Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-20 / 16. szám
Épviseíflház BUDAPEST V. I 'tisa. pcmtAlS plltttâ. în e untra: Ka. 84^56—1027. . Pagdrnttp ?9?5. i - %n — zf?8** 3 *®/ ev kniff; : j> ;••!•••' .....! - t:;n ■ ■■■',.■ Jílöüzetébi árak belföldön: Égési érre 800, féléire 100 negyedévre 200, egy hóra 70 iej, Magyarországon: egy évre 30, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra CJ50 pengő. Egyes számok az íbusz elárusító kioszkjaiban. OfíSZÁGOS MA4i¥Aiii’Aiii. XVIII. ÉVFOLYAM. - 16. SZÁM, Felelős szerkesztő: .Ş Z A S Z ENDRE, szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L Pop-ucca S. szám. Telefon: 508. — Levélcím; Cluj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Gazdasági terv A kormány gazdasági tervet készít' és az ösz- szeüíö parlament elé viszi. Az utóbbi időben divatossá vált ötévi, vagy többévi, esetleg- kevesebb évi; gazdasági tervek nagyi-észében a termelés átszervezésére vonatkoztak. Ilyen terveknek az ötletei, amelyek az évekre beosztott fokozatosság gál vezetnék be a nagyszabású átalakulásokat, nálunk is felmerültek. Nem is egyszer s mondhatni majdnem mindenik kormány-rezsim részévül, amelyek az utóbbi esztendőkben sűrűn váltották fel egymást. Most nem éppen ilyen tervgazdasági módszernek a bevezetéséről van szó, hanem pénzforrásoknak a kereséséről. Végre eljutottunk oda, hogy másutt is keresi* a pénzforrást, nemcsak az erdélyi adófizetőknek a .zsebeiben, A költségvetés egyensúlya nehéz probléma már jó idő óta minden kormány előtt. Összeírj ák a kiadásoknak hatalmas-.porait • é? a bevétel valószínű tételeit özeknek a kiadásoknak a végösszegéhez idomítják. Amióta, ismerjük kormányainknak a köitségvetéscúriafj módszereit, nyilvánvaló volt mindig, hogy a számításaik még nagyjában sem válhatnak be, A pénz nem ygv folyik be, mint ahogyan a papiroson előírják. A kiadás nagyságától nem ijedtek -meg, emelték a befvételi előirányzást s ehhez hozzá emelték az adót, a közterheket. Matematikai pontossággal meg lehetett állapitani, hogy ebből egyszer ' baj lesz, mért ezt csak egy ideig lehet csinálni. Addig, amig'áz adófizetők magángazdaságai a nagy közterhek alatt tönkre mennek s aztán mind emelhetik, vagy mérsékelhetik a költségvetési bevétel végösszegét, nincsen leitől ezt az állampénztár számára behajtani. A nagy tervek közül nem tudjuk még. hogy útit fognak hozni pénzben az uj váltópénzek pénzverdéje és az uj monopóliumok. Biztosan elvégez^ a reménytkeltő és kilátástépitö számításokat. De ugylátszik, a reális számítások nem mutatnak olyan nagy hozadékot, amennyi fedezetre szükség volna. Mert újból az adóhoz nyúlnak, uj adónemekkel és az adóbehajtásnak valamilyen megszigoritásával. Olyan . szigorúsággal, amilyent ípíg nem láttunk volna,, itt, ezen a ponton érheti ismét a legnagyobb csalódás a költségvetés pgpi- roeegyensulyára álló pénzügyminisztert. Nagy csalódéi*, mert a mindennapi bukaresti jelentések szerint igen nagy reményeket fűz az adóprés »> flfásához és igen nagy kilátásokat épít reá. Eltünteti az állami számfejtésekből az aró hátralékot és a rossz adófizetőt. Ez a vállalkozása sokkal merészebb, mint sok-többéves tervgazdaság. Hátralék nemcsak azért van, ínért fel lehet téí*- Jezpij hogy néhol előfordulhatnak visszaélések is. Van, mert az elmúlt idők nagy közterheit nem tudták â polgárok viselni. A hátralékot megszüntetni akaró akármilyen -szigóriv rendelet nem ad vagyont, s a Vagyonhoz, vagy vágyón nélkül, nem ad jövedelmet annak, aki nem tud fizetni. Nem tud. A rossz adófizető fogalma ma már. nem J lent, a legtöbb, esetbén, mást,-mint azt. hogy ma- csen. Ahol nincsen, oda .vihetik a legfe .;<-.VI>?.bb végrehajtók hadát, nem húznak elő pénzt. Df íy- racV tönkreteszik áz-adózót, még jobban. >-'akkor :,\t újonnan kivetendő. közterhek is csak irreális ţitţlek lesznek a költségvetésben. Egyensúly.? aligha gdószigoritá.ssa! lehetne helyrehozni. A népszövetségi főtitkár nyilvánosságra hozta a benyújtott előterjesztés tartalmát — Beszámoló a sokiráayn nyomozásról és vizsgálatról Múnyu Kálmán iíézélte lefties niIisissiÉer*' elnUkkel a maevar áiláspoaíoí Ezután a jugoszláv vádirat felépítését követve, pontonként válaszol az uj magyar emlékirat mindazokra a kérdésekre, melyekkel kapcsolátban a Népszövetség vizsgalatot láthatna szükségesnek. Ami azt a vádat illeti, hogy Magyarországon egész sereg olyan társadalmi egyesület működik, melyeknek kifejezett célja, a szomszédos államok területi épségét támadni, a magyar kormány megállapítja, hogy ilyen célra alakult társadalmi egyesületek Magyarországon niucsenek Hogy a különböző társadalmi egyesületek tagjai között kétségtelenül uralkodik irredenta hangulat, annak oka az, hogy' Magyarország területére sokszázezer embernek kellett repatriálnia az utódállamokból, akiknek egy része nem tud megfelelő kenyérkeresethez jutni. Ebben a tekintetben Jugoszláviának nem lett volna szabad hiteit, adni olyan megbízhatatlan tanú vallomásának, amilyen Mihahis Vince. Fennti állításának igazolására a magyar kormány mellékelten beterjeszti az összes, Magyarországon működe társadalmi egyé-dPeték alapszabályait. \ Morvátok SBagyarorsfáaeá A magyar kormány, továbbra is:határozat tat: fenti tartja állítását, mely .-zen!,'.: ecm ái-1 meg: :n jugoszláv részről eihángZőVi 4/ a vád seti;. hogy magyar liszteknek felsői! • hely; rőt utasítást adtak volna n horváf «migr^usok megszervezésére és katonai kiképzésére Magyar, katonatisztek még saját kezdeményezésükből sem voltak semmiféle érintkezésben a Jaafea-pusz- tán letelepült hurvát emigránsokkal. A magyar kormány ismételten felhívja a nép- szövetségi tanács figyelmét a december 8-án beterjesztett magyar emlékiratnak ai|a a megállapítására, hogy Janka-paszta nem em& gráns tábor, hanem egyszerű gazdasági major, melynek mezőgazdasági termelési céljai voltak. Mellékelten beterjesztik mindazokat az okmányokat, melyek kétségtelenül igazolják a jankapusztni major: magán jogi bérletjell»- gét. 'A horvát emigránsoknak Magyarországon -nyújtott menedékjog nem, lépte túl- azt a. mértéket, amelyben más országok is menedéket nyújtottak, a Jugoszláviából emigrált politikai menekülteknek, A* fllenerzé* ' Á .népszövetségi tanács december lö-ét- hózott határozata értelmében Magyarország gondos vizsgálatot folytatott abban az irány bah,- hogy terhébe valakit felelősség a magyar állámyendőrség. vagy hivatalnoki kar tagjai köatül? .Vizsgálata során megállapította a magyar kormány, hogy voltak’ olyanok, akik az idegenek: feletti ellenőrzés munkájában nem A kifogásolt es illetek A magyar emlékirat (Genf, január 18.) Pénteken délben 12 órakor hozta nyilvánosságra Avenoi népszövetségi főtitkár azt az emlékiratot, melyet a magyar kormány a Népszövetség minapi döntése alapján a marseillei királygyilkossággai kapcsolatos magyarországi vizsgálatokról terjesztett he. A rendkívül ■ terjedelmes emlékirat példányait, kiosztották' a tanács -tagjai között. Már napokkal ezelőtt, megtörtént' volna az emlékirat tartalmának nyilvánosságra hozatala, ha a Saar-vidék ügye a Népszövetség teljes figyelmét és minden idejét’ le nem kötötte volna 4 régi állásponton Az emlékirat utal arra a válasziratra, melyet a magyar kormány december S-án terjesztett a. népszövetségi tanács elé, válaszul a jugoszláv kormány éleshangu vádiratára. A bevezetés elmondja, hogy Magyarország most sem juthatott más megállapításra, mint arra. hogy Jugoszlávia vádjai teljességgel tarthe tatlanok. A marseillei kírálygyilkosságért Magyarországot semmiféle felelősség aem terheli. est as álláspontját a magyar kormány most is a. leghatározottabban .tartja fenn. Megállapítja, hogy a jugoszláv vádirat egész sereg olyan kérdést tesz vita tárgyává, melyek a Magyarország és Jugoszlávia közölt létrejött julipsi egyezmény értelmében többé vitásak nem' lehetnek.
