Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-23 / 18. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 18, SZÁM HfUTrtîJS&b 7 THoit oâM QmmJ&iT*' /Mcínf főifG. ^i/kté'V&S 1'sdLo&tM. ce CJ^Jmichx, aWzJUmJ&lm, di txüJ+3 ^íhjőma. icdlfi. Petőfi Erdélyben Kristóf György dr. székfoglalója a Petőfi Cársasághan — Pékár Gyula meleg szavakkal méltatta Kristóf irodalmi munkásságát tBudaj#«. január 31.) A Pet6fl-társa*ág január nav! rendes felolvasó ülésén foglalta el székét dr. Kristóf György egyetemi tanár, kit a Petöfi-társaság 1984. évi közgyűlésén választott volt meg levelező tagnak. A felolvasó ülés, mely ezúttal is a M. T. Akadémia termében folyt le. nagy és előkelő közönséget vonzott. A terem sssurotftslg megtelt. A megjel ’ ltok között ott volt, a budapesti román követség képviselője u Berta Mózes követség! attasé személyében. A felolvasó ülést Pékár Gyula elnök nyitotta meg. Dr. Kristóf György Petőfi és Erdély címen tartotta meg székfoglalóját. Kristóf professzor felolvasott, illetőleg kivonatosan bemutatott tanulmányában ismertette Petőfi három meghiúsult s öt megvalósult erdélyi utjának lélektant és irodalomtörténeti körülményeit. Kimutatta, hogy Petőfit mindig nagyon égető lelki szükség, súlyos életkérdés hajszolta, indította útnak Erdélybe. Rámutatott Petőfi nagy Erdéiyszerete- tere, mely ujjongva vette észre Caikezereda és Sepsi- szentgyorgy vidékének szépségét s dlcsöt*etté a székelyekét. Sőt fészket rakni Erdélyben, állandóan Erdélyben élni is határozott szándéka volt a költőnek. Halála előtt két nappal irta Tordán hagyott feleségének Marosvásárhelyről; „...Csíkszeredának és Kezd ivó Ngrhelynek gyönyörű vidéke van: -’tpslszentgyórgye talán még szebb, a város is Jobban fekszik- Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék '* A földi bejlékot Erdélyben nem o.sak ismeretlen sirt találó Petőfi költészetében Erdély viszonylag Kevésszer »terepei, mert Petőfinek minden erdélyi útja rendkívüli es izgalmas körülmények között men. végbe Ámde Petőfi költői pályájának, egét' remek élet.mü- % »nek lényeges, betetőző eleme ea alkotó része Erdély, inintehogy Erdély történeti emlékei kü-ótt i< szent és örökre emlékezetes a költö ismeretlen sírja. A tanulmány felolvasása után Pékár Gyula elnök az uj taghoz — átadva a társaság oklevelét a következő tagavató üdvözlő beszédet intézte— Kedve« Társunk' Mint a nekünk mozi oly tneez- ■sztiOges Kelet magyarságának tudós irodai »mtórténéaz professzorát és hivatott kritikusát szer siette! üdvözöllek ma itt ama Petöfí-Társae&gában, ki csodá# és ntilBdig talpraesett jóslatokkal és sejtelmekkel teli életének végső akkordjaként ott a ti tájaitokon Segesvár alatt tűnt el az áraulö világ szeme elő! Tiétek, a tt birtokotok, a ti tulajdó w.ia szellemi venwrnfc végpercének ez a szemmel nem látaotó, kézzel rtm fogható eszmei ereklyéje, mely úgyszólván a kotor éje élte misztériumának •• egy egózx századon át a fetUmrdó és visszatérő nagy Eltűnt annyi kalandos iegttiöajava; ringatta álmodozásba p. várakozó müveit emberiséget. Petőfi végsőhaja akkor régen elröppent ott a feJeregyházai utón. De nem lehet szelek prédája. Hisz azcta is minden nap és minden magyar szíven átsuhan újból... A nagy Eltűntnek nem kellett visszatérnie. hogy itthon és köztünk legyen, Minden testi .iSiPzJétnéi élőbben maradt itt az a Műnket is éltető végsóhaj. Ereklyének mondtam s még hozzáteszem; oly láthatatlan ereklye ez, melynek kézzu érinthető Külső szentélye nincs, épp mert elpusitlthatatlanul benne na é Kápolna minden e io szívben.Kedves Tát sunk! Wem emlegetem ama müveidet, melyeket mint bt «sees irodalomtörténeti tanulmányokat a magyarságnak Írtál. Hanem igen le kiemelem könyvedet: „A magyar nyelv es irodalom történeté"-!. Igazad van, midőn kulturmunkád tudatában hangoztatod; „Boldog vagyok, hogy irodalmunk értékeit egy más nemzet fiai számára ismertethetem." Helyes felfogás; nemzeti fajsúlyúnk székeim kincsei ne maradjanak véka alatt, hanem ragyogjanak másoknak is. Hisz a múltban főbajunk az volt, hogy a világ oly keveset tudott rólunk.,. De te kritikus IS vagy, kedves Társunk. Vezető elveid e téren is eolcsek. méltányosak: buzdítani a tehetséget; megbecsülni a valódi értéket; irtani a férc- munkát, a kor.fárságot, védeni es fejleszteni nemzeti Hagyományain ;tat szemben a gyökértelen miliő divattal s fenntartani, hirdetni, erősítem közművelődésünk és Irodalmunk egysegének tudatát. Mert t vldékíesség « az egyéni szeszély csak elsekélyesitt ilteráiurunkai a mert — teszed hozzá ezt is te - „az erüélyisug le csak a művészet síkjára felemelve jelent értékei m.üairnl gazdagodást,-1 Kedves Társunk'. Légy itthon nálunk. Mim a messze Kelet magyarságának irodalmi apostolát éltemére méltár-jláSBal köszöntelek ez ünnepi percben, midőn a Petőfi zászlója alatt az 0 társaságának lev Jenő tagjává avatlak. Kristóf György ezután meghatott hangon köszönte meg a. kitüntetést s így folytatta: ; — Tisztában vagyok azzal, hogy irodalomtörténeti és kritika! munkásságomnak nem iS annyira az eredményei, mint iránya az, amiért e kitüntetésben részem van. Nem is kétséges, hogy van jelentősége annak, hogy mi az iránya és mi a középpontja a szellemi munkának. Mégis az iranyválasztás, ha még oly helyos is, önmagában még nem érték, nem eredmény, csak helyei energia. Értékké, eredménnyé a helyzeti energia csak a jóakarat mérlegén és az elismerő szeretet tük(Csikszereda, január 21.) A Keleti Újság helyszíni tudósítás alapján részletesen beszámolt a csikcsatószegi iskola bezárásáról, épületének elvételéről és a katholikus elemi iskola gyermekeinek az állami iskolába való átparnn- csolásáról. Megírta, hogy Giurgiu állami iskolai igazgatónak az o vádaskodása, mely szerint Borbáth István igazgató tanító irredentizmust űzne, románellenes szellemben nevelne a gyér melleket, nem felelt meg a valóságnak, mégis ennek ellenére Popp Báldi Miklós jegyző, aki nek az édesapja magyar táblabiró volt,- Gittr giu állami iskolai igazgatóval személyesen zárták be az iskolát és adták át az állami iskolának. Történt ez pedig akkor, amikor dr. Gyárfás Elemér szenátor közbenjárására az állandó tanács az iskola megnyitásának és működésének engedélyezése mellett döntött és hírlapok utján a döntés már közismert voll November 2í)-e után. az épület elvételével, megszűnt az iskola. A gyermekek szülőire sn lyos pénzbírságokat róttak ki és ezzel kénysze- ritették át a gyermekeket az állami iskolába. Ez nem történhetett volna meg akkor, ha az állandó tanács kedvező döntését idejében leadja a felekezeti iskola igazgatóságának a minisztérium. A választ azonban csak most január 15-én adták ki. tehát közel két hónapi késéssel, miközben idő jutott az aisóí'oku tanügyi hatósá-á.:,!:, ou,v elvételére. in 1 ii< a gyerI né k I' ]; átpu rímes o Tűs á rá Ma gyár fordításban mindenkori koilorténeluii emléknek ideíktai reben válik. — Eíi a határtalan jóakaratot é« saeretetből fakadó elismerést Kosáonom a messzi távolból Ide méltatott ember őszinte hálájával. Este a Royal-szálló Szinnyei külön termébem a tagok társasvacsorán vettek reszt, melyen Pékár Gyalu elnök. PJnlér Jenő és dr. Lázár Béla mondottak felké- szöntőt Kristóf professzorra, az uj tágra, kt ismételten hálás köszönetét fejezte ki az iránta tanúsítóit hí tüntetésen. juk teljes szövegében az ez év január 18-án kézhezvett értesítést. „Közoktatásügyi, kultusz és művészeti minis»- ierium. Magánoktatásügyi igazgatóság. Szám: 11S.7-Í9—1934- Kiadva: 1935. január 15. Igazgató Ur! Tudomására hozzuk, hogy a minisztérium n tekintetes állandó fanácsnak 1934. november 38-án, 1441 száma alatt kelt véleménye alapján jóváhagyta az iskola megnyitását és működéséi « jelenlegi felléteink mellett. Olvashatatlan aláírás, Solgálati főnők: tanácsos. Km. Chiriacescn. Most az a helyzet, megvan az engedély az iskola megnyitására és működésére. — de nin-; csen iskolaépület és főleg nincsen gyermek. Az állami iskolába egyszer beirt gyermeket, az állami oktatás nem engedi ki, különösen évközben egyáltalában nem Ha a püspöki főha lóság közb<> nem jár a minisztériumnál a gyér inekek visszaadása iránt, lilába állapította meg a legilietékesebb fórum: az állandó tanács hogy nincs és nem is volt joga senkinek az iskola bezárását nljns rágalmuk alapján kérni, Most az a kérdés is felmerül, lehetette Gilir- ;;iu állami tanítónak szeme nszedett rágaltüak- kai ilyen pótolhatatlan erkölcsi és anyagi kárt okozni, teljesen ártatlan iskola vezetőknek,, gyermekeknek? , Kertész István UJ TECHNIKÁVAL d vegytisztitás Csőknél nem drágább, Csák jobb mint bárhol! Miniszteri döntés ellenére elvettek egy magyar Iskolát Két hónapot késett a döntés kézbesítése s az alantas haté» ságok tat alatt állami iskolába parancsolták át a csíkcsaié* szegi gyermekeket — Az alaptalan rágalmak munkája
