Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-23 / 18. szám
Szandii. f995. « u í ’ 13 - Arm 3> :ípvl3el őház BUDAPEST V. Taxa pxsítaiá pltuta !ss Busses*: No. 24.256—1927. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. OliSZÁliÜÍs MaLIAJuíRAíUí XVIII. ÉVFOLYAM. — 18. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Jiaron L. Pop-ucca 5. szám. Telefon: 50S. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek som küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Hatványozott lélek^y 11 k osság1 Tatarescu miniszterelnök tar gri jitii beszédétjén rcmhirterjesztőkről, az alkotmányosság orvé alatt működő lélekgyilkosokról beszél s az egész ország Ind ja, hogy a kilőtt nyil kit akar eltalálni. Anélkül, hogy a belpolitikai küzdőtér élesen szembenálló kél táborának, ugylátszik, nem az első vérre, hanem végkimerülésig menő párbajába beleszórnánk annyit mégis megjegyzünk, hogy beit tudják találni magunkat az inparlamentáris harcmodor ellen küzdő miniszterelnök lelkiállapotába. Annál iesujtóbb azonban, hogy Tatarescu még csal? kísérletet sem tesz arra, hogy az állandóan rágalmakkal és hamis vádakkal harcoló kisebbségek helyzetét és feldúlt idegállapotát megkísérelje megérteni. Még ha nem is akarnánk, akkor ?s egy táborba tömörít bennünket a túlsó part állandó, megállást nem ismerő ádáz csatakiáltása és fenyegetőzése. De még ha csak a fenyegetőzéseknél tartanánk' Mert ami pí r évvel ezelőtt még lehetetlenségnek ható ijesztés volt, az 1 as sank én t~m i n d bete’jesedftţ. Eleinte csak. a legszélsőbb nacionalista elemek mondogatták, hogy „meg kell tisz- titni“ a Közhivatalokat a kisebbségiektől, minden eszköz törvényes, amely a városok lakosságából „kigyomlálja“' a kisebbségi gazt. Olyan sokszor hangoztatták, hogy a végén már föl sem vettük. Aztán csakugyan megkezdődött a nagy gyomlá- lás és ebbe a tisztogatási munkába máris belepusztult egy generáció. Illeszkedjék bele a miniszterelnök a mi gondolatvilágunkba. Higyje el nekünk, hogy mi másfél évtized alatt minder «elkövettünk az uj állam kereteibe vaió őszinte belehelyezkedés érdekében, leszámoltunk az államjogi helyzet megváltozásával, gazdasági viszonyainkat úgy szerveztük át. ahogy Románia törvényei, sőt szokásai követeltek, abban a hitben éltünk, hogy másfél évtized alatti lojalitásunk meg fogja győzni az államalkotó többséget arról, hogy nemcsak akarunk, hanem hasT.'os tagjai is vagyunk a társadalomnak. És minden nap azt vágják a szemünkbe, hogy az ál lám ellenségei, notórius irredenták, javíthatatlanul destruktiv elemek vagyunk és magunk is szédülten kérdezzük: voltaképpen van-e keresnivalónk régi, szép, őshazánknak tudott Erdélyünkben .? Mit is akarunk tehát? Itt élni, itt dolgozni és halálos ágyunkon azt a reményt utolsó párnának, hogy gyermekeink is meg fogják találni itt a boldog a'ás biztos útját. Ehhez pedig nem kell más, minthogy ne a rágalmak konzekvenciáit vonjál: le velünk szemben, hanem azon az alapon . döntsenek mostani és további sorsunkról, hogy az. ország, lakosságának jelentékeny részét tesszük ki, tehát az összes foglalkozási ágakban jogunk van részt kérni az államfenntartó munkából. . Ide írjuk Tatarescu miniszterelnök úrhoz: adresszáiva sorainkat, hogy: amit felőlünk összehordanak, az felelőtlen rémhírterjesztés és a kisebbségek egyetemes megvádolása kegyetlen, hatványozott lélekgyilkosság. Mert amit Tatarescu miniszterelnök saját ellenségeiről mondott, azt nyugodtan és legalább annyi joggal elmondhatta volna az erdélyi magyarság engesztelhetetlen ellenségeiről is. T'tslcstn no isikozüitbft] ail Állapították men NiaMM. hágva keleti paktum (rontja nem lazult meg A réuisi egyezmény ssessa valSoielaai©!! ale ©fi srEÖT©'* séc»elk nrijacşeSartâssaa* — l-svaí ssaégis biz le beraae. feo§y leivasxra megleld Hifit m> «lísaai paktum®! (Bukarest, január 21.) Titulescu külügyminiszter az orosz szovjet egyik hivatalos lapja számára nyilatkozatot adott a szovjetnek és Romániának közös külpolitikai érdekeiről. A nyilatkozatnak célja * í lényege abban van, hogy a római egyezmény fölé helyezi a keleti paktumot• Inkább a keleti paktum mellett foglal állást, mint az olasz-francia egyezmények célkitűzései mellett. A szovjet kommunista hi- .vatalos sajtóügynöksége pedig leszögezi, hogy Titulescu e megállapítása az oroszok külpolitikai irányzatával összhangban áll. Titulescu ■ az' „Izveszţia ’* részére adott nyilatkozatában a következőket mondotta: — A Románia és a Szovjet-unió közti diplomáciai kapcsolatok felvételét a legfontosabb aktusok egyikének tekintem. Nemcsak azért, mert e két országot a sora földrajzi és történelmi helyzetüknél fogva szoros barátságra utalja, hanem azért is, mert a szovjet köztársaságok szövetségének és Romániának vezetői ugyanazt a felfogást vallják a béke megszervezéséről és Ugyanazt á szerepét ját- szák ebben az irányban a nemzetközi életben. Litvinov személyisége nagyon előbbrevitte az a célt. hogy Románia és Szovjetoroszország kapcsolatai roináikább barátságosakká váljanak. Közreműködése a nemzetközi béke érdekében egyike a legértékesebbeknek- Elég, ha egyre mutatok rá: ha a támadó fél definícióját, az összes államok elfogadták volna, ez nehezebbé tette volna a háborút, mert vitathatatlan módon megállapította volna a hadat-üzenő íél felelősségét — Románia legnagyobb érdeklődéssel kíséri az Európa minden részében folyó tárgyaláso kát. Földrajzi helyzete magyarázza, miért kívánja, hogy a keleti paktumra vonatkozó tárgyalások a lehető leggyorsabban jó eredményre vezessenek. A római egyezményeket mi az őszinte együttműködés alapjainak tekintjük, de számot vetünk a kisantant és Balkán- antant érdekeivel is, mint ez »Hámszövet ségek tagjai. — Külpolitikánk alapjai a kisantant. Balkán-antant és Lengyelországgal és Francia- országgal fennálló szövetségeink. Mideme szövetségek normális működése, amely nem irányul senki ellen, sőt ellenkezőleg, legfőbb garanciáját képezi a békének a mi területünkön és barátságot hozott létre Szovjetoroszország és 'Románia, illetve Szovjetoroszország é$ Franciaország között. Ezzel a Szovjet-unióval fennálló kapcsolataink fontosságára kívánok rámutatni, amelyeknek fejlődésére nagy súlyt helyezek másrészről a Franciaország és a szovjetek közötti összeköttetés jelentőségét is bans súlyozni, A s*o^ief matry®’’®*«1 A kommunista Tass-ügynökségben egy közlemény jelent meg a Titulescu. Laval és Litvinov nyilatkozatairól- Megállapítja a. nyilatkozatokból, hogy a Szovjet-unió, Franciaország, a-kisantant. és a. Dnlkáu-aníam közös elhatározása egyesült erővJ. a keleti-paktum alk-al- azása mellett áll. E kijelentések véget vetnek azoknak a magyarázatoknak, amelyek szerint a római egyezmény és a Saar-népszavazás után ez a front meggyengült volnál Abban a mértékbe:'!, ahogyan a békéért hurcoló államok követik céljukat, oly mértékben fog növekedni egymás iránti bizalmuk is A lap annak megállapításával fejezi be megjegyzéseit, hogy a béke fenntartására irányuló harc a népek közti közeledést teszi szükséges«: és a néptömegek közti határozott támogatást. A tömegek nem hisznek már szavakban, hanem tényekben. » /\ 853?i<«»n.s.rii>vis«iTj sa öls* *«»■*.» nyllafî* o .-at*» ; (Genf, január 21.! Szombaton este a Balkán- szövetség külügyminiszterei értekezletet tartottak A tárgyalások a késő éisz*iou érákban értek véget. Genfi körökben kialakult vélemény szerint * megbeszélés igen kevés tárgyi eredménnyel 'végződhetett . mert ez máim kiadott, közlemény rendiki vü! szűkszavú. ..Remélhető, _mondja a közlőmén y. _ hogy a római egyezményt sikerül «mi/.» hasznosan tökéletesítem, minden olyan állam hely zetének figyelembevételével, melyek érdekelve vannak az európai béke biztosításában.“ A,
