Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-04 / 2. szám
i KilETf UfäMf* XVIII ÉVFOLYAM. 2. SZÁM, Beleţjesecleil Ü50O kisiebbségi postás véfjacete Megérkezett o reastlelef. «skssiIţ 9*©ri*il «1 vi*sgáir#* «Bliîtslî postásoknak 95 százaléka liixltotl meg — Fegyelni! tnizolfság e!é áliiijélc azokat, akik a nyelvrizsgán eHutkfak és azután fizetés nélkül nPendleSkezési ál?oin»nYlia'‘ helyezik »Izei . .. Ä ül»fpy»r Párt mecplcifitárii «1 kenyér* i©l©»isiéfpbe iaiszifofft Itis^bbsiégi postások érdekeinek megTédéséf (Kolozsvár, január 2. Saját tud.,) Szomorú újévi ajándékot kaptak az erdélyi és bánáti kisebbségi, — főleg magyar — postások. A posta bukaresti vezérigazgatóságától az elmúlt év utolsó napján hivatalos leirat érkezett a kolozsvári kerületi postaigazgatósághoz amely közli az elmúlt év julius 15-én Kolozsváron, Nagyváradon és Temesváron megtartott nyelvvizsgák eredményét- A vizsga ered menye lesújtó, katasztrófáns. 2500 vizsgázó. Az elmúlt év julius közepén Kolozsváron ‘J5Q0 kisebbségi postás állott nyelvvizsgára. Az összes kisebbségi postatisztviselőket, alkalmazottakat, altiszteket, sőt még a szolgákat is vizsgára rendelték, köztük nyolcvan kolozsvári olyan kisebbségi postást, akik már több évtizedes szolgálati idővel rendelkeztek, szak- tanfolyamokat végeztek, a román nyelvből pedig már többször is vizsgáztak. A vizsgázott postatiszt viselők és alkalmazottak között körülbelül hatszáz volt a magyar, kisebb töredék német, ukrán és orosz anyanyelvű. De vizsgára kötelezték az összes zsidó vallása tisztviselőket is, függetlenül attól, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával magyaroknak, németeknek, vagy zsidók- nek vallották magukat. A júliusi nyelvvizsgára berendelték az osz- szes szabadságon levő kisebbségi tisztviselőket is, sőt még azokat is, akik orvosi bizonyítvány alapján átmenetileg nem teljesítettek szolgálatot, mert betegek voltak és azokat is, akikről orvosi bizonyítvány állapította meg, bogi’- s?olgálatképtelcnek és ezért nyugdíjazásukat kérték. Szomorú menetbeu, zárt sorokban vitték fel a 2500 kétségbeesett kisebbségi postást a kolozsvári egyetemre, zokogó idősebb nők, izgalomtól megriadt férfiak állottak a vizsgabizottság előtt, amelynek tagjai kivétel nélkül regátiak voltak... Az írásbeli vizsgám a súlyos tételek megoldása fogas kérdés elé állította a nyelvvizsgára kötelezett kisebbségi postásokat, akiknek egészoldalas indokolt Írásbeli választ kellett adni ok arra a kérdésre, hogy szükséges-e tudni a köztisztviselőnek az állam nyelvét hivatalában és magánéletében! Az írásbeli vizsgán diktálús után kellett leírni a kisebbségi postásoknak a szöveget. Az ókirályságbeli beszédmodor gyorsaságával peregtek a mondatok a regáti vezérfelügyelők szájából és ugyanilyen iramban kellett volna a szöveg leírásának is megtörténnie, hiba nélkül. A szöveget a román irodalomtörténetből vették. Amitől előre teltek. A tisztviselők, de különösen a kezelő személyzet, a szerelők, mechanikusok, akiknek az a hivatásuk, hogy a telefon és táviróoszlopokra a dróthuzalokat és a szigetelő porcéiláncsészé két szereljék fel, természetesen nehezen értették meg az elsietett, regáti kiejtéssel mondott szöveget és alig Írtak le néhány mondatot. A vizsga külső körülményei, a feladott kérdések mind arra engedtek következtetni, hogy a kisebbségi postásokkal szemben nem lesz irgalom és a magyar vasutasok, jegyzők, magyar tanítók és tanárok nyelvvizsgájának eredményéhez hasonlóau, tömegesen fogják őket elbuktatni, megállapítani róluk, hogy nem bírják a szolgálat érdekének megfelelően a hivatalos nyelvet és ezért a fiatalabbakat „rendelkezési állományba helyezik”, természetesen fizetésük egyidejű beszüntetésével, az idősebb alkalmazottakat pedig kényszerszabadságolják, nyugdijuk kiutalását pedig 57. életévük elérésekor helyezik majd kilátásba .-• „Értesítjük, hogy ... megbukott.. A kisebbségi postatisztviselők és alkalmazottak közel félévig vártak a nyelvvizsga ered .'Megbízható forrásból nyert értesüléseink szerint a kolozsvári nyolc van kisebbségi tisztviselő és alkalma,zott közül ■mindössze négy-ötnek sikerült a júliusi, nyelvvizsgája■ A többi, tehát- közel 95 százalék, mind elbukott. Elbuktak olyan postatisztviselők, akik busz-huszonöt évi szolgálati idővel rendelkeznek, felelős vezető állást töltenek be, naponta tömegesen, írásban, hibátlan románsággal válaszolnak a bukaresti vezérigazgatóság különböző megkereséseire, szolgálati jelentéseket készítenek, fő, nökeik teljes megelégedésére... És még sem tudnak románul! Elbukott többek között egy olyan magyar postatisztvişelâ., aki jelenleg egyik jelentős regáti varosban, — ahol igazán nincsen alkalma kollégáival magyarul beszélni, főuökhelyettesi teendőket lát el. És elbukott az a magyar főtiszt is, aki a kolozsvári posta román vezetőinek megállapításai szerint legalább olyan jói tudja a hivatalos nyelvet, mint bármely született román . • . Ä nyelvvizsga eredményének közlése megdöbbentő hatást váltott ki a kisebbségi postások körében- Kétségbeesetten néznek jövőjük, családjuk sorsa elé. Hiába látták el évtizedeken keresztül kifogás.tlanul. hivatalukat, hiába voltak mintaképei a becsületes, megbízható köztisztviselőknek, akik között számos olyan is akad* akit soha semmiféle címen meg nem büntettek, de olyan is van, akik a bukaresti vezérigazgatóságtól kaptak szóbeli és Írásbeli dicséretet is kötelességük lelkiismeretes teljesítéséért. A kisebbségi postások sorsa tehát eldőlt. Távozniok kell attól az intézménytől, amelynek vezetője és volt kolozsvári igazgatója nyilvánosan, komoly napilap hasábjait állapította meg. hogy az impérium átvételekor felbecsülhetetlen értékű szolgálatot teljesítettek a román államnak, tevékenységükkel leheményének közlésére/ Remélték, hogy a bukaresti központi vezérigazgatóság megértése és jó indulata nem fosztja meg őket és családjukat u mindennapi kenyértől... Ebben a reményükben. bizakodásukban alaposan csalódtak. A vizsga eredményét közlő vezérigazgatósági leiratot Kolozsváron december 31-én, az év utolsó napján újévi ajándékként kézbesítették ki a kolozsvári posta magyar szolgáinak. Az értesítés lakonikus rövidséggel a következőket tartalmazza: — Értesítjük, hogy a júliusi nyelvvizsgán m e g b u k o.t t. Megállapítást nyert, hogy nem bírja a szolgálat érdekének megfelelően a román nyelvet. További rendelkezésünkig, a fegyelmi bizottság elé való állításáig maradjon meg jelenlegi szolgálati beosztásában. A posta-vezérigazgatóság. Összeül a fegyelmi I»izoi!s>ág Ennyit tartalmaz mindössze a bukaresti posta vezérigazgatóságának értesítése, amely azonban a lélekharang megkondulását jelenti a kisebbségi postatisztviselők és alkalmazottak sorsa felett. Rövidesen, tálán pár hét múlva összeül a fegyelmi bizottság, amely a vizsga eredmény alapján megállapítja, hogy az illető kisebbségi postatisztviselő és alkalmazott fegyelmi vétséget követett el, mert nem bírja a hivatalos nyelvet és a megállapítással egyidejűleg előterjesztést tesz a tisztviselő, vagy alkalmazott elbocsátására... tővé tették a posta- intézményének a forradalmi állapotból való konszolidálását, nem jut többé egy darab kenyér n maguk és családtagjaik számára... A nyelvvizsga eredményének hivatalos közlése után a kisebbségi postások érdekképviseleti szervei, elsősorban a Magyar Párt minden lehetőt megtesz a kisebbségi postásak egzisztenciáját súlyosan fenyegető veszély elhárítására- A (—y- —só W W4« »♦ »♦ »> HW M» Bernard Shaw uovjeíorosz állampolgár les* (London, január 1.) Bernard Shaw,, a világhírű iró a napokban újságírók előtt azt a szenzációs kijelentést tette, hogy legközelebb lépéseket tesz a szovjet-orosz állampolgárság elnyerése érdekében. Elhatározásának az az ofeö, hogy Írország, mely teljesen ujjárendezi Angliához való viszonyát, olyan törvényt hozott. mely a számára — Shaw, mint ismeretes, ir állampolgár — különösen vagyonjog, szempontból tarthatatlanná teszi helyzetét .Angliában. Reméli, - jegyezte meg Shaw, nem min den malicia nélkül, :—hogy mint szovjet -orosz állampolgár sokkal békésebb élete lesz Angliában, mint lenne, ha megtartaná, ir állampolgárságát. — Ezúttal — fejezte be Shaw az i /tervjut, — nem azért cselekszem, hogy megbotránkoztassam. vagy megrémítsem a világot, haham azért, mert h gsszemélyesebb és legelemibb érdekeimet aka -o n megvédeni. ^i’ttíSSHSOT3SS8EESat«í«í4>. -M3Í& Illyés Gyula Oroszország Üli jegyzetek, ‘32 oldal műnyomásos képmelléklettel. — Illyés Gyula, a költő, aki most érkezett vissza kéthónapos szovjetoroszorszdgi tanul ményutjáról. e könyvében a mai Oroszországról ad izgalmasan érdekes, naplószerü vallomást. Illyés könyve vem az agitáció, hanem a közvetlen tapasztalat objektív müve. nem újságírói munka, hanem, azé az ivóé. aki .elfognia,Ilati szemmel, az oroszországi rendszerben is csak az embert s nem a pártokat kereste. — .4 könyvet az iró-fotografdlta pompás képsorozat díszíti. Áru fűzve $7 Lei, hűtve tt7 Lei. r frn A 0> Wp-náí Cluj—Kolozsvár. M2/K Á9. \ W M j Kcrje n Nyugat-könyvek teljes jegyzékét. KilenCTenöVszázaléko$ liwfeásí «irány
