból leszögezte, hogy amit irt, közérdekből irta, semmiféle allum- éllenes izgatás nincsen abban, ha a vála>z ási küzdelem közben az egyik párt élesen kik >1 a másik pártnak megengedhetetlen eljárásai ellen ha mindjárt kormánypártról is van szó- A* inkriminált vezércikkben a vádirat súlyosan kifogásolja a demokráciám való hivatkozást A cikk azt akarja bebizonyítani, hogy azok, akik demokratikus jelszavakkal indították el a választást, a választási eljárással éppen a demokrácia megtagadását bizonyították be. Az a másik erősen inkriminált kifejezés, hogy nekünk leszámolni valónk van olyan jelöltek kel, akik kormánytámogatással mandátumhoz jutottak, szintén nem jelenthet államellem-s iz­gatást Mi egyes jelöltekkel akartunk leszó mólul, Ez a leszámolás egy következő választás alkalmával teljes mértékben meg is történt, uaéiktil, hogy az államnak a legkisebb kára :is volna benne. Gál József dr- szintén közérdekből ir*a a terhére rótt cikkeket s éppen az ellentétek ki­egyenlítését akarta elérni. A csikmegyei válasz­tásokról szóló tudósításban mindenben a való­ságnak megfelelő adatokat szolgáltatta a lap­nak. E cikk egyes kifejezéseiért a felelősség nem őt terheli, mert a kifejezések a szerkesztő­ségben átformálódtak. Zágoni István dr. ki­jelenti erre, hogy szavakra nem emlékszik, amiért vádíottársa nem vállalja a felelősséget, azt Ö vállalja. Lani dr. ügyész erre kiterjeszti a vádat Zágoni István ellen ennek az újabb cikknek a szerzősége címén is­Bizonyítást kérnek. A tényállás e fenti tisztázása után dr fenciu elnök kérdésére az ügyész a bizonyítás eljárás befejezését kéri, majd dr. Pcterffy Jenő védő terjeszti elő a bizonyítás elrendelésének kérését. Szerinte feltétlenül elrendelendő a bízó­I • I Rágalom!T | Véterffy Jeno dr. védőbeszéde elején kije­lenti, hogy a való tényeknek ismertetésével csak szigorúan a jogi álláspontra helyezkedik és minden politikai megjegyzéstől függetlenül jogilag akarja kifejteni a vád tarthatatlansá­gát, Az ügyészség a Marzescu-törvény 7., 8. és 11-ik szakasz, valamint az erdélyi Büntető Tör­vénykönyv 171. és 172. szakaszai alapján emelt vádat a vádlottak ellen, mert az ügyész­ség vádirata szerint a vádlottak tényei ve­szélyt jelentenek az állam biztonságára nézve, a gyűlöletet, a megvetést és a román állammal való szembeheiyezkedést célozzák és megaka­dályozzák a magyar lakosságot abban, hogy a román állam békés fejlődésébe beilleszkedjék és igy aláássák ez állam békés fejlődésének alapját és a lázadásra, anarchiára izgatnak De a cikkekben semmiféle kifejezés nem fedez­hető fel, mely az ügyészség vádiratának alap­jául szolgálhatna. Semmivel sem nyert bebi­zonyítást az a körülmény, hogy a vádlottak „idegen hatalmak és érdekek szolgála' tában" e lázitást elkövették volna és igy az idézett törvények rendelkezéseinek vizsgálatán át kell néznünk azt, hogy a vád képviselője által felhozott törvényszakaszok alkalmazhatók-e? A „közcsend ellen elkövetett egyes bűncselekmények megtorlásáról“ szóló Marzescu-törvény azok ellen a kriminális jel­legű tüntetések és erőszakos bűncselekmények ellen szavaztatott meg, melyek távol állanak egy nép békés leikétől, azok ellen a bűntette­sek ellen, kik terrorista eszközökkel dolgoznak a társadalom megbontása érdekében. A ll-.ik szak. II- bekezdésében inkriminált bűncselek­ményt csak a törvény 7. és 8-ik szakaszában jelzett módon lehet elkövetni és akkor vizsgál­nunk kell azt, vájjon az inkriminált cikkek tartalmaznak-e egyenes felhívást bűn­cselekmények elkövetésére és ennek következtében fordultak-e elő a cik­kekben meghatározott bűncselekmények, mert ha valamelyik bűncselekménynek valamelyik alkotórésze hiányzik, a vádlottat büntetni nem lehet Mivel nem állapítható meg az. hogy az inkriminált cikkek egyenes felhívást tartal­maznának meghatározott bűncselekmények el­követésére, igy a bűncselekmények e fő alkotó­elemei hiányoznak és a vád ez alapjának he­lye nincs. 5 Megmozdul a világ Milliók filmje ! Ilin n; ■ ■ III HIT || is. ahol megállapítást nyert az, hogy a békás! ;ománok botokkal felfegyverkezve verték szét minden akadály nélkül a székely választókat: Nem adnak helyet a bizonyításnak. A tanács ezután visszavonult, majd dr, Jenciu elnök kihirdette a törvényszék dönté­sét, mely nem ad helyet a bizonyítási kérésnek és elrendeli az érdemi tárgyalást. E döntés el­len ár. Péter ff y a védelem részéről semmiségi felfolyamodást jelent be, amit a törvényszék tudomásul vesz­Súlyos ítéletet kért az ügyész­A perbeSződekre került rá a sor és dr. Lant ügyész mindenben fenntartja az ügyész­ség vádiratát. A vádlottak nyilvánvalóan áí- lamellenés izgatást követtek el, amikor a vá­lasztások alkalmával a tényeket a valóságnak meg nem felelően írták meg és bírálták, mert ezáltal gyűlölködést szítottak az államhata­lommal szemben. Főleg súlyos ítéletet kér dr. Zágoni István ellen, ki három cikkért van vá­dolva és ezek között a „Csendőr szenátor” cimü vezércikkben a demokrácia jelszavával a helyzetet elferdítve tárja elő és a? erdélyi msh gyarság elnyomásáról ír. — Ami pedig a 11-ik szakasz második be­kezdésének azon kivételét illeti, hogy bármi módon lehet izgatni az állata biztonsága ellen, e szakasz sem alkalmazható jelen esetben, mert egyrészt direkt és kifejezett izgatást meg: állapítani nem lehet és másrészt a Marzescu- törvény sajtóügyekben nem alkalmazható- E szakasz különben ma életben sincs, amint ezt később bátor leszek kifejteni. A törvény 17-ik szakaszának utolsó bekezdéséből, a parlamenti tárgyalásokból és az előadó kijélentéséből is az következik, hogy a Marzescu-törvény célja, azoknak a terrorista és anarchista eszközökkel elkövetett, vagy előkészített bűncselekmények­nek a megtorlása, melyek az állam, vagy a je lenlegi társadalmi szervezet şîapjai ellen tör­nek- És e törvény sajtóvétségek esetében csak akkor volna alkalmazható, ha az inkriminált cikkek egyenes felhívást intéznének a bűncselekmények elkövetésére, mint egyenes felhívás gyilkosságra, vagy lá­zadásra. De az 1927. évi hozzátoldott szakaszok ma érvényben sincsenek, amint az az 1927. évi törvény indokolásából és az előadó magyará­zataiból következik Az 1927. évi törvény indo­kolása újból leszögezi, hogy 1924, évi törvényt a kommunisták és az anarchisták ellen szavazták meg, tehát csakis azon bűncselekmények eseteiben alkalmazható, amelyek az állam biztonságát veszélyeztetik és melyek terrorista eszközök kel akarják az állam alkotmányformáját meg változtatni. Az előadó azt is kijelentette, hogy az 1927. évi törvény a király személyének sérthetetlenségét, a törvényes örökösödés rend­jét és az alkotmányos kormány formát védi Alkotmányunk 85-ik szakaszára támaszkodik, mely a király kiskorúsága ideje alatt, a ré- genstanács kormányzása alatt nem engedte meg az akotmánymódositást. Tehát a törvégy azok ellen hozatott, kik a király kiskorúsága alatt törvényesnek látszó, vagy terroreszkö­zökkel a régenstanács elmozdításával, vagy a kormáuyforma bármilyen megváltoztatásává1 I • {I Rágalom!? | \ Is a főz*?:*. Is afő»© «e Ma răresc«* lörsréo y nyitás azoknak a tényeknek az igazolására, melyeket ez inkriminált cikkek előtárnak, mert ha bebizonyosodik, hogy a valóságnak meg­felelnek, ezeknek a bírálata és előtárása nem képezhetnek államellenes bűncselekményt. Ak­kor igazolást nyert a vádlottaknak az az állí­tása is, hogy e cikkeket közédekből és azzal a szándékkal írták, hogy a kormány a jövőben akadályozza meg az alantasabb hatóságok ha­talmi kilengéseit. A bizonyítás annál inkább elrendelhető, mert a Monitorul Oficialnak a bírósághoz beterjesztett példányával igazoljuk azt, hogy az akkor ellenzékben volt liberális párt képviselői a parlamentben is szóvá tették a választások alkalmával elkövetett jogsértése­ket és jogfosztásokat. Főleg ez áll a Székely­földre, ahol e választási kampány hatósági támogatással, teljes súlyával ránehezedett a székely választókra. Ezt igazoljuk a Csík­szeredái törvényszék 1371/1932. számú Ítéletével

Next

/
Thumbnails
Contents